Releváns jogszabály:

– 2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól

A Dáp tv. végrehajtási rendelete[1] a 72/A. §-ban 2025. november 1-től bevezeti a felhasználó dokumentumhoz rendelése szolgáltatást (FEDOR), amely az e-Papír szolgáltatásba integrálva elvileg ugyanazt a funkcionalitást nyújtja majd, mint amit az AVDH nyújtott. A folyamat nagyon hasonló lesz, mint amilyen az AVDH esetében volt: a kormányzati szolgáltató a DÁP-os eAzonosítással vagy Ügyfélkapu +-os belépéssel azonosított felhasználó „dokumentumhoz rendeléséről” kiállít egy igazolást és ezt az igazolást a hitelesíteni kért dokumentummal együtt ellátja minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és minősített időbélyegzővel hitelesíti. Maga a felhasználó tehát nem hoz létre aláírást, hanem „megkéri” a szolgáltatót, hogy a hitelesített üzenetküldő alkalmazáson keresztül beadott nyilatkozatát „rendelje hozzá” és bélyegezze le.

Az óriási különbség viszont az AVDH korábbi szabályozásához képest, hogy a FEDOR szolgáltatással nem lehet majd létrehozni teljes bizonyító erejű magánokiratot, mivel a Dáp Vhr. 72/A. § (5) bekezdése a „hitelesség” fogalmát társítja hozzá, ami annyit jelent[2], hogy vélelmezni kell, hogy az a megtétele óta változatlan. Ez a hitelesség azonban jogi szempontból meg sem közelíti a „teljes bizonyító erő” szintjét, amikor a másik félnek szinte lehetetlen ellenbizonyítania egy nyilatkozat, szerződés tartalmát, érvényes létrejöttét.

Ami további nagy különbség, hogy a dokumentumot a FEDOR szolgáltatással a felhasználóhoz rendeli a rendszer, nem pedig hitelesíti a dokumentumot. A felhasználó pedig – mivel a DÁP-os eAzonosítás szolgáltatás és az Ügyfélkapu+ is csak természetes személyek számára elérhető -, a FEDOR szolgáltatás kontextusában csak az a természetes személy lehet, akihez, azonosítását követően – a dokumentumot hozzárendelte a rendszer. A dokumentum tehát nem rendelhető hozzá céghez, civil szervezethez vagy más jogi személyhez, csupán ahhoz az emberhez, felhasználóhoz, aki ezt a hozzárendelést kérte.

Mivel a felhasználó nem lehet a FEDOR szolgáltatás kontextusában jogi személy, a FEDOR szolgáltatást gazdálkodó szervezet képviseletében eljárva, egyéni vállalkozóként, illetve jogi képviselőként az elektronikus dokumentumok aláírására / hitelesítésére álláspontunk szerint nem lehet alkalmazni[3].

A FEDOR szolgáltatással tehát képviselőként nem járhatunk el dokumentumhitelesítés céljából, csak magánszemélyként, saját dokumentumunkat hitelesíthetjük vele. Az integráltan, az ePapír szolgáltatáson keresztül igénybe vehető dokumentumhitelesítési megoldás arra szolgál, hogy az Ügyfélkapu+-szal vagy DÁP eAzonosítással rendelkező ügyfeleket összekösse a szolgáltatáshoz csatlakozott intézményekkel, és amennyiben ennek során nyilatkozattételre kerül sor, a nyilatkozatot felhasználó hiteles formában tegye meg.

Cég vagy más jogi személy nevében eljárva a FEDOR szolgáltatás tehát jogszerűen nem használható és nem is alkalmas arra, hogy céges iratokat, pl. szerződést, teljesítési igazolást hitelesítsünk vele. A jogszabály maga mondja ki (Dáp Vhr. 72/A. § (4) bek.), hogy képviseleti jogosultság igazolására nem alkalmas, csak saját magunkat „képviselhetjük” vele.

Cég vagy más jogi személy nevében eljárva olyan módon tudjuk elektronikus ügyintézés során hitelesen képviselni a szervezetünket, ha rendelkezünk bizalmi szolgáltatótól beszerzett minősített elektronikus aláírással, amelynek kibocsátása során a bizalmi szolgáltató ellenőrzi a képviseleti jogosultságot és amelynek használatával az egész EU-ban elfogadott, kézi aláírással azonos joghatású (teljes bizonyító erejű) okiratokat tudunk létrehozni, amelyek kapcsán nem merülhet fel, hogy hitelesek-e vagy sem.

A cikk szerzője dr. Lovas Lilla, a Microsec Zrt. vezető jogtanácsosa. 

[1] A digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet

[2] A digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet 31.§ (2) bekezdése alapján.

[3] Ezt megerősíti pl. olyan kormányhivatali tájékoztatás is, amely ügyfeleinkhez jutott el.