Releváns jogszabályok:

– 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 19. § (5) bekezdés d) pontja szerint a kisvállalati adóalanyiság megszűnik az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal. Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban – figyelemmel a Katv. 19. § (8a) bekezdésben foglaltakra – az adóalanyiság ismételten nem választható [Katv. 19. § (8) bekezdés]. Ezen tiltás a jog-utódra is kiterjed, így – főszabály szerint – a szétválással létrejövő jogutódokra is irányadó, az időtartam pedig a jogelőd adóalanyiságának megszűnésétől számítandó. Nem vonatkozik ugyanakkor az adóalanyiság újraválasztására vonatkozó korlátozás a jogutódokra, ha teljesülnek a Katv. 19. § (8a) bekezdése szerinti feltételek. Amennyiben a tao-törvény szerint kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő, könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás miatt szűnt meg az adóalanyiság, az egyesüléssel, szétválással érintett adózó az egyesülés, szétválás napját követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz megtett bejelentéssel, az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek betartásával ismételten választhatja az adóalanyiságot. Ez esetben az adóalanyiság az egyesülés, szétválás napját követő nappal jön létre [Katv. 19. § (8a) bekezdés]. A kisvállalati adóalanyiság tehát ismételten választható, ha a szétválás

– nem minősül a tao-törvény szerinti kedvezményezett átalakulásnak, és

– a szétválás könyv szerinti értéken valósul meg.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. § 23/a. pontja szerint kedvezményezett átalakulásnak az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is) minősül, amelyben jogelődként és jogutódként is csak a Tao tv. 4. § 32/a. pontja szerinti társaság vesz részt, ha

a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás, egyesülés, szétválás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez;

b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei – egymáshoz viszonyítva – arányos részesedést szereznek a jogutódokban;

feltéve, hogy az átalakulást valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani.

Szétválás esetén – a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállása mellett – a kedvezményezett átalakuláskénti minősítéshez az szükséges, hogy a jogelőd tagjai egymáshoz viszonyítva arányos részesedést szerezzenek a jog-utódban. Ezen feltétel akkor is teljesülhet, ha a jogelőd valamennyi tagja nem vesz részt a szétválásban. Az arányos részesedésszerzés kritériumának a jogutódban is részesedést szerző tagok egymás közötti viszonylatában kell telje-sülnie. A tervezett szétválás elvi síkon minősülhet kedvezményezett átalakulásnak, ha a jogutódban is tag magán-személyek részesedésének egymáshoz viszonyított aránya nem változik. Ilyen esetben a jogelőd kisvállalati adó-alanyisága a szétválást megelőző nappal megszűnik, és egyik jogutód sem választhatja újfent a követő 24 hónapban.

Ha a jogutódban részesedést szerző magánszemélyek részesedésének egymáshoz viszonyított aránya megváltozik, akkor a szétválás nem minősül kedvezményezett átalakulásnak. Amennyiben a szétválás könyv szerinti értéken valósul meg, akkor alkalmazható a Katv. 19. § (8a) bekezdésében foglalt „mentesítő szabály”, amely alapján a jog-utódok a létrejöttüktől fogva a kisvállalati adó alanyai lehetnek. Érdemes megjegyezni, hogy egy ilyen, kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő szétválás más adónemek vonatkozásában fizetési kötelezettséggel járhat (például: visszterhes vagyonátruházási illeték).

Hivatkozott jogszabályhelyek:

– Katv. 19. § (5) bekezdés d) pont

– Katv. 19. § (8)–(8a) bekezdés

– Tao tv. 4. § 23/a. pont

A kérdés és a válasz az Adó szaklap 2025/1–2-es számában jelent meg.