Releváns jogszabályok:

– 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
– 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) alapján az egyéni vállalkozó nem csupán egyéni céget alapíthat (Evectv. 20. §), hanem lehetősége van arra is, hogy tevékenysége folytatására közvetlenül korlátolt felelősségű társaságot hozzon létre [Evectv. 19/C. § (1) bekezdés].

A gazdasági társaság megalapítását megelőzően az egyéni vállalkozó leltározza az eszközeit és kötelezettségeit, és azt is meghatározza, hogy az egyéni vállalkozó adónyilvántartásában szereplő vagyontárgyak közül

mely vagyontárgyak képezik az alapító egyéni vállalkozó vagyoni hozzájárulását, illetve
mely eszközöket és kötelezettségeket adja át az alapítandó korlátolt felelősségű társaságnak

Írásunkban azt helyezzük fókuszba, hogy az említett gazdasági eseményre tekintettel mikor merülhet fel áfa-fizetési kötelezettség.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 12. § (3) bekezdése alapján, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét egyszemélyes gazdasági társaság formájában folytatja, az az adóigazgatási eljárásban is jogutódlásnak minősül.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) rendelkezései szerint nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha

az adóalany a terméket, vagyoni értékű jogot nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként (apport) bocsátja rendelkezésre [Áfa tv. 17. § (1) bekezdés], illetve akkor sem, ha
az adóalany jogutódlással szűnik meg [Áfa tv. 17. § (2) bekezdés],

feltéve, hogy az az Áfa tv. 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik.

Jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni az Evectv. szerinti egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság korlátolt felelősségű társaság alapítására tekintettel történő megszűnését a jogutódlással érintett vagyonelemek tekintetében [Áfa tv. 17. § (3) bekezdés d) pont]. Tehát az egyéni vállalkozás új kft. alapításával történő megszűnésére a jogutódlással érintett vagyon tekintetében az áfa mentesség biztosított, az Áfa tv. 17-18.§-ban írt feltételekkel.

A hivatkozott rendelkezések szerint tehát elmondható, hogy az egyéni vállalkozó akár eszközként, akár apportként bocsátja az újonnan létrejövő egyszemélyes kft. rendelkezésére a vagyonelemeket (pl. ingatlant, gépeket, gépjárműveket), a termék értékesítéséhez fűződő joghatás nem áll be, az ügyletre tekintettel általános forgalmi adó fizetési kötelezettség nem keletkezik.

Az apport és a jogutódlás útján szerzett vagyon tekintetében azonban a szerzőnek meg kell felelnie bizonyos kritériumoknak, amelyek a következőek:

a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen;
kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;
sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne az utóbb említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas [Áfa tv. 18. § (1) bekezdés].

Az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli az apportálót, illetve azt a volt egyéni vállalkozót, akinek egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó jogosultsága egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítására tekintettel megszűnt, azon az Áfa tv-ben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az átadott vagyonhoz fűződően a szerzésig bezárólag keletkeztek [Áfa tv. 18. § (2) bekezdés].

Ha az előzőekben meghatározott, az azok közül értelemszerűen alkalmazandó feltételek bármelyike nem teljesül, az apportra, a jogutódlásra vonatkozóan a feltétel nem teljesülésekor a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás haladéktalanul beáll [Áfa tv. 18. § (3) bekezdés].

Az egyéni vállalkozónak azon eszközök tekintetében, amelyeket nem kíván apportálni, illetve átadni a létrejövő egyszemélyes kft. részére, az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése alapján a megszűnés napján áfafizetési kötelezettsége keletkezhet.

Az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

Így az egyéni vállalkozás megszűnésekor meglévő – és az újonnan alapított egyszemélyes kft-be be nem vitt – készletek és tárgyi eszközök kapcsán termékértékesítés címén keletkezik adókötelezettség, feltéve, ha annak beszerzéséhez, előállításához korábban az egészben vagy részben levonási jog kapcsolódott.

Az egyszemélyes kft. alapítását követően a kft-nek az átvett tárgyi eszközök vonatkozásában szintén alkalmazni kell az ún. „figyelési időszakra” vonatkozó szabályokat. Az Áfa tv. 135. § (4) bekezdése alapján speciális szabály vonatkozik az apportálás, illetve jogutódlás keretében átvett tárgyi eszközökre. Amennyiben az apportot fogadó, illetve jogutód kft. továbbra is tárgyi eszközként használja a részére átadott eszközt, a levonható előzetesen felszámított áfa összegére vonatkozó utólagos kiigazítási kötelezettség [Áfa tv. 135. § (2) bekezdés] tekintetében az apport, a jogutódlás évében mind az apportálónak, jogelődnek, mind az apportot fogadónak, jogutódnak úgy kell eljárnia, mintha az eszközt a teljes naptári évben használta volna, azzal, hogy időarányosan kell elvégezni a számítást.