Releváns jogszabály:

– 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

1. Általános tudnivalók a bevallásról

A magánszemélyeknek az adóbevallási kötelezettségüket adóévenként kell teljesíteniük. Nincs bevallási kötelezettség, ha a magánszemély az adóévben nem szerzett bevételt, vagy kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 11. § (3) bekezdésében felsorolt bevételt szerzett, amelyeket nem terheli bevallási kötelezettség.

Az említett rendelkezés értelmében nem kell bevallani azt a bevételt,

– amit a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (például a nyugdíj, a családi pótlék, a lottónyeremény, a más magánszemélytől kapott ajándék), ide nem értve az Szja tv. 7. § (1) bekezdés m) pontja szerinti jövedelmet, ha a magánszemély más okból köteles az szja-bevallást benyújtani;

– amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, de csak akkor, ha az éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az abból származó jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot (például, ha 500 ezer forintért értékesítette a magánszemély a család használt ruháit, és más ingó bevétele nem volt);

– amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog átengedéséből, lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik (például a magánszemély eladta a 7 éve vásárolt lakását, vagy 10 millió forintért adta el a 10,5 millió forintért vásárolt vidéki házát);

– amely után az szja-fizetési kötelezettség a kifizetőt terheli (például a munkáltatótól kapott SZÉP-kártya támogatás);

– amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta (például a magánszemély belföldi takarékszámláján jóváírt kamatot);

– amely az Szja tv. 76. § (2) bekezdése szerinti pénzbeli nyeremény (például a totón nyert pénznyeremény);

– amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján Magyarországon nem adóztatható (például Szlovákiában eladott ingatlanból származó bevétel); valamint

– amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani.

Az adóbevallási kötelezettségnek a tárgyévet követő év május 20-áig kell eleget tenni, ezért a 2024. adóévről szóló bevallás benyújtásának határideje 2025. május 20-a. Fő szabály szerint eddig kell az adófizetési kötelezettségnek is eleget tenni.

Az 1+1%-os nyilatkozatot is eddig az időpontig kell benyújtani. Az 1+1%-os nyilatkozat esetén a határidő jogvesztő.

Nem kell május 20-áig megfizetni a fizetendő adó teljes összegét, ha a magánszemély a bevallásában kamatmentes részletfizetés igénybevételéről nyilatkozik. A kamatmentes részletfizetés legfeljebb 12 hónapon keresztül egyenlő részletekben történő megfizetéssel történhet, ha a magánszemély személyijövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége együttesen az 500 ezer forintot nem haladja meg, és a részletfizetésről a magánszemély a bevallásában nyilatkozik.

A nyilatkozat megtételére előírt határidő 2025. május 20., ami jogvesztő, elmulasztása esetén a késedelem igazolására vonatkozó kérelem nem adható be.

Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó megfizetésének határideje, azaz 2025. május 20. A további részletek befizetésének határideje – annak számától függően – 2025. június 20., július 21., augusztus 21., szeptember 22., október 20., november 20., december 22., 2026. január 20., február 20., március 20., április 20.

Az esedékes részleteket időben kell befizetni, különben a magánszemély ezt a kedvező részletfizetési lehetőséget elveszíti, és a tartozást egy összegben ki kell fizetnie. Ekkor a NAV a tartozás még fennmaradt részére 2025. május 21-étől késedelmi pótlékot is felszámít.

A bevallást és az azt alátámasztó minden dokumentumot (igazolást, okmányt, okiratot, szerződést és egyéb bizonylatot) nem kell a bevalláshoz csatolni, de a bevallás elévülési idejéig – a benyújtás törvény által előírt időpontját követő 5. év végéig – meg kell őrizni és egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során be kell mutatni. A 2024. évről szóló bevallás dokumentumait és a bevallást 2030. december 31-éig kell megőrizni.

2. A bevallást érintő változások

A 2024. évről szóló bevallás tekintetében – az előző évhez viszonyítva – jelentős változás nem történt, azért következzen néhány változás, amelyre érdemes odafigyelni.

2.1. Az adóalap-kedvezményeket érintő változások

Az adóalap-kedvezmények között három kedvezmény havi mértéke évről évre emelkedik:

a) A 25 év alatti fiatalok kedvezményének és a 30 év alatti anyák kedvezményének alapja, a jogosultsági hónapokban megszerzett, a kedvezmény alapját képező jövedelem, de legfeljebb a jogosultsági hónapok száma és a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset szorzata. Ez utóbbi összeg 2024-re 576 601 forint, ami 86 490 forint adómegtakarítást jelenthet.

2025-től csak az a külföldi állampolgár érvényesítheti a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, aki EGT-állam vagy Magyarországgal határos nem EGT-állam (Szerbia, Ukrajna) állampolgára. Ha viszont a Fülöp-szigetekről érkezett, Magyarországon dolgozó 22 éves fiatal 2024-ben, év közben nem vette igénybe a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, akkor lehetősége van azt a bevallásában érvényesíteni, azonban 2025-ben már nem lesz jogosult igénybe venni ezt a kedvezményt.

2.2. A fizetővendéglátók tételes átalányadója

2025-től bizonyos esetekben emelkedik a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek tételes áta-lányadója. Az új szabály értelmében a tételes átalányadó évi összege lakószobánként 150 ezer forint azokon a tele-püléseken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót. Ennek a feltételnek 2025-ben egyedül Budapest felel meg, ezért azoknak a budapesti ingatlant hasznosító magánszemélyeknek, akik a korábbi években a tételes átalányadót alkalmazták, azonban az új adómérték miatt már nem kívánják ezt az adózási formát alkalmazni, a bevallás 158. sorában kell ezt jelezniük („Jelölje X-szel, ha a 2025. adóévre a tételes átalányadózást megszünteti!”). Természetesen a tételes átalányadó megszüntetését akkor is itt kell jelölni, ha a magánszemély más okból választ más adózási módot.

3. A külföldről szerzett tőkejövedelmek adózására vonatkozó szabályok

2024. január 1-jétől egyéb jövedelem jogcímén adóköteles az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

Nem kell alkalmazni ezt a szabályt az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelemre, valamint az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra.

A módosítás alapján egyezmény hiányában is a magánszemély kamatjövedelme – és nem egyéb jövedelme – lesz az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamat. Így például az amerikai részvények, kötvények és állampapírok is rákerülhetnek a magyar tartós befektetési számlákra.

A módosítás kiterjeszti az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek fogalmát, úgy, hogy az magában foglalja az OECD-államok piacain megkötött ügyleteket, egyezmény hiányában is. Ez azt eredményezi, hogy ezek a tőkejövedelmek nem egyéb jövedelemként válnak adókötelessé (például a bevallás 166. sorába kell beírni mint tartós befektetésből származó jövedelmet). (Például az amerikai veszteséges ügyletek elszámolása a nyereségekkel szemben továbbra is elérhető a magyar magánszemély befektetők részére.)

4. A külföldön megfizetett adó beszámítása

2024-től módosult a szabály a külföldön megfizetett adó beszámításával kapcsolatban, miután csak az az adó szá-mítható be az szja-bevallásba, amelyet a jövedelemszerzés államában fizettek meg.

A külföldről származó külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó. A fizetendő adó a külföldön megfizetett adóbeszámítás követ-keztében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál.

Ha az adóévi összevont adóalapnak olyan, külföldről származó jövedelem is részét képezi, amely után a ma-gánszemély a másik államban jövedelemadót fizetett, a számított adót csökkenti a jövedelem után a másik államban megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó.

5. Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet csak akkor kell bevallani, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja a mentesített keretösszeget. Ez a keretösszeg a foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százalékának szorzata. Amennyiben a magánszemélynek alapbérként vagy teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, akkor a foglalkoztatás naptári napjait szorozni kell a garantált bérminimum napi bérként meghatározott összegének 130 százalékával.

Jövedelemként kizárólag a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell bevallani a bevallás 1. sorának „d” oszlopába.

2024-ben

– a napi minimálbér 12 270 forint volt, aminek a 130 százaléka 15 951 forint;

– a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 14 990 forint volt, amelynek a 130 százaléka 19 487 forint.

6. Adóbevallási tervezet

A NAV 2024. adóévre is elkészítette a magánszemélyek adóbevallási tervezetét, amely március 15-étől érhető el az elektronikus azonosítással rendelkező magánszemélyek részére.

Az adóbevallási tervezet tartalmazza a magánszemély által az adóévben megszerzett,

– az szja-törvény hatálya alá tartozó jövedelmet és annak adóját;

– az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény hatálya alá tartozó jövedelmet és annak adóját;

– az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti jogviszonyból származó, az szja-törvény szerinti mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet; továbbá

– a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény szerinti szociális hozzájárulási adó (szocho) alapját képező jövedelmet és annak szochóját.

Az adóbevallási tervezetet nem kell kérnie a magánszemélynek, azt a NAV minden adóévben automatikusan elkészíti azoknak, akikről a rendelkezik a szükséges adatokkal.

Az adóbevallási tervezet akár a magánszemély bevallásává válhat, de mindig célszerű áttekinteni és szükség esetén módosítani, kiegészíteni. Például, ha a magánszemélynek visszaigényelhető adója van, akkor azt a NAV csak akkor utalja ki, ha erről a magánszemély rendelkezik, megadja a kiutalási adatokat (postai címet vagy bankszámlaszámot).

A NAV attól függetlenül elkészíti a bevallási tervezetet, hogy a magánszemélynek van-e vagy nincs elektronikus elérhetősége. Ezért, ha a magánszemély március 15-e után, például április 16-án létesít ügyfélkapu+ vagy DÁP-os elérhetőséget, akkor ezt követően minden további nélkül elérheti (kiegészítheti, módosíthatja, jóváhagyhatja) a bevallási tervezetét.

Megkaphatják a bevallási tervezetet azok a magánszemélyek is, akik nem rendelkeznek elektronikus hozzáféréssel. Ők 2025. március 17-éig kérhették a NAV-tól az adóbevallási tervezetük postai kiküldését. A bevallási tervezetet 2025. március 17-étől kezdi el kiküldeni a NAV, amelyet április 30-áig postai úton, tértivevényes küldeményként kap meg a magánszemély. 2025. március 17. után az adóbevallási tervezet kizárólag személyesen, a NAV ügyfélszolgálatain kérhető és vehető át, 2025. május 20-áig.

A kiskorú gyermek adóbevallási tervezetét kizárólag a törvényes képviselője ismerheti meg, hagyhatja jóvá. A rendszer használatára, a bevallási tervezet jóváhagyására kiskorú gyermek még akkor sem jogosult, ha rendelkezik elektronikus hozzáféréssel. A tervezet online felületen történő jóváhagyásához szükséges, hogy a törvényes képviselő elektronikus ügyintézési jogosultságot szerezzen. Ehhez a NAV honlapjáról kell letölteni, majd kitöltve beküldeni az UJEGYKE nyomtatványt.

A NAV az adóbevallási tervezetet a rendelkezésére álló információk, a munkáltatói, kifizetői bevallások, adatszolgáltatások alapján készíti el. A tervezetben minden kifizetőtől érkezett adat szerepel. Ugyanakkor a magánszemély által az adóévben befizetett adóelőleg összegét a tervezet nem tartalmazza, hiszen ez az összeg a bevallási adatok hiányában nem köthető jövedelemhez.

A magánszemélynek mindenképpen célszerű az adóbevallási tervezetét átnéznie. Ha az adatokkal egyetért, akkor azt elektronikus hozzáférés esetén elfogadhatja, így a tervezet a személyi jövedelemadó bevallásává válik.

A tervezet 2025. május 20-ával a magánszemély bevallásává válik, akkor is, ha nem fogadja el, kivéve, ha benyújtotta a 24SZJA bevallást. Amennyiben az említett határidőig a magánszemély beküldte a 24SZJA bevallást – és az adóbevallási tervezetet előtte nem fogadta el –, akkor az lesz az érvényes bevallása.

Ha a magánszemély május 20-a után szeretne adóbevallást benyújtani, és készült részére adóbevallási tervezet, akkor neki már van érvényes bevallása, amely módosítására csak önellenőrzés keretében van lehetősége.

A leírtaktól függetlenül 2025. május 20-ával a bevallási tervezet nem válik bevallássá, ha a magánszemély

– egyéni vállalkozó, kivéve, ha a teljes adóévben katás vállalkozó vagy szüneteltette a tevékenységét;

– mezőgazdasági őstermelő; illetve

– áfafizetésre kötelezett magánszemély;

nekik ugyanis önállóan kell bevallást benyújtaniuk. Ezt – választásuk szerint – megtehetik a 24SZJA bevallás benyújtásával vagy a bevallási tervezet kiegészítésével, módosításával, majd beküldésével. Amennyiben ezek a magánszemélyek nem küldenek be bevallást, akkor május 20-a után nincs érvényes bevallásuk.

Előfordulhat, hogy a munkáltató, kifizető hibát észlel és módosítja egy korábbi ’08-as bevallását. Ha az önellenőrzés feldolgozásakor a magánszemély bevallási tervezete már lezárult, elkészült, akkor az önellenőrzéssel módosított adatokat a tervezet nem fogja tartalmazni. Ebben az esetben a magánszemélynek a munkáltató, kifizető módosított ’M30-as igazolása alapján kell javítania a bevallási tervezetét.

Itt kell megjegyezni, hogy a bevallási tervezet tartalmazza, hogy mikor készült, továbbá azt, hogy mely időpontig beérkezett és feldolgozott adatokat tartalmazza. (Ezt legegyszerűbben a nyomtatási képen lévő oldalak alján találhatjuk meg.)

Tekintettel arra, hogy a bevallási tervezetet a NAV a munkáltatói, kifizetői bevallások, adatszolgáltatások alapján készíti el, ezért nem szerepelnek benne azok az adatok, amelyekről nem érkezett információ. Az ilyen adatokat a magánszemélynek kell a bevallási tervezetben feltüntetnie. Ilyen lehet például, ha a magánszemély nem kifizetőnek ad bérbe egy ingatlant. Ebben az esetben a magánszemélynek kell a bevételt, költséget és jövedelmet a tervezet 7. és 8. sorában feltüntetni, valamint a bevallási tervezet 74. sorába be kell írnia az év közben befizetett adóelőleg összegét.

A tervezet legkönnyebben a NAV SZJA honlapján érhető el, az „eSZJA” gombra kat-tintva. A Központi Azonosítási Ügynökön (a továbbiakban: KAÜ) keresztül nemcsak a 2024. évi bevallási tervezet érhető el, hanem a korábbi bevallások is.

Kopányiné Mészáros Edda cikkéből, amely az Adó szaklap 2025/6. számában jelent meg, olvashat még a papír alapú bevallási tervezettel kapcsolatos teendőkről és az önellenőrzésről is. A szerző gondosan és érthetően kalauzolja végig olvasóit a NAV online felületein. 

Az Adó szaklap 2025/6. számában olvashat még az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők átalányadójáról, a béren kívüli juttatások 2025-ös szabályozásáról, a társaságiadó-bevallás újdonságairól, a ViDA-csomagról és annak hazai hatásairól, valamint az adóhatóság által fizetendő késedelmi kamatról.