A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 54. § (1) bekezdése értemében a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

A befektetés piaci értékének meghatározásakor figyelembe kell venni:

a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei és tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját;
a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget;
a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt, külföldi pénzértékre szóló befektetés esetén az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken. (Szt. 54. § (2) bekezdés).

Amennyiben a gazdasági társaságba való befektetésnek a mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a beszerzési értéket.

A külföldi pénzértékre szóló tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél az értékvesztés összegét és az értékvesztés visszaírását devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva a pénzügyi műveletek ráfordításai között, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentő tételként elszámolni. Ezt követően kell az árfolyamváltozás hatását megállapítani.

A számviteli törvény előírásából következően az értékvesztés elszámolásánál mindkét feltételt – tartós és jelentős veszteség – teljesíteni kell. Azt, hogy mi minősül jelentős nagyságrendűnek, a számviteli politikában kell meghatározni. A tartós fennállást pedig az értékelés időpontját megelőző múltbéli időszak adatai alapján és az értékelés időpontját követő, jól előrevetíthető időszakra vonatkozó, a mérlegkészítés időpontja szerinti adatokkal kell alátámasztani, oly módon, hogy a figyelembe vett időszak együttesen 12 hónapos időintervallumot elérjen.

Amennyiben a társaság az ismertetett számviteli szabálynak megfelelően értékvesztést számolt el, akkor a társaságiadó-alap megállapításakor az alábbiak szerint kell eljárni. A Tao tv. 3. számú melléklet A) rész 11. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül a Ptk.-ban előírt tőkearány fenntartása vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés.

A társaságnak a külföldi leányvállalatában a külföldi jog alapján kell végrehajtania a tőkeemelést, a jogügylet nem felel meg a Tao tv. 3. számú melléklet A) rész 11. pontjában foglaltaknak, tekintettel arra, hogy a Ptk. hatálya nem terjed ki a külföldi leányvállalatra.

Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a Tao tv. 3. számú melléklet A) rész példálózva sorolja fel a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségeket, ráfordításokat. A melléklet a jellemzően előforduló költségeket, ráfordításokat nevesíti, de ezen kívül az itt fel nem sorolt költségek, ráfordítások kapcsán is megállapítható lehet, hogy azok nem a vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel. A nevesítés jelentősége annyi, hogy a felsorolt költségeket sem az adózó, sem az adóhatóság nem minősítheti eltérően. A nem nevesített költségek esetében az adózónak kell bizonyítania, hogy azok a vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel, a költségek minősítésénél az észszerű gazdálkodás követelményét kell figyelembe venni.

A társaság által a leányvállalatban végrehajtott tőkeemelést követően elszámolt értékvesztés arra utal, hogy a leányvállalat veszteségesen gazdálkodott, a társaság részesedésének értéke tartósan és jelentős mértékben csökkent. A fentiekre figyelemmel a társaság által elszámolt értékvesztés összege nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül, így annak összege a Tao tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja alapján növeli a társaság adózás előtti eredményét.

A Tao tv. 8. § (1) bekezdés g) pontja alapján növelő tétel kapcsolódik ahhoz az esethez, ha az adózó a korai fázisú vállalkozásban fennálló részesedését a részesedésszerzés adóévét követő harmadik adóév végéig bármilyen jogcímen – az átalakulás, egyesülés, szétválás, kedvezményezett eszközátruházás, kedvezményezett részesedéscsere miatti kivezetést kivéve – kivezeti, vagy részben kivezeti. A kivezetés adóévében ugyanis az adózás előtti eredmény csökkentéseként addig igénybe vett kedvezmény kétszeresével kell növelni az adózás előtti eredményt. Ha az adózó a részesedésszerzés adóévében vagy az azt követő három adóévben jogutód nélkül megszűnik, akkor is vissza kell fizetnie (növelő tétel alkalmazása révén) az addig érvényesített kedvezmény kétszeresét [Tao tv. 16. § (1) bekezdés c) pont cd) alpont].

Ha az adózó a korai fázisú vállalkozásban fennálló részesedésére értékvesztést számol el, az elszámolt értékvesztés, de legfeljebb az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesített összeg növeli az adózás előtti eredményt az elszámolás adóévében [Tao tv. 8. § (1) bekezdés i) pont].

A korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés részbeni kivezetésekor, továbbá a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedésre vonatkozó értékvesztés elszámolásakor – az előzőek szerinti növelő tétel alkalmazása mellett – a részbeni kivezetés, az értékvesztés elszámolása adóévében és az azt követő, az adóalap-csökkentés érvényesítésére még rendelkezésre álló adóévben, adóévekben a csökkentő tétel alkalmazása folytatható a részbeni kivezetésre, értékvesztésre tekintettel arányosan megállapított értékkel.

Az az adózó, amely érvényesíti a korai fázisú vállalkozásokba történő befektetések adóalap-kedvezményét és az érvényesítésre nyitva álló 4 adóéven belül a kedvezményre jogosító részesedést bármilyen jogcímen kivezeti, részben kivezeti (az átalakulás, egyesülés vagy szétválás miatti kivezetést kivéve), adóalap-növelő tétel alkalmazására kötelezett. Az adóalap-növelő tétel összege az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg kétszerese. Kivezetés (részbeni kivezetés) alatt például az értékesítést, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő átadást, a térítés nélküli átadást, és a tőkeleszállítást kell érteni.

A törvény szerint abban az esetben, ha az adózó alkalmazza a korai fázisú vállalkozásokba történő befektetések adóalap-kedvezményét, a szerzett részesedésre elszámolt értékvesztésre az értékvesztés elszámolásának adóévében növelő tételt kell alkalmaznia (kivéve, ha bejelentett részesedésről van szó, mert ez esetben a bejelentett részesedésre vonatkozó szabály alapján lesz kötelezett növelő tétel alkalmazására).

A növelő tétel összege a vállalkozásban szerzett részesedésre elszámolt értékvesztés összege, de legfeljebb az adóalap-kedvezményként érvényesített összeg. Amennyiben a részesedésre a későbbiekben visszaírásra kerül az értékvesztés, a Tao. tv. hatályos rendelkezése alapján csökkentő tétel lesz érvényesíthető, ha az adózó a korábbi növelést az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolja. (Tao tv. 8. § i) pont)

Növeli az adózás előtti eredményt, az adózónál a Tao tv. 8. § (1) bekezdés m) pontja szerint

ma) az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztésből, árfolyamveszteségből, valamint e részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt veszteségből, árfolyamveszteségből az a rész, amely meghaladja az ellenőrzött külföldi társaságra tekintettel az adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összeget,

mb) a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást) következtében elszámolt veszteség, árfolyamveszteség (figyelembe véve az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítást is).

The post Részesedés értékvesztése appeared first on Adó Online.