Vonatkozó jogszabály:

Áfa tv.: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700127.tv

– – –

Kriptoeszközökkel folytatott ügyletek áfakezelése (folyt.). A sorozat előző részeit itt olvashatja.

Kriptoeszközre irányuló szolgáltatások

A kriptoeszközökkel folytatott ügyletek nagy és egyre bővülő csoportját jelentik azok a szolgáltatások, amelyek a magukra a kriptoeszközökre, a használatuk elősegítésére irányulnak, például a bányászat, a digitálispénztárca-szolgáltatások vagy a kriptoeszköz-kereskedési platformok üzemeltetése.

Az Áfabizottság több munkadokumentumban is foglalkozott ezen szolgáltatások áfakezelésének kérdésével.

A kriptoeszközök áfakezeléséről szóló 1037. számú munkadokumentum [taxud.c.1(2022)1585400] 3.2. pontja szerint a kriptoeszközökhöz kapcsolódó főbb ügylettípusok, amelyek áfakezelését vizsgálni szükséges, az alábbiak:

maguknak a kriptoeszközöknek a létrehozatalukat követő elérhetővé tétele (ezek közül a kriptoeszközök ellenérték nélkül történő elérhetővé tételével – ingyenes szétosztásával – a cikksorozat X. része foglalkozott),
tárolás és átutalás,
átváltás, ideértve a kriptoeszközzel történő fizetést is (ezen ügyletekről a cikksorozat IV-X. részeiben volt szó),
a tokenek módosítása.

Megjegyzést érdemel, hogy a munkadokumentum elsősorban a fizetési tokenek, a kriptovaluták áfakezelésére fókuszál, mivel ezekre vonatkozóan állt rendelkezésre a munkadokumentum elkészítésekor a legtöbb, az OECD és a tagállami adóhatóságok által kiadott útmutatás, de felhívja a figyelmet a témakör komplexitására.

Az áfakezelés szempontjából elvégzendő elemzés lépései a munkadokumentum szerint az alábbiak:

· Adóköteles értékesítéskénti minősítés: e körben vizsgálandó, hogy az ügylet az áfa tárgyi hatálya alá tartozik-e, vagyis

ellenérték fejében végzett termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról van-e szó,
amelyet adóalany végez, ilyen minőségében.

· Ha az ügylet az áfa tárgyi hatálya alá tartozik, meg kell határozni, milyen kategóriába sorolható, mert ennek alapján állapítható meg, hogy

adóköteles, vagy
adómentes.

A munkadokumentum rámutat arra, hogy az EUB állandó ítélkezési gyakorlata (pl. a 102/86. sz. Apple and Pear Development Council ügyben hozott ítélet, C‑16/93. sz. Tolsma-ítélet, C‑53/09. és C‑55/09. sz. egyesített Loyalty Management UK- és Baxi-ügyekben hozott ítélet, C‑151/13. sz. Le Rayon d’Or-ítélet) értelmében az „ellenszolgáltatás fejében” végzett termékértékesítés vagy teljesített szolgáltatásnyújtás fogalma azt feltételezi, hogy az értékesített termék vagy a nyújtott szolgáltatás és a kapott ellenérték között közvetlen kapcsolat áll fenn. Ilyen közvetlen kapcsolat áll fenn, ha a szolgáltatásnyújtó és a szolgáltatást igénybe vevő között olyan jogviszony van, amelynek keretében szolgáltatások kölcsönös nyújtása történik úgy, hogy a szolgáltatásnyújtó által kapott juttatás képezi a szolgáltatást igénybe vevő számára nyújtott szolgáltatás tényleges ellenértékét.

Az 1037. számú munkadokumentum emlékeztet arra is, hogy az ellenszolgáltatás és a közvetlen kapcsolat meglétét az Áfabizottság a Bitcoinhoz kapcsolódó ügyletek vonatkozásában már a 892. számú munkadokumentumában [taxud.c.1(2016)689595] részletesen elemezte, és a kérdés megítélése meglehetősen bonyolultnak bizonyult, egyebek közt a bányászat tekintetében.

A kriptoeszközök használatának elősegítésére irányuló szolgáltatások áfakezelésével a későbbiekben az Áfabizottság digitális fizetésekről szóló 1038. számú munkadokumentuma [taxud.c.1(2022)1614863] és az NFT-k áfakezeléséről szóló 1060. számú munkadokumentum [taxud.c.1(2023)1930643] is foglalkozott.

A cikksorozat következő részei az említett munkadokumentumok levezetése alapján elemzik az egyes szolgáltatástípusok áfarendszerbeli megítélését.

Szerző: dr. Németh Szilvia