Az OTP összesítésében készült eredménykonszenzus szerint az elemzők alacsonyabb, átlagosan 221,645 milliárd forint eredményt valószínűsítettek az idei első három hónapra.

A működési eredmény éves bázison 40 százalékkal 334,330 milliárd forintra nőtt, az összes bevétel 28 százalékkal 597,615 milliárd forintra emelkedett egy év alatt. A nettó kamatbevétel 40 százalékkal 435,345 milliárd forintra nőtt, a nettó díjak, jutalékok 17 százalékkal 121,161 milliárd forintra emelkedtek egy év alatt.

A negyedéves konszolidált működési költségek nominálisan 8 százalékkal mérséklődtek negyedéves alapon a szezonálisan magas előző negyedévi bázisról, egy év alatt 15 százalékkal nőttek, a negyedév végére meghaladták a 263 milliárd forintot.

A mérlegfőösszeg 36 175 milliárd forintról 41 481 milliárd forintra nőtt egy év alatt. A jelentésben kiemelték, hogy a menedzsment döntése szerint 2024 első negyedévétől kezdődően megváltozott a tőzsdei jelentésben konszolidált szinten, elkülönítetten bemutatott korrekciós tételek köre. Az ez évtől alkalmazott új módszertan szerint csak a goodwill értékvesztést és az akvizíciók közvetlen hatását mint korrekciós tételeket emelik ki és mutatják be konszolidált szinten, elkülönítetten.

A március 8-án közzétetthez képest a menedzsment várakozásai 2024-re továbbra is érvényben vannak, a társaság vezetése egyelőre nem látja indokoltnak, hogy változtasson korábbi előrejelzésén – írták. Az akkor közzétett menedzsmentvárakozás szerint az OTP idén javuló GDP-növekedési dinamikát, csökkenő inflációt és kamatkörnyezetet valószínűsít. A körülmények javulása kedvez a hitelkeresletnek, így az árfolyamszűrt organikus hitelállomány növekedési üteme meghaladhatja a tavalyit. A nettó kamatmarzs a 2023-as szinten alakulhat, míg a költség/bevétel mutató a 45 százalékos szint környékén. A kockázati profil a 2023. évihez hasonló lehet, míg a tőkeáttét várható csökkenése miatt az éves ROE (sajáttőke-arányos megtérülés) alacsonyabb lehet a 2023. évinél.

A jelentés szerint a negyedéves adózás utáni eredményt 57 milliárd forintos értékben a következő, teljes évre vonatkozó, de az első negyedévben egy összegben elszámolt negatív tételek befolyásolták: Magyarországon bankadó 29 milliárd forint, az extraprofitadó 10 milliárd forint, a kártyaműveletekhez kapcsolódó tranzakciós illeték 2 milliárd forint, a kárrendezési alapba történő befizetés 1 milliárd forint volt. Bulgáriában 11 milliárd forint, Szlovéniában 3 milliárd forint, Romániában pedig 1 milliárd forint volt a betétbiztosítási díj. Ha ezen tételek időarányosan kerültek volna elszámolásra, akkor az adózás utáni eredmény 283 milliárd forint lett volna – írták.

Közölték: csoportszinten minden leánybank nyereséges volt, a konszolidált adózás utáni eredmény 74 százaléka a külföldi csoporttagoknál keletkezett.

A konszolidált teljesítő hitelállomány organikus növekedése elérte az 1 százalékot árfolyamszűrten, negyedéves összevetésben. A teljesítő hiteleken belül a fogyasztási hitelek 4 százalékkal, a jelzáloghitelek 3 százalékkal bővültek, a nagyvállalati hitelek stagnáltak, míg a kkv-hitelek 9 százalékkal estek vissza az előző negyedévihez képest. Magyarországon a jelzáloghitelek növekedési
dinamikája a negyedévben meghaladta a fogyasztási hitelekét. A hitelekhez hasonlóan az árfolyamszűrt konszolidált betétállomány is 1 százalékkal bővült.

Az OTP Bank Nyrt. a BÉT prémium kategóriás kibocsátója. Részvényei csütörtökön 0,35 százalékos emelkedéssel 18 400 forinton zártak, árfolyamuk egy éven belül 10 540 és 18 600 forint között változott.

(MTI)