Azt is gondolhatnánk, hogy a nyugdíjkorhatár betöltéséig az öregségi teljes nyugdíj megállapításához szükséges, legalább húsz év szolgálati idő megszerzése senkinek nem okoz nehézséget, de a gyakorlat azt mutatja, hogy mégis előfordul, hogy ez nem sikerül. Ebben az esetben lehet megoldás az öregségi résznyugdíj igénybe vétele, ha húsz év szolgálati idővel nem, de legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik az érintett személy.

Jó tudni, hogy a résznyugdíj fogalom nem azonos a nyugdíjrész kifejezéssel. Ez utóbbi fogalom egy másik esettel kapcsolatos, amikor a nemzetközi vonatkozású nyugdíjaknál egy-egy érintett ország által az összes szolgálati időből nála szerzett szolgálati idő mértéke szerinti nyugdíjrész kifizetéséről van szó.

Öregségi résznyugdíj csak a korhatár betöltésétől

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. Öregségi résznyugdíjra az a személy lesz jogosult, aki betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Fontos tudni, hogy az öregségi résznyugdíj kizárólag a szolgálati idő rövidsége esetén nyújt megoldást, a nyugdíjkorhatárhoz képest fiatalabb életkor esetén nem.

A korhatár betöltése előtt csak egy nyugdíjba vonulási lehetőség van: a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.

Öregségi nyugdíjkorhatár

  • aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
  • aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
  • aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

2026-ban az 1961-ben születettek töltik be nyugdíjkorhatárukat a 65. születésnapjukon.

Attól az időponttól kezdve, amikor a nyugdíjjogosultság mindkét feltétele (életkor és szolgálati idő) megszerzésre került, már kérhető akár az öregségi résznyugdíj, akár az öregségi teljes nyugdíj megállapítása.

Segítség – ha kevés a szolgálati idő

Mindkét korbetöltött öregségi nyugdíj esetében, amennyiben az a nyugdíj jogosultsághoz szükséges, a szolgálati idő követelmény teljesítéséhez egy kedvező lehetőség is rendelkezésre áll segítségként.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 48.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető, ha az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati időből, illetve az igénylőre irányadó nyugdíj korhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén az öregségi résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év szolgálati időből legfeljebb öt év hiányzik. Ez a megállapodás kizárólag a nyugdíj jogosultsághoz hiányzó, legfeljebb öt év szolgálati időre köthető.

Munkavégzés résznyugdíj mellett

A nyugdíjkorhatár betöltésekor még csak öregségi résznyugdíjra jogosult személy esetében az azonnali nyugdíjba vonulás helyett általában a nyugdíjigénylés elhalasztása és a munka folytatása az előnyösebb megoldás, hogy az így szerzett további szolgálati idővel a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő elérése megtörténhessen. Ha pedig ez nem teljesíthető, a további szolgálati idő szerzés a résznyugdíj összegénél lehet kedvező.

A nyugdíj összege ugyanis erőteljesen függ a szolgálati idő hosszától is, A résznyugdíjhoz minimálisan szükséges tizenöt év szolgálati idő esetén a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 43 százaléka lesz a nyugdíj összege, a „felső határ”, tizenkilenc év szolgálati idő esetén pedig már 51 százaléka.

Nagyon meg kell fontolni, hogy ha folytatni szeretné a munkát a korhatárt betöltött, még csak résznyugdíjra jogosult személy, kérje-e, és mikortól a résznyugdíj megállapítását. Az öregségi nyugdíj megállapításától ugyanis (akár öregségi teljes nyugdíjról, akár öregségi résznyugdíjról van szó) további szolgálati idő nem szerezhető a nyugdíj melletti keresőtevékenységgel.

Befolyásolhatja a döntést az is, hogy az öregségi teljes nyugdíjnak van úgynevezett minimum összege, – azaz az öregségi nyugdíj legkisebb összegének jogszabályban meghatározott összegénél nem lehet kevesebb a nyugdíj összeg, ha a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset ezt az összeget eléri-, az öregségi résznyugdíjnak azonban nincs.

Az öregségi teljes- és résznyugdíj közötti fenti, a nyugdíj összegéhez kötődő különbségeken túl nyugdíj szempontból nincs további eltérés e két, korbetöltéshez kötött nyugellátás között. Mindkét nyugellátást azonosan megilleti a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelése, a tizenharmadik havi és a tizennegyedik havi nyugdíjra való jogosultság, illetve a különböző nyugdíjas kedvezmények. Egyformák esetükben az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetésére vonatkozó szabályok is.