Egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról címen nyújtott be salátatörvény-tervezetet az Országgyűlésnek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; a törvényjavaslat 63 oldalas, és az adminisztrációs terhek csökkentésén túl adóváltozásokat is kezdeményez. A törvényjavaslathoz a Törvényalkotási Bizottság 24 oldalas összegző módosító javaslatot nyújtott be; ebben szerepel többek között, az az átmeneti rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy 2025. december 1. és 2026. április 30. között a SZÉP Kártyára utalt munkáltatói támogatás élelmiszer-vásárlásra is felhasználható legyen.

Az általános indokolás szerint a kormány „a vállalkozások és a magánszemélyek adóadminisztrációjának egyszerűsítése, a Kormány adópolitikai céljainak elérése érdekében” kezdeményezte a törvénymódosításokat.

A kabinet egyszerűsítette a három gyermeket nevelő anyák adóelőleg-nyilatkozat tételi kötelezettségét, méghozzá úgy, hogy az adókedvezményre újonnan jogosulttá válók a nyilatkozatot a családi adókedvezményről szóló nyilatkozatban is megtehetik. Pontosítják az édesanyákra már elfogadott adómentességek szabályozását is. E szerint a két gyermeket nevelő vagy felnevelt édesanyákra vonatkozó adómentesség 4 év alatt lépcsőzetesen kerül bevezetésre: először 2026-tól a 40. életévüket, majd 2027-től az 50. életévüket, 2028-tól a 60. életévüket még be nem töltött édesanyák érvényesíthetik az adókedvezményt. 2029-től pedig életkori megkötés nélkül minden legalább két gyermeket nevelő vagy felnevelt édesanya a munkajövedelmei tekintetében élete végéig mentesül a személyi jövedelemadó alól. A 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság szabályainál már nem feltétel az, hogy a családi kedvezményre való jogosultságnak az anya 30. életéve betöltése előtt kell megnyílnia. A módosítás értelmében a 30. életév betöltését követően is megnyílhat a családi kedvezményre való jogosultság, azonban a kedvezmény utoljára abban az évben vehető igénybe, amelyben az anya betölti a 30. életévét.

Bevezetik a tartós megbízási jogviszony fogalmát, amely egy olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak. A „normál” megbízási jogviszonytól eltérően a tartós megbízási jogviszony fennállásának teljes időtartama alatt havi rendszerességű fizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót, amelynek alapja a megbízási díj, de legalább a minimálbér 30 százaléka. Ezen minimális alap után a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetni. Az új kategória bevezetése a részletes indokolás alapján azért szükséges, mert a huzamosabb időn keresztül megbízási szerződés alapján tevékenységet folytató személyek esetében az utólagos bejelentés többféle problémát okoz: a megbízónak jelentős adminisztrációs többlet terhet jelent, hogy minden kifizetéskor be kell jelenteni (és lezárni) az eltelt biztosítási időszakra a jogviszonyt, még akkor is, ha a megbízás több hónapra, illetve évre szól. Gondot okoz továbbá, hogy a csak megbízási jogviszonyban állók az utólag létrejövő (nem folyamatos) biztosítási jogviszonyuk alapján nem tudnak Európai Egészségbiztosítási Kártyát igényelni, illetve nem kapnak A1-es igazolást.

Számos, agráriumot érintő adócsökkentést is tartalmaz a törvény. Így a kisüzemi habzóbor kedvezményes, 50%-os jövedéki adómértékkel állítható elő 2026. január 1-jétől 500 hektoliterig. A marhahús és a kapcsolódó belsőség áfája 27-ről 5 %-ra csökken, az erdőket nem adóztathatják meg az önkormányzatok, valamint nem kell gépjárműadót fizetni a kifejezetten mezőgazdasági termények szállítására használt mezőgazdasági vontató pótkocsijára sem.

A kormány 2026. június 30-ig, vagyis fél évvel hosszabbítaná meg a reklámadó felfüggesztését.

A törvény nyomán a gépjárműadó alanya a gépjármű tulajdonosa lesz akkor is, ha más a tulajdonos, mint az üzembentartó.

A kabinet azt is javasolja, hogy a kriptoügyletek veszteségét az adóban az eddigi két év helyett korlátlan ideig le lehessen írni.

2026. január 1-jétől a lízingbevevő, illetve a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog jogosultja lesz az építményadó és a telekadó alanya.

A törvényjavaslat számos adózási jogszabályt változtat meg, így részletes tanulmányozása elkerülhetetlen.