A sorozat előző részeit itt találja.

A nem uniós vállalkozás olyan vállalkozás, amelynek esetében a gazdasági tevékenység székhelye, állandó lakóhelye stb. az EU-n kívül található. A nem uniós vállalkozások nem alkalmazhatják a (belföldi/határokon átnyúló) kkv-szabályozást. Azok a nem uniós vállalkozások sem alkalmazhatják a kkv-szabályozást, amelyek rendelkeznek az EU-n belül állandó telephellyel.

Azokat a kisvállalkozásokat, amelyek az Egyesült Királyságban, – ideértve Észak-Írországot is – telepedtek le, a kkv-szabályozás alkalmazásában nem uniós vállalkozásoknak kell tekinteni. Ezért a kkv-szabályozás nem alkalmazandó azon ügyletekre, ahol valamely tagállamban letelepedett adóalany által teljesített olyan termékértékesítések, amelyeknél az értékesítés helye Észak-Írországban található. Illetve arra sem, ha Észak-Írországban letelepedett adóalany teljesít olyan termékértékesítéseket, amelyeknél az értékesítés helye valamely tagállamban található. A kkv-szabályozást csak azok a kisvállalkozások alkalmazhatják, amelyek letelepedési helye valamely uniós tagállamban található.

A kkv-szabályozás értelmében az áfamentesség az üzleti ügyfelek és/vagy a végső fogyasztók számára teljesített termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra vonatkozik. Ilyen például a belföldi termékértékesítés. (Példa: ajándéktárgyak értékesítése, amennyiben mind a szállító, mind a végső fogyasztó ugyanabban a tagállamban található, és az áfa-t ebben a tagállamban kell megfizetni.) Ilyen továbbá a termékek Közösségen belüli távértékesítése. Példa: az 1. tagállamban letelepedett szállító könyveket értékesít és küld el a 2. tagállamban található végső fogyasztók számára.

Szintén beletartozik a belföldi szolgáltatásnyújtás (a szállító letelepedésének helye abban a tagállamban található, ahol az áfa-t meg kell fizetni). Példa: a szállító éttermet működtet, ahol a vendégek helyben fogyasztanak.

Az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások is beletartoznak a kkv-szabályozásba. Példa: az 1. tagállamban letelepedett kisvállalkozás online módon belsőépítészeti szolgáltatásokat nyújt a 2. tagállamban található üzleti ügyfelek vagy végső fogyasztók számára.

A kkv-szabályozás szerinti áfamentesség kiterjed az egyik tagállamból egy másik tagállamban található üzleti ügyfél részére feladott vagy fuvarozott termékek értékesítésre is (Közösségen belüli termékértékesítés). Példa: az 1. tagállamban letelepedett szállító által a 2. tagállamban található vevő számára szállított gépjármű-pótalkatrészek értékesítése.

Végül az árukivitel is beletartozik a kkv-szabályozás szerinti áfamentes ügyletek közé, tehát ha valamely tagállamból egy nem uniós országba feladott vagy fuvarozott termékeket értékesítenek. Példa: az 1. tagállamban letelepedett szállító által egy nem uniós országban található vevő számára szállított gépjármű-pótalkatrészek értékesítése.

Ha egy kkv a kkv-szabályozás alkalmazása mellett dönt, akkor az áfa-mentesség valamennyi termékértékesítésére és szolgáltatásnyújtására vonatkozik (a kivételekről a következő cikkben olvashatnak az érdeklődők). Ez azt jelenti, hogy ha a termékértékesítések a szabályozás hatálya tartoznak, akkor a kkv nem dönthet úgy, hogy a kkv-szabályozást csak egyes ügyletekre alkalmazza, míg a többi ügyletet az általános áfa-szabályozás szerint kezeli.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.