1. Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadó szabályai az elmúlt jogalkotási időszakban több törvényben módosultak. Ennek oka, hogy az anyákra vonatkozó új kedvezmények négy külön törvényben kerültek szabályozásra. Emellett a nyári adócsomag, az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) szintén több ponton módosította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt (a továbbiakban: Szja tv.).

1.1. Az anyákra vonatkozó új kedvezményszabályok

1.1.1. A családi kedvezmény összegének megduplázása

A családok támogatása kapcsán tavaly ősszel már elfogadásra került a családi kedvezmény összegének két lépcsőben történő megduplázása, amelynek első lépcsőben történő emelése 2025. július 1-jétől lép hatályba (a második emelésre 2026. január 1-jétől kerül sor). A kedvezmény továbbra is az összevont adóalapba tartozó bevételek csökkentése révén, adóalap-kedvezményként érvényesíthető, az érvényesítés egyéb feltételei változatlanok.

2025. július 1-jétől az összevont adóalap

– egy eltartott esetén 100 000 forinttal,

– kettő eltartott esetén 200 000 forinttal,

– három és minden további eltartott esetén 330 000 forinttal

csökkenthető.

A második lépcső 2026. január 1-jétől valósul meg. Ezen időponttól kezdve az összevont adóalap

– egy eltartott esetén 133 340 forinttal,

– kettő eltartott esetén 266 660 forinttal,

– három és minden további eltartott esetén 440 000 forinttal csökkenthető.

1.1.2. Az újonnan elfogadott intézkedések

Az anyákra vonatkozó új kedvezmények szabályozására négy külön, 2025. május 12-én kihirdetett törvényben került sor:

– a 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIII. törvény (a továbbiakban: 2025. évi XIII. törvény);

– a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIV. törvény (a továbbiakban: 2025. évi XIV. törvény);

– a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XV. törvény (a továbbiakban: 2025. évi XV. törvény); valamint

– a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény (a továbbiakban: 2025. évi XVI. törvény).

Ezek a törvények az szja-törvénytől függetlenül határozzák meg a szabályokat, az egyes fogalmi és eljárási kérdések szabályozása azonban továbbra is az szja-törvényben fog szerepelni. Kiemelendő, hogy az szja-törvényben jelenleg szabályozott, a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére vonatkozó szabályok továbbra is hatályban maradnak. A négy vagy több, illetve a három- és a kétgyermekes anyák kedvezményére vonatkozó szabályok egymás mellett, párhuzamosan lesznek jelen a jogrendszerben.

1.1.2.1. A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye ​

2025. július 1-jétől adómentessé vált a csecsemőgondozási díj (csed), a gyermekgondozási díj (gyed), valamint az örökbefogadói díj. A kedvezmény adóalap-csökkentő kedvezményként kerül bevezetésre, mértéke a csed, a gyed, illetve az örökbefogadói díj összege. Ha a magánszemély egyidejűleg több ellátásban is részesül, a kedvezmény mindegyik ellátás után érvényesíthető.

A csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat vagy az örökbefogadói díjat folyósító szerv a magánszemélyt megillető ellátást a kedvezmény figyelembevételével fizeti ki. A magánszemély a gyermekgondozási díjat folyósító szerv részére az szja-törvény rendelkezései szerint nyilatkozatot tehet az adóalap hiányában nem érvényesíthető családi kedvezmény családi járulékkedvezményként történő érvényesítéséről.

A kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj tekintetében alkalmazható, azaz a kedvezmény már a 2025. júniusra vonatkozóan júliusban folyósított ellátások tekintetében is érvényesíthető. Tehát, függetlenül attól, hogy az ellátást mely időszakra vonatkozóan folyósítják, amennyiben a kifizetésre 2025. június 30-át követően kerül sor, úgy a kedvezményt a folyósító szervnek alkalmaznia kell. A csed és az örökbefogadói díj így köztehermentessé vált, azt bruttó összegben kapják meg a jogosultak. A gyed után továbbra is 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni, ugyanakkor ebből érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.

1.1.2.2. A három gyermeket nevelő anyák kedvezménye

2025. október 1-jétől a három gyermeket nevelő vagy már felnevelt anyák is élethosszig tartó adómentességet élvezhetnek munkajövedelmeik tekintetében. A kedvezmény adóalap-csökkentő kedvezményként az szja-törvény szerinti összevont adóalapból történő levonással érvényesíthető: a levonható, jellemzően munkával szerzett jövedelmeket a törvény tételes felsorolással állapítja meg. Ilyennek minősül a kedvezményre jogosult által a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó,

– az szja-törvény szerint bérnek minősülő jövedelem (Szja tv. 3. § 21. pont);

– a bérnek nem minősülő, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összege (ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét);

– az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül

= a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

= a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó jövedelme;

= az európai parlamenti képviselő e tevékenységből származó jövedelme;

= a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységből származó jövedelme;

= a választott könyvvizsgáló e tevékenységből származó jövedelme; valamint

= a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységből származó jövedelme.

A kedvezmény szempontjából a nem munkával szerzett, más jövedelmek nem vehetők figyelembe; ilyen például az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem vagy a tőkejövedelmek köre.

A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély három gyermeket nevelő anyának minősül, és annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelynek egészében a magánszemély már nem minősül három gyermeket nevelő anyának.

Az átmeneti rendelkezés főszabályként rögzíti, hogy a kedvezmény első alkalommal a 2025. szeptember 30-át követően megszerzett jövedelmek utáni adókötelezettségre alkalmazható.

Munkaviszonyból származó jövedelem esetében a kedvezményre vonatkozó szabályok a 2025. szeptember 30-át követő időszakra elszámolt jövedelem tekintetében alkalmazhatók; vagyis a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye vonatkozásában azon munkaviszonyból származó jövedelmekre, amelyek a 2025. október 1-je előtti bérszámfejtésben szerepelnek, a kedvezmény nem alkalmazható. A három gyermeket nevelő anyák kedvezményénél a 2025. október 1-jén, illetve azt követően elszámolt jövedelmek (például 2025. októberi hóközi kifizetés) tekintetében a kedvezmény már érvényesíthető, függetlenül attól, hogy a jövedelem milyen viszonyítási időszakra vonatkozik. Így például a 2024. október 1. és 2025. szeptember 30. közötti üzleti év vonatkozásában 2025. október 15-én kifizetett éves jutalomra már igénybe vehető a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye, ha annak a számfejtése is októberi.

A három gyermeket nevelő anyát megillető, de adóalap hiányában nem érvényesíthető családi kedvezmény családi járulékkedvezményként figyelembe vehető.

Külön rendelkezés rögzíti, hogy a 2025. évi XV. törvényben nem szabályozott kérdésekben az szja-törvény és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

1.1.2.3. A két gyermeket nevelő anyák kedvezménye ​

2026. január 1-jétől a legalább két gyermeket nevelő anyák is adómentessé válnak a munkajövedelmeik tekintetében. A kedvezmény érvényesítésének gyermekszámon kívüli feltételei megegyeznek a négy vagy több gyermekes, illetve a háromgyermekes anyák kedvezményének feltételeivel.

A kedvezmény négy lépcsőben kerül bevezetésre:

– 2026-tól a 40. életévüket,

– 2027-től az 50. életévüket,

– 2028-tól a 60. életévüket még nem be nem töltött anyák érvényesíthetik a kedvezményt;

– 2029-től pedig életkori megkötés nélkül, minden két gyermeket nevelő vagy gyermekeit már felnevelt anya élete végéig igénybe veheti a kétgyermekes anyák kedvezményét.

Átmeneti rendelkezés alapján a kedvezményt 2026. január 1-jétől az az anya érvényesítheti, aki 2026. január 1-jén a 40. életévét még nem töltötte be, a kedvezmény pedig a 2025. december 31-ét követően megszerzett jövedelmek utáni adókötelezettségre alkalmazható. Munkaviszonyból származó jövedelem esetében a kedvezményre vonatkozó szabályok a 2025. december 31-ét követő időszakra elszámolt jövedelem tekintetében alkalmazhatók.

Az adóalap hiányában nem érvényesíthető családi kedvezmény családi járulékkedvezményként figyelembe vehető.

1.1.2.4. A 30 év alatti anyák kedvezménye ​

2026. január 1-jétől módosulnak a 30. életévük betöltése előtt gyermeket vállaló anyákat megillető adómentesség feltételei.

A 2023. január 1-jétől érvényesíthető kedvezmény hatályos szabályai szerint a 30. életévük betöltése előtt gyermeket vállaló anyák a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozóan közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset és a jogosultsági hónapok szorzatának megfelelő összeg erejéig érvényesíthetik az adómentességet munkából származó jövedelmeik tekintetében. 2025-ben ez havi 656 785 forint, évi 7 881 420 forint adómentes bevételt jelent az arra jogosult anyák számára. A kedvezmény csak a 2022. december 31-ét követően született gyermekek, illetve családi kedvezményre jogosító magzatok után érvényesíthető.

A 2025. évi XIII. törvény újraszabályozza a kedvezmény érvényesítésének feltételeit. A kedvezmény továbbra is adóalap-csökkentő kedvezményként kerül szabályozásra, az összevont adóalap a tételesen felsorolt, munkával szerzett jövedelmek összegével csökkenthető.

Megszűnik azonban

– az érvényesítést korlátozó jövedelemhatár, vagyis a 30 év alatti anyák munkajövedelmeik teljes összege után érvényesíthetik a kedvezményt;

– a gyermekek születési idejétől függő korlátozás, vagyis 2026. január 1-jétől minden 30 év alatti anya a gyermek születésének időpontjától függetlenül, jövedelemkorlát nélkül adómentességet élvezhet.

Átmeneti rendelkezés alapján a kedvezmény a 2025. december 31-ét követően megszerzett jövedelmek utáni adókötelezettségre alkalmazható. Munkaviszonyból származó jövedelem esetében a kedvezményre vonatkozó szabályok a 2025. december 31-ét követő időszakra elszámolt jövedelem tekintetében alkalmazhatók.

Az adóalap hiányában nem érvényesíthető családi kedvezmény családi járulékkedvezményként figyelembe vehető.

1.2. A Módtv.-ben foglalt módosítások

1.2.1. Az anyákra vonatkozó új kedvezményszabályokkal kapcsolatos módosítások

A kedvezményre vonatkozó, szja-törvényben megfogalmazott szabályok az új törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik.

A külön elfogadott törvények a kedvezmények érvényesítésének alapvető szabályait tartalmazzák, önálló törvényi keretek között, az alkalmazást segítő részletszabályok ugyanakkor az szja-törvényben találhatók.

1.2.1.1. Új fogalmak

A kedvezmények kapcsán azok definiálására is szükség volt az szja-törvényben, az alábbiak szerint:

– a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményének a 2025. évi XVI. törvény szerinti kedvezmény minősül (Szja tv. 3. § 56. pont);

– a három gyermeket nevelő anyák kedvezményének a 2025. évi XV. törvény szerinti kedvezmény minősül (Szja tv. 3. § 57. pont);

– a két gyermeket nevelő anyák kedvezményének a 2025. évi XIV. törvény szerinti kedvezmény minősül (Szja tv. 3. § 58. pont); továbbá

– a 30 év alatti anyák kedvezményének a 2025. évi XIII. törvény szerinti kedvezmény minősül (Szja tv. 3. § 59. pont).

1.2.1.2. A kedvezmények érvényesítési sorrendje

Az új kedvezmények bevezetésével összefüggésben szükséges a kedvezmények érvényesítési sorrendjének meghatározása. Mivel azok különböző időpontokban lépnek hatályba, az érvényesítési sorrend is három időállapotra kerül meghatározásra (2025. július 1., 2025. október 1., 2026. január 1.).

Az adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesítésének sorrendje 2025. július 1-jétől:

a) a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye;

b) a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye;

c) a 25 év alatti fiatalok kedvezménye;

d) a 30 év alatti anyák kedvezménye;

e) a személyi kedvezmény;

f) az első házasok kedvezménye;

g) a családi kedvezmény.

Az adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesítésének sorrendje 2025. október 1-jétől:

a) a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, vagy a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye;

b) a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye;

c) a 25 év alatti fiatalok kedvezménye;

d) a 30 év alatti anyák kedvezménye;

e) a személyi kedvezmény;

f) az első házasok kedvezménye;

g) a családi kedvezmény.

Amennyiben a gyermeket nevelő anya jogosultsága 2025. október 1-jét követően a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére vagy a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére az év végéig az időszak egészére úgy áll fenn, hogy annak jogcíme megváltozik, a kedvezményt a 2025. október 1. napján érvényesíthető kedvezmény jogcíme alapján lehet igénybe venni. Ilyen esetben nincs szükség új adóelőleg-nyilatkozat megtételére és a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelmek jogcímek közötti megosztására. Ilyen eset lehet például az, amikor az anya 2025 októberében háromgyermekes anyaként jogosult az adómentességre, de decemberben a negyedik gyermeke is megszületik.

Az adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesítésének sorrendje 2026. január 1-jétől:

a) a 30 év alatti anyák kedvezménye;

b) a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, vagy a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye, vagy a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye;

c) a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye;

d) a 25 év alatti fiatalok kedvezménye;

e) a személyi kedvezmény;

f) az első házasok kedvezménye;

g) a családi kedvezmény.

Amennyiben a gyermeket nevelő anya jogosultsága a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményére vagy a 30 év alatti anyák kedvezményére több egymást követően érvényesíthető jogcímen, az év egészében fennáll, a kedvezményt az év egészére az év első napján érvényesíthető kedvezmény – ha ilyenből több is van, az anya döntése szerinti – jogcím alapján lehet igénybe venni. Ilyen esetben nincs szükség új adóelőleg-nyilatkozat megtételére és a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelmek jogcímek közötti megosztására.

1.2.1.3. Az adóelőleg-fizetés, az adóelőleg levonásáról kiadott kifizetői, munkáltatói igazolás és az adóelőleg-nyilatkozatok

Az adóelőleg-fizetéssel kapcsolatos szabályok, illetve az adóelőleg levonásáról kiadott kifizetői, munkáltatói igazolások, valamint az adóelőleg-nyilatkozatok tartalmára vonatkozó rendelkezések is kiegészülnek az új kedvezményekkel, tekintettel azok hatálybalépésétől függően három időállapotra (2025. július 1., 2025. október 1. és 2026. január 1.)

1.2.1.4. Az anyákra vonatkozó kedvezményeket érvényesítő magánszemélyek személyijövedelemadó-bevallási kötelezettsége

Figyelemmel arra, hogy a gyermekek számától függő adókedvezményt (gyakorlatilag adómentességet) érvényesítő nyugdíjas magánszemélyeknek a kedvezmények hatálybalépését követően személyijövedelemadó-kötelezettségük nem lesz, a módosítás arról rendelkezik, hogy ezen magánszemélyeknek csak akkor lesz személyijövedelemadó-bevallási kötelezettségük, ha a kedvezményre jogosító jogcímeken megszerzett jövedelmük nem kifizetőtől származik; vagy abból az Szja tv. 46. § (4) bekezdése alapján a kifizető egyébként nem köteles adóelőleget levonni (például egyéni vállalkozói, őstermelői önálló tevékenységből származó jövedelem), és az e jövedelme alapjául szolgáló tárgyévi bevételeinek összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét [Szja tv. 11. § (5) bekezdés].

A személyijövedelemadó-bevallási kötelezettség alól tehát gyakorlatilag azok az anyák kedvezményét érvényesítő nyugdíjas [a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő] magánszemélyek mentesülnek, akiknél a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség sem merülhet fel.

1.2.2. A bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos módosítások ​

1.2.2.1. A bizalmi vagyonkezelést érintő, a jogszabály értelmezését megnehezítő rendelkezés hatályon kívül helyezése

A Módtv. alapján 2025. július 20-ától hatályon kívül helyezésre kerül az Szja tv. 9. § (3) bekezdés második mondata, amely abból a hibás feltételezésből indul ki, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésével a vagyonrendelő a vagyonkezelésbe adott vagyon jövőbeni hozamai felett rendelkezési jogot gyakorol és e rendelkezéssel az említett hozamokat meg is szerzi. A szabály e tévesen feltételezett bevételszerzést kívánta kizárni, azt ugyanakkor bevételszerzés hiányában nem szükséges kimondani.

1.2.2.2. A tartós vagyonkezelési jogviszonyra vonatkozó szabályok

2025. szeptember 1-jétől a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vatv.) módosításával új intézmény, a tartós vagyonkezelési jogviszony kerül bevezetésre. Az új jogviszonyra vonatkozó adókötelezettségek, adózási szabályok a bizalmi vagyonkezelés szabályaival analóg módon kerülnek meghatározásra az szja-törvényben [Szja tv. 65/C. § (9) és (11) bekezdés, 66. § (1) bekezdés a) pont ag) alpont, 67/B. § (14) bekezdés b) pont, 1. számú melléklet 7.26. pont].

1.2.3. Egyéb módosítások

1.2.3.1. A hősi egészségkárosodási ellátás ​

A kormányzati igazgatásban foglalkoztatott tisztségviselők munka mellett önkéntesen vállalt honvédelmi képzése során bekövetkezett balesete esetén adható új juttatás a hősi egészségkárosodási ellátás. Az új jogcímen adható ellátás a többi hasonló ellátással (például a honvédelmi egészségkárosodási járadékkal) analóg módon viseli a közterheket, az szja-törvény alkalmazásában bérjövedelemnek minősül [Szja tv. 3. § 21. pont f) alpont].

1.2.3.2. Az egyenruha fogalmának módosítása ​

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 2025. március 1-jétől nem minősülnek rendvédelmi szervnek, viszont a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatok tagjai tekintetében továbbra is rendelkezik az egyenruha-viselésről. Ezen változásra tekintettel szükséges az szja-törvény egyenruha fogalmának kibővítése a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal, így az azok tagjának egyforma, hivatalos öltözéke, valamint a törvényben előírt hivatalos öltözet egyenruhának minősül (Szja tv. 3. § 38. pont).

1.2.3.3. A családi pótlék fogalma ​

A családi pótlék fogalmának törvényen belüli egységes, a korábbi értelmezési gyakorlatnak megfelelő értelmezése érdekében új fogalom kerül bevezetésre, miszerint családi pótléknak a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti családi pótlék minősül (Szja tv. 3. § 64. pont).

1.2.3.4. Az éves átlagkereset fogalma

A gyermekek számától függő kedvezményt érvényesítő nyugdíjas magánszemélyek bevallási kötelezettség alóli mentesülésére vonatkozó bevételi értékhatár az éves átlagkeresethez kötődik, így bevezetésre került az éves átlagkereset fogalma, amely a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset tizenkétszerese (Szja tv. 3. § 71. pont).

1.2.3.5. A költségkülönbözet, a befizetési különbözet, illetve a különbözeti bírság megfizetésére vonatkozó szabályok egyszerűsítése ​

Az adóalap-kedvezmények jogalap nélküli érvényesítésére irányuló adóelőleg-nyilatkozat, illetve a tételes költségelszámolásra vonatkozóan tévesen tett adóelőleg-nyilatkozat esetén a személyijövedelemadó-bevallásban megállapítandó költségkülönbözet, illetve befizetési különbözet, valamint különbözeti bírság megfizetésére vonatkozó szabályok egyszerűsödnek: az érintett magánszemélyeknek egységesen a befizetési különbözet 12 százalékát kell különbözeti bírságként a bevallási határidőig megfizetniük [Szja tv. 48. § (4) bekezdés].

1.2.4. Az adómentes jogcímeket érintő módosítások

1.2.4.1. A hősi kiegészítő rokkantsági támogatás adómentessége ​

A hősi egészségkárosodási ellátás mellett bevezetésre kerül a hősi kiegészítő rokkantsági támogatás is, amely a kormányzati igazgatásban foglalkoztatott tisztségviselők munka mellett önkéntesen vállalt honvédelmi képzése során bekövetkezett balesetek esetén adható. Az új jogcímen adható támogatás 2025. június 20-ától mentes a személyi jövedelemadó alól (Szja tv. 1. számú melléklet 1.11. pont).

1.2.4.2. Az európai uniós finanszírozású felsőfokú szakirányú képzések adómentessége

Az adómentes jogcímek köre 2025. június 20-ától kiegészült az állam valamely alrendszerének költségvetése vagy az Európai Unió által finanszírozott felsőfokú szakirányú képzésekkel (például szakjogászképzés) (Szja tv. 1. számú melléklet 7.17. pont).

1.2.4.3. A munkavállalók munkásszálláson történő elhelyezésének adómentességét biztosító rendelkezés pontosítása ​

A jogalkalmazás során felmerült probléma orvoslását szolgálja az a törvény kihirdetését követő napon hatályba lépő módosítás, amely úgy egészíti ki a munkásszállás fogalmát, hogy a munkásszálláson történő elhelyezés a magyarországi fióktelepek által foglalkoztatott munkavállalók esetében is adómentesnek minősüljön.

Az szja-törvény hatályos szabályai szerinti adómentes jogcím [Szja tv. 1. számú melléklet 8.6. pont f) alpont] alapján a munkásszállásnak a kifizetővel munkaviszonyban álló magánszemély(ek) elhelyezésére kell szolgálnia; a fióktelepnél foglalkoztatottak azonban a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a fióktelepén keresztül gyakorolja. A fióktelep tehát jogi értelemben nem munkáltatója a munkavállalóknak, a fióktelep és a munkavállalók között nem áll fenn munkaviszony, így az adómentesség hatályos feltételei nem teljesülnek, vagyis a fióktelep által a munkavállalók részére biztosított lakhatás a munkavállalók bérjövedelmeként adóköteles. A módosítás az adómentesség feltételeit 2025. június 20-ától úgy egészíti ki, hogy az a magyarországi fióktelepnél foglalkoztatottak esetében is alkalmazható legyen.

1.2.4.4. A családi pótlék adómentessége ​

A hatályos szabályozásban a családi pótlék adómentességét az a rendelkezés biztosítja, amely szerint annak összegéből nem kell jövedelmet megállapítani [Szja tv. 28. § (19) bekezdés]. A jogalkalmazás egyértelműsítése érdekében 2026. január 1-jétől az ellátás adómentessége nevesítetten az Szja tv. 1. számú mellékletben kerül rögzítésre (az 1.7. pontban), más hasonló jellegű juttatásokhoz hasonlóan, az eddigi rendelkezés hatályon kívül helyezése mellett.

1.2.4.5. A pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelések elengedése révén keletkezett bevétel adómentessége ​

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelés elengedéséből származó bevétel adómentességét meghatározó jogcím (Szja tv. 1. számú melléklet 7.21. pont) 2026. január 1-jétől azzal egészül ki, hogy a keletkező bevétel akkor is adómentes, ha a pénzügyi intézmény a tartozást halálesetre vagy rokkantságra tekintettel egyedi méltányosság alapján engedi el.

1.2.4.6. A kifizető által biztosított kerékpárhasználat adómentességét érintő módosítás

A hatályos rendelkezés alapján a kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár kifizető által biztosított magáncélú használata minősül adómentesnek.

Az elmúlt évek technológiai fejlődése és a piaci trendek azt mutatják, hogy egyre inkább elterjedtek az elektromos kerékpárok, amelyek teljesítménye jelentősen megnövekedett, és a 300 W-os korlát már nem felel meg a mai kor elvárásainak. A modern elektromos kerékpárok esetén már nehezen található olyan, amely megfelel az adómentes korlátnak, gyakran 500 W vagy akár 750 W teljesítményű motorral rendelkeznek, ezért a jogcím érvényesíthetősége érdekében a motorteljesítmény korlátozására vonatkozó előírás 2026. január 1-jétől 300 W-ról 750 W-ra emelkedik (Szja tv. 1. számú melléklet 8.44. pont).

dr. Borók Tímea, Gyüre Péter, dr. Kenderfi Gergely, dr. Kiss Zoltán, Kotánczi Zsófia, Mészáros László, dr. Nagy Viktória, dr. Sziráczki Krisztina és Valler Péter cikkéből, amely az Adó szaklap 2025/10-es számában jelent meg, a fentieken túl valamennyi adónem év közben hatályba lépett váltoozásait megismerheti.

Az Adó szaklap 2025/10-es számában olvashat még többek között a követelésfoglalás, a végrehajtási igényper szabályozásáról, valamint a duális képzés adókedvezményéről.