Mi a csődeljárás?
A Cstv. 1. § (2) bekezdése alapján a csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A csődeljárás alapvető célja, hogy az adós gazdálkodó szervezet egyezséget kössön a hitelezőivel és a csődeljárás keretében kidolgozott egyezségi program segítségével biztosítsa a vállalkozás további működését.
Pontosan kikre terjed ki a csődtörvény hatálya?
A csődtörvény hatálya minden gazdálkodó szervezetre és az adós gazdálkodó szervezethez kapcsolódó hitelezőkre terjed ki. Ennek megfelelően nem terjed ki a magánvállalkozó adósokra.
Ki minősül hitelezőnek a csőd illetve felszámolási eljárásokban?
Hitelezőnek az számít, akinek az adóssal szemben nem vitatott vagy elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése vagy jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton alapuló követelése van.
Ki kezdeményezheti a csődeljárást?
A csődeljárást az adós gazdálkodó szervezet vezetője kezdeményezheti.
A csőkérelem beadásához az alábbi dokumentumokat kell mellékelni?
- gazdálkodó szervezet vezető testületének egyetértését igazoló okiratot,
- három hónapnál nem régebbi mérleget,
- az adós adószámát,
- hitelezők névsorát,
- hitelek összegét lejárati bontásban,
- közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot,
- nyilatkozat, hogy két éven belül részesült-e fizetési haladékban csődeljárás keretében
Mi a fizetési haladék?
A fizetési haladék ideje alatt az adóssal szembeni pénzkövetelések végrehajtása szünetel. A munkabér és bérjellegű tartozások kifizetésre kerülnek, az ezeket terhelő adókat és járulékokat, a végkielégítést, tartásdíjat, életjáradékot, kártérítési járadékot és bányászati kereset kiegészítést, a szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatásokat és kedvezményeket, a víz- és csatornadíjat, a vagyonfelügyelő költségeit.
Mennyi ideig tart a fizetési haladék:
A fizetési haladék időtartama 90 nap, és a hitelezők hozzájárulásával 60 nappal meghosszabbítható.
A csődegyezség létrehozásának feltételei?
- az adós által elkészített fizetőképesség helyreállítását szolgáló program és egyezségi javaslat,
- a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések több, mint a felének,
- a le nem járt hitelezői követelések több, mint az egynegyedének beleegyezése,
- ezeknek a követeléseknek az összege eléri a követelések összegének kétharmadát.
Mi a felszámolási eljárás?
A Cstv. 1. § (3) bekezdése alapján felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűntetése, melynek során az adós hitelezői a csődtörvényben megfogalmazottak szerint kielégítést nyernek.
Ki kezdeményezhet felszámolási eljárást?
Felszámolási eljárást az adós, a hitelező, a végelszámoló, illetve a cégbíróság kezdeményezhet.
Mit kell tartalmaznia a hitelező által benyújtott felszámolási kérelemnek?
A kérelemnek tartalmaznia kell a tartozás jogcímének megjelölését és lejártát és annak rövid ismertetését, hogy miért tekinti a hitelező az adóst fizetésképtelennek. Mindezt dokumentumokkal alá kell támasztania, mellékelni kell a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot.
Mikor tekinthető fizetésképtelennek az adós gazdasági társaság?
- elismert tartozását az esedékességét követő 60 napon belül nem egyenlítette ki,
- a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt,
- fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.
Mi a következménye, ha az adós gazdálkodó szervezet vezetője nem tesz eleget a csődtörvényben foglalt kötelezettségeinek?
A bíróság a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett jövedelmének 50 %-áig vagy – ha a vezető jövedelme nem állapítható meg – 1 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja még akkor is, ha nem áll munkaviszonyban az adós cégnél, vagy tagsági viszonya, illetve vezető tisztségviselői megbízása megszűnt.
A felszámolás megkezdését követően mennyiben korlátozódnak az adós jogai?
A felszámolás megkezdését követően megszűnnek a tulajdonosnak az adós gazdálkodó szervezettel kapcsolatos jogai, az adós vagyonával kapcsolatban jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.
Megszűnnek-e a felszámolás során az adós vagyonát terhelő dologi kötelezettségek?
Az elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszűnik.
Milyen formában értékesítheti a felszámoló az adós vagyonát?
A felszámoló az adós vagyonát csak pályázat vagy árverés formájában értékesítheti. Ettől csak akkor térhet el, ha ehhez a hitelezői választmány hozzájárul, a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, vagy ha a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100 000 Ft.
A felszámoló hol köteles megjelentetni a felszámolási vagyon értékesítésére vonatkozó hirdetéseket
2015. január 01-től a Cégközlönyben és ezzel párhozamosan az EÉR rendszerben. A pályázók kizárólag az EÉR rendszeren keresztül tehetnek vételi ajánlatot illetve vehetnek részt az aktuális árverésen.
