Vonatkozó jogszabály: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200001.tv

– – –

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) meghatározása szerint – főszabályként – munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte. Ezt kiegészítve az Mt. kimondja, hogy az iskolai szünetek alatt a 15. életévét betöltött tanuló is lehet munkavállaló, ha nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat [Mt. 34. § (2) bekezdés].

A 16. – illetve 15. – életévüket betöltött dolgozók 18. életévük betöltéséig fiatal munkavállalónak minősülnek [Mt. 294. § (1) bekezdés a) pont], akik életkorukra tekintettel speciális munkajogi védelemben részesülnek. A munkajogi védelem – többek között – a munkaidőre, illetve pihenőidőre terjed ki, vagyis:

– a fiatal munkavállaló napi munkaideje és beosztás szerinti napi munkaideje is legfeljebb 8 óra lehet [Mt. 114. § (1) bekezdés], ha a 16. életévét még nem töltötte be, akkor maximum 6 óra, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató 15. életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez (esetükben a 8 órás maximumszabály érvényesül, de csak akkor, ha nappali képzésen tanul és csak az iskolai szünetben való munkavégzés alatt) [Mt. 114. § (2) bekezdés];

– a fiatal munkavállaló számára

o rendkívüli munkaidő nem rendelhető el,

o a heti pihenőnapa és heti pihenőidő egyenlőtlenül nem osztható be,

o éjszakai munka nem osztható be,

o legfeljebb egyheti munkaidőkeretet lehet elrendelni,

o 4,5 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 30 perc, 6 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 45 perc munkaközi szünetet kell kiadni, és legalább 12 óra napi pihenőidőt kell beosztani [Mt. 114. § (5) bekezdés].

Bár nem közvetlenül védelmi szabály, de az Mt. azt is kimondja, hogy a fiatal munkavállalónak az alapszabadságon felül évenként 5 munkanap pótszabadság jár, amit utoljára abban az évben vehető igénybe, amikor a tanuló a 18. életévét betölti (ha példáu 2025 februárjában töltötte be a 18. életévét a dolgozó, akkor 2025-ben még jár neki az 5 munkanap pótszabadság, de 2026-ban már nem) [Mt. 119. § (1) bekezdés].

A 18. életévét be nem töltött személyekre (Mt. szerinti fiatal munkavállalókra) vonatkozó szabályokat – bizonyos kivételekkel – a foglalkoztatási formától függetlenül alkalmazni kell, tehát akkor is, ha a dolgozó foglalkoztatására nem munkaviszony keretében, hanem például szövetkezeti foglalkoztatás formájában kerül sor (Mt. 4. §).

A szövetkezeti foglalkoztatás egy atipikus munkavégzési forma, sajátossága pedig abban rejlik, hogy az iskolaszövetkezet tagja személyes közreműködését az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében is teljesítheti [a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Szövetkezeti tv.) 10/B. § (1) bekezdés]. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az iskolaszövetkezet megállapodást köt egy harmadik személlyel (pl. egy bolttal, kifőzdével), amelyben vállalja, hogy a megbízás tárgyát képező szolgáltatást (pl. raktározás, mosogatás, fizikai kisegítő feladatok ellátása) szövetkezeti tagjainak közreműködésével elvégzi. Az iskolaszövetkezet a partneri szerződés mellett a diákokkal is megállapodást köt (ún. tagsági megállapodás), melyben a tanulók azt vállalják, hogy az előbbi szerződés teljesítésében segédkeznek és így tesznek eleget a szövetkezettel szemben fennálló személyes közreműködési kötelezettségüknek.

Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás ugyan mutat hasonlóságot a munkaerő-kölcsönzéssel, mégsem minősül (sem tipikus, sem atipikus) munkaviszonynak. Ez azt is jelenti, hogy a fiatal munkavállalókra vonatkozó speciális védelmi szabályokon túlmenően a diákmunkásokat nem illeti meg szabadság (vagyis alapszabadság és az életkorra tekintettel járó, Mt. 119. § (1) bekezdése szerinti pótszabadság sem), nem jár nekik végkielégítés, továbbá nem vonatkoznak rájuk a felmondási tilalmak, illetve korlátozások sem (vagyis foglalkoztatásuk lényegében egyik napról a másikra megszüntethető).

A szövetkezeti foglalkoztatásra tekintettel az iskolaszövetkezet tagja biztosított sem lesz [a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. § ba) pont], ami viszont abból a szempontból előnyös lehet, hogy a munkája után járó bruttó jövedelméből nem kell megfizetni sem a TB járulékot, sem a szocho-t [a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pont]. 2022. január 1-től pedig a 25 év alatti fiatalok kedvezményét is igénybe vehetik (az iskolaszövetkezeti tagok is), ami azt jelenti, hogy az igénybe vevő tanulónak jogosultsági hónaponként – 2025-ben számolt adatok alapján – 656.785 forintig nem kell a 15% SZJA-t sem megfizetnie [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/F. §].

A 25 év alatti fiatalok kedvezménye természetesen munkaviszonyban dolgozó fiatalok esetében is igénybe vehető, ha a tanuló megfelel az Szja tv. előírásainak. Fontos azonban, hogy ha a 18 év alatti fiatal munkaviszonyban dolgozik, akkor biztosított is lesz, így a járulékalapot képező jövedelme után 18,5 % TB járulékot, továbbá 13% szocho-t fog fizetni.

Ha csupán azt vizsgáljuk, hogy a diák mely esetben fog több pénzt kézhez kapni, akkor az iskolaszövetkezeten keresztüli munkavégzés kedvezőbbnek bizonyulhat, viszont a munkaviszonynak is meg vannak az előnyei, így például az Mt. valamennyi védelmi szabálya – így nem csak a fiatal munkavállalókra vonatkozó, fentebb leírt rendelkezések – alkalmazandó lesz a jogviszonyra.

Érdemes megjegyezni, hogy a hagyományos munkaviszony mellett sor kerülhet atipikus munkaviszonyban való foglalkoztatásra is. Ez leggyakrabban egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt jelenti a diákok esetében, így például mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkát, illetve egyéb alkalmi munkát (pl. szórólapozás, rendezvényeken, nyári szezonban fagyiárulás). Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár [az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 4. § (1a) bekezdés]. Ez az összeg némiképp kevesebb, mint ami szövetkezeti foglalkoztatás, illetve hagyományos munkaviszony esetén járna a tanulónak, hiszen ezen foglalkoztatási formákban a diákot a minimálbér és a garantált bérminimum megilleti. A fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályok természetesen az EFO kapcsán is érvényesülnek.

A munkavédelmi szabályokat tekintve nincs különbség aközött, hogy a szervezett munkavégzés milyen formában történik; a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Munkavéd. tv.) szabályait még az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás esetében is alkalmazni kell (Munkavéd. tv. 9. §). A diákok számára – a munkakör vagy feladat sajátosságaihoz igazodva – megfelelő védőeszközöket, védőruházatot kell biztosítani és általánosságban meg kell teremteni az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit.

A munkaviszonyon és az iskolaszövetkezeti foglalkoztatáson kívül természetesen más lehetőség is van arra, hogy a diákok pénzt keressenek. Tipikusan ilyen, adórendszeren kívüli foglalkoztatási forma az ún. háztartási munka. A háztartási munka a természetes személy és a vele egy háztartásban élők, illetve közeli hozzátartozók mindennapi életéhez szükséges feltételeket biztosító tevékenységek, mint például korrepetálás, gyermekfelügyelet, mosás, takarítás, kertimunkák stb. Ha a tanuló háztartási munkát végez, akkor szintén nem lesz biztosított és nem kell SZJA-t és TB járulékot sem fizetnie (a munkáltatónak sem). A bejelentés a munkáltató feladata, amely megtehető havonta vagy több hónapra előre is.

A nyári szünet nemcsak a pihenésről és szórakozásról szólhat a diákok számára, hanem kiváló alkalom tapasztalat-és zsebpénz szerzésre is. A lehetőségek sokrétűek: a fiatalok dolgozhatnak hagyományos vagy atipikus munkaviszonyban, iskolaszövetkezeten keresztül, de akár háztartási munkát is vállalhatnak. Tisztában kell lenni azzal, hogy ezekre a foglalkoztatási formákra – különösen, ha a diák még nem töltötte be a 18. életévét – szigorú szabályok vonatkoznak. A fiataloknak és a munkáltatóknak is érdemes előzetesen tájékozódniuk, hogy a nyári (vagy iskolai szünetekben végzett) munka valóban hasznos és jogszerű legyen.

dr. Dobosi Kinga