Vonatkozó jogszabály:

Áfa tv.: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700127.tv

– – –

Kriptoeszközökkel folytatott ügyletek áfakezelése (folyt.). A sorozat előző részeit itt olvashatja.

A kriptoeszközök elérhetővé tételét célzó szolgáltatások

Miután egy kriptoeszközt előállítottak, azt elérhetővé kell tenni a felhasználók számára. Ez többféleképpen történhet, pl. airdrop révén, ún. mining, forging vagy staking keretében, Initial Token Offering (ITO) útján stb.

A kriptoeszközök ingyenes szétosztása (pl. airdrop) esetében hiányzik az ellenértékes jelleg, ezért az ilyen tranzakciók nem tartoznak az áfa tárgyi hatálya alá. (Erről részletesebben volt szó a cikksorozat X. részében.)

A kriptoeszközök elérhetővé tételét célzó szolgáltatások közé tartoznak a tranzakciók validálását (hitelesítését) szolgáló tevékenységek, amelyekhez kapcsolódóan – egyelőre legalábbis – a rendszer automatikusan új tokeneket is generál.

Ezen szolgáltatások működési mechanizmusukat tekintve két nagy csoportba sorolhatóak: a Proof of Work (PoW) és a Proof of Stake (PoS) protokollt használókba.

A PoS alapú bányászat, a mining, a blokklánctechnológia klasszikus hitelesítési folyamata, amely leginkább a Bitcoin bányászata kapcsán vált ismertté.

Minthogy a megosztott főkönyvi technológia lényege, hogy nincs egy központi, hatósági jogkörökkel felruházott szereplő, amely biztosítaná a tranzakciók hitelességét, ezt más úton kell elérni. A bányászat folyamata ezt a funkciót tölti be, mivel ezen tevékenység keretében kerül sor arra, hogy a felhasználók közötti tranzakciókat ellenőrizzék és hozzáadják a blokklánc nyilvános főkönyvéhez.

A bányászok számítógépekkel bonyolult számítási feladatokat végeznek el, ezáltal végzik el a validációt és generálnak új blokkokat a blokkláncon. Amelyik bányász először oldja meg a feladatot (ez az ún. hash generálás), az hozza létre az új blokkot, és a rendszertől jutalomban részesül (a rendszer által automatikusan generált új fizetési tokent kap). A felhasználók továbbá dönthetnek úgy, hogy tranzakciós díjat ajánlanak fel a bányászoknak, ezzel ösztönözve őket a minél gyorsabb validálásra.

Ahhoz, hogy a bányászat az áfa tárgyi hatálya alá tartozzon, magának a tevékenységnek ellenérték fejében végzett szolgáltatásnyújtásnak, a bányásznak pedig adóalanynak kell minősülnie.

Az ellenértékesség tekintetében az Áfabizottság a munkadokumentumokban (892. sz. munkadokumentum 5.2.4. pont i.) alpontja, 1037. sz. munkadokumentum 3.2.1. pontja) kifejtette, hogy nem ítélhető meg egyértelműen, fennáll-e a nyújtott szolgáltatás és a kapott ellenérték között közvetlen kapcsolat.

Ha a bányász nem kap tranzakciós díjat a felhasználótól, csak a rendszer által automatikusan generált fizetési tokent szerzi meg, a 892. sz. munkadokumentum szerint kérdésként merül fel, hogy a tevékenység ingyenesnek minősül, vagy a rendszertől kapott token a héairányelv 73. cikke szerinti harmadik személytől kapott ellenértékének tekinthető-e. Habár az Áfabizottság erre nem tér ki, az EUB ítélkezési gyakorlatából a C-432/15. sz. Baštová-ügyben hozott ítélet levezetése alapján utóbbi értelmezés legalábbis kérdéses. A bányászok ugyanis versenyeznek egymással a tokenek megszerzéséért, és ha ugyanazon tranzakciót többen is sikeresen ellenőrzik, csak az kap közülük tokent, aki elsőként generál sikeresen hash-t. A Baštová-ítélet szerint nem minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak a lovak héaalany tulajdonosaik által lóversenyszervezők részére történő rendelkezésre bocsátása az említett lovak e versenyen való versenyeztetése céljából, ha az nem jár együtt a részvételért járó semmilyen pénzdíjjal vagy bármilyen más közvetlen díjjal, és ha csak a versenyen megfelelő helyezést elért lovak tulajdonosai részesülnek előre meghatározott pénzdíjazásban. Ennek analógiájára, ha az egymással versengő bányászok közül kizárólag a leggyorsabban validáló kap tokent, álláspontom szerint a rendszer által automatikusan létrehozott token sem tekinthető a validálási tevékenység ellenértékének.

Az Áfabizottság szerint, amennyiben a bányász kap tranzakciós díjat a felhasználótól, akkor sem egyértelmű, hogy ez a díj a bányászat ellenértékének minősül-e, különös tekintettel arra, hogy – egyelőre legalábbis – a tranzakciós díj felajánlása önkéntes, következésképpen a bányász nem követelhet a tevékenységéért tranzakciós díjat azon felhasználótól, akinek a tranzakcióját validálta. Az Áfabizottság szerint felhozhatóak érvek amellett, hogy a felhasználók által önkéntesen felajánlott tranzakciós díj az EUB ítélkezési gyakorlatából a C-16/93. sz. Tolsma-ügyben szereplő adományokkal analóg módon nem annyira ellenértéknek, mint inkább egyfajta „borravalónak” minősül, mely esetben hiányzik a közvetlen kapcsolat a nyújtott szolgáltatás és a kapott összeg között.

Mindazonáltal az Áfabizottság úgy ítélte meg, hogy az automatikusan generált tokenek végességéből adódóan hosszabb távon a bányászok már kizárólag akkor fognak validálási tevékenységet végezni, ha azért – részükre kötelezően fizetendő – tranzakciós díjat kapnak, így a bányászat a jövőben már nagyobb valószínűséggel fog egyértelműen ellenértékes tevékenységnek minősülni.

Ami a bányászok adóalanyi minőségét illeti, az Áfabizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez nagyobb valószínűséggel megállapítható, hiszen a bányászat elvégzéséhez nagy teljesítményű számítógépekre van szükség, amelyek beszerzése arra utal, hogy a bányász gazdasági tevékenységet tervez folytatni.

Szerző: dr. Németh Szilvia