Releváns jogszabály:

– 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

Nem könnyű meghozni a legjobb döntést abban a kérdésben, hogy melyik időponttól kérjük az öregségi nyugdíj megállapítását.

A kezdő időpont

A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. Ezek között az egyik fontos tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely eltérést mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges legalább húsz év, az öregségi résznyugdíj esetén legalább tizenöt év szolgálati idővel.

A nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintett nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől. A jogosultsági idővel már rendelkező hölgy is „döntési helyzetben” van ettől az időponttól kezdve.

Öregségi nyugdíjkorhatár – 2025-ös korosztályok

Öregségi nyugdíjkorhatár

aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

2025-ben az 1960-ban születettek töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet.

2018. július 26-tól mind a biztosítási jogviszony fenntartása mellett, mind annak megszüntetésével igényelhető az öregségi nyugdíj.

Mikortól kérjük a nyugdíjat?

Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kellene venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.

A különbség az időpontok között a következő: ha 2024-ben vonulunk nyugdíjba, akár a visszamenőleges nyugdíj igényléssel is, a nyugellátás összege a 2024. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2025. évi januári nyugdíjemelésben, valamint a tizenharmadik havi nyugdíj 2025-ben esedékes összegében.

Ha 2025-ben évközi kiegészítő nyugdíjemelésre kerül sor, ez is járni fog, mivel nevezett személy 2024. egy napján, és 2025. január hónapban is nyugdíjban részesül.

Ha a nyugdíj jogosultság már 2024-ben bekövetkezett, de a nyugellátás igénylését elhalasztjuk 2025-re, a nyugdíj összegének kiszámítása a 2025-ös számítási szabályok alapján történik, és majd csak 2026-ban részesülünk az éves nyugdíj emelésben, és a tizenharmadik havi nyugdíj is ebben az évben lesz először esedékes.

Természetesen ugyanez vonatkozik a nyugdíjjogosultságot 2025-ben megszerzőkre is.

Ez esetben a 2025-ös évközi kiegészítő nyugdíjemelés sem fog még járni részükre.

A nyugdíj összege

A nyugdíj összegének kiszámítására mindig az adott évben érvényes valorizációs szorzószámok figyelembe vételével kerül sor.

Ezekkel a szorzószámokkal történik a korábbi évek kereseteinek szintre hozása a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez.

Ezek, az évente, az adott év márciusában meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére, és okozhatnak esetenként nagyobb különbséget a nyugdíj összegénél a megállapítás éve szerint.

„Nők 40” kedvezményes nyugellátása

Ha a hölgy 2024-ben, (vagy esetleg már korábban) megszerezte a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági időt, ettől kezdve eldöntheti, hogy a nyugellátást még 2024-ben, vagy majd csak 2025-ben, esetleg még később igényli a nyugdíj összegére, vagy egyéb számára fontos más körülményre tekintettel.

A 2025. novemberében esedékes kiegészítő nyugdíj emelésben tehát az a hölgy részesülhet, aki már 2025. előtt megszerezte ehhez a kedvezményes nyugellátáshoz a negyven év jogosultsági időt, és legkésőbb 2024. december 31-i kezdő időponttal igénybe is vette ezt a nyugellátást.

Ha mindez 2025-ben következett be, az éves januári nyugdíj emelés, a kiegészítő évközi nyugdíjemelés is csak 2026-ban lesz esedékes számára, csakúgy, mint a tizenharmadik havi nyugdíj is.