Releváns jogszabályok:

– 2000. évi C. törvény a számvitelről
– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

Előfordulhat a gyakorlatban, hogy egy vállalkozás a tulajdonát képező épületet (irodát, telephelyet) fel kívánja újítani, és az adott ingatlanban dolgozó irodai alkalmazottakat nem másik épületben helyezi el a munkavégzés időtartamára, hanem az adott telephelyen a felújítás alatt irodakonténerek kerülnek elhelyezésre. A gazdasági társaság munkavállalói pedig mindaddig ezekben a konténerekben dolgoznak, amíg az irodaépület felújítási munkálatai zajlanak. A konténerek lábakon állnak, nincsenek véglegesen rögzítve a talajhoz, mobilizálhatók, funkcióvesztés nélkül áthelyezhetőek. Az áram- és vízellátásra a fővezetékre rácsatlakoztatott ideiglenes vezetékek kerülnek kiépítésre. A vállalkozás a konténereket egy másik vállalkozástól bérli, azok tehát nem kerülnek a tulajdonába.

Írásunkban megvizsgáljuk, hogy a fenti gazdasági eseményt milyen módon kell kezelni a számvitelben, illetve a társasági adóban. Felmerülhet kérdésként, hogy a felújítást végző gazdálkodónak szükséges-e tárgyi eszközként aktiválnia az irodakonténerrel kapcsolatos ráfordításokat (helyszíni szerelési munkák, áram-, és vízvezeték kiépítése, konténer bérleti díj), tekintettel arra, hogy ezek a ráfordítások közvetlenül összefüggésbe hozhatóak, hozzákapcsolhatóak az irodaépület felújítási munkálataival. Illetve ellenkező esetben – aktiválás hiányában – a felmerült ráfordítások, költségek vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak tekinthetőek-e a vállalkozónál.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 48. § (1) bekezdése értelmében a tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét is).

Saját vállalkozásban végzett felújítás esetén figyelemmel kell lenni az Szt. 51. § (1) bekezdésében foglaltakra is. Eszerint az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek

a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,

b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá

c) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (együttesen: közvetlen önköltség).

A hivatkozott rendelkezések szerint – akár saját vállalkozásban végzett felújításról van szó, akár nem – a felújítással érintett irodaépületnél nem lehet a felújítás bekerülési értékében figyelembe venni az átmeneti jelleggel felállított konténerekhez kapcsolódó költségeket, mert azok nem a felújítás kivitelezésével kapcsolatban merülnek fel közvetlenül.

A gazdasági társaság ugyanis az irodakonténereket azért bérli és azért csatlakoztatja ideiglenesen a víz-, és áramhálózatra, hogy a folyamatos gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges irodai munkákat ott végezzék abban az átmeneti időszakban, amíg az irodaépület felújítása elkészül.

A konténerek bérleti díja, illetve a rendeltetésszerű használathoz szükséges kiadások (telepítési, szerelési, üzemeltetési költségek) nem képezik értékcsökkenés alapját, azok összegét költségként kell elszámolni a felmerülés időszakában a számviteli rendelkezések szerint.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 8. § (1) bekezdés d) pontja szerint az adózás előtti eredményt növeli az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg – ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is –, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra. A gazdasági társaságnak az eset összes körülménye ismeretében el kell döntenie, hogy a Tao. tv. hivatkozott előírása alapján az említett adóalap-korrekciós tételt szükséges-e alkalmaznia.