Annak ellenére, hogy az Európai Bíróság részben érvénytelenítette az uniós minimálbér-irányelv két fontos elemét, amellyel az EU túllépte hatáskörét a tagállami bérmegállapítás befolyásolásával, az uniós kötelezettség többi, lényegesebb tartalma nem változott. Vagyis, a kollektív szerződések (ksz) számának növelése továbbra is kiemelt kötelezettség maradt – közölte a bírósági döntést követően Zlati Róbert. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a ksz-ekkel való lefedettség növelése ügyében hazánkban egy munkacsoport felállításán kívül semmi nem történt, holott ezen a téren Magyarország nagy lemaradásban van. Míg más tagállamokban a munkahelyek átlagosan 60-70 százalékában van kollektív szerződés – bár 80 százalék feletti lefedettségről is lehet tudni –, Magyarországon mindössze 20 százalékos az arány. A MASZSZ a program előmozdítása érdekében az elmúlt időszakban konkrét javaslatot is vitt az e célra kijelölt szervezet, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) elé, ám eddig mindhiába.

Az EU minimálbérekről szóló irányelvének célja, hogy minden tagállamban biztosítsa a tisztességes megélhetést nyújtó, méltányos minimálbért, valamint erősítse a kollektív szerződések lefedettségét és a társadalmi kohéziót. A MASZSZ célja is ugyanez Magyarországon – szögezte le az elnök. Az előírt cselekvési terv kidolgozásához egyeztetni kell a munkavállalókat és a munkáltatókat is képviselő szervezetekkel, ám ez érdemben mostanáig még csak el sem kezdődött, miközben a teljes program összeállításához és annak elfogadásához alig több mint másfél hónapja van a magyar kormánynak – magyarázza Zlati Róbert. Az irányelv szerinti 80 százalékos küszöbértéket jelenleg kizárólag olyan EU-tagállamok érik el, amelyekben erős az ágazati érdekegyeztetés a munkáltatók és a szakszervezetek között, és az azt körülvevő, támogató jogi, gazdasági és társadalmi környezet érdemi lehetőséget teremt ágazati kollektív szerződés kötésére. A MASZSZ komplex javaslatai is ennek megteremtését szolgálnák.

A MASZSZ elnöke szerint ahhoz, hogy Magyarországon legalább elkezdődjön a kollektív szerződések számának – és a lefedettség mértékének – a növelése, már rég meg kellett volna születnie annak a cselekvési tervnek, amely irányt szab a szakszervezetek és a munkáltatók számára is. Zlati Róbert szerint félő, hogy az EU által előírt határidőre Magyarország nem fog tudni összeállítani egy erős és hatékony, a szociális partnerek által is elfogadott cselekvési tervet, s ez a hazánkra jellemző 20 százalékos lefedettség még jó ideig nem fog látványosan emelkedni. A MASZSZ felszólítja a kormányt, az e célra felállított munkacsoport ne csak papíron létezzen, hanem haladéktalanul kezdje meg a hatékony működést, az érdemi munkát. A MASZSZ készen áll az egyeztetésre, konkrét javaslatokkal is segítve a cselekvési terv mielőbbi összeállítását és bevezetését.

Forrás: Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ)