A magyar adórendszer ismét átalakuláson megy keresztül a közeljövőben, amelynek célja – a jogszabály preambuluma szerint – az állami költségvetés stabilizálása, a gazdaság versenyképességének növelése és a piaci szereplők teherbírásának igazítása. A módosításokat az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvényben találjuk.

A kormány által elfogadott adócsomag számos, eddig rendeleti szinten szabályozott különadót törvényi rangra emel, miközben több területen szigorításokat, kedvezmények bővítését vagy digitalizációs fejlesztéseket vezet be.

Az új szabályozások érintik többek között az extraprofit-adókat, az általános forgalmi adó rendszerét, a személyi jövedelemadó kedvezményeit, valamint a globális minimumadó bevezetését is. A tervezett változások átfogóan alakítják át mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek adózási környezetét.

A változtatásokat a normaszövegben lévő sorrendben összegezzük.

Szektorális adók és extraprofit adók

Az elfogadott adócsomag értelmében jó néhány extraprofit- és ágazati különadó törvényi szintre emelkedik, a korábbi rendeleti szabályozás hatályát veszti, de az adók szabályozottsága, illetve a mögöttes logika döntően változatlan marad.

A banki különadó mértéke 2026-tól sávosan nő (8%/20%), az állampapír-vásárlással elérhető kedvezmény viszont továbbra is megmarad (ezzel az államháztartás zavartalan finanszírozását hivatott biztosítani a jogalkotó). A biztosítók pótadója 2026-ban változatlanul fennmarad, az adókulcsok változatlanok, viszont 2026-tól az állampapír-kedvezmény maximuma növekedni fog.

Az energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood-adó) 2025-ben még a magasabb adókulccsal adózik (41%), 2026-tól viszont visszaáll az alacsonyabb adókulcs (31%).

A MOL-ra vonatkozó 95%-os különadó (Brent-Urál adókötelezettség) megmarad, ahogy a kiskereskedelmi különadó is hatályban marad.

Személyi jövedelemadó: bővülő kedvezmények családosoknak

Ugyan nem a 2025-ös tavaszi adócsomag révén, de idén július 1-től, majd 2026. január 1-től két részletben duplázódik a családi adókedvezmény mértéke.

A személyi jövedelemadó területén bővül a kedvezményrendszer: 2025. októberétől a háromgyermekes anyák teljes SZJA-mentességet kapnak. 2026-tól ez a kedvezmény kiterjed a kétgyermekes és 30 év alatti nőkre is (életkortól függően, fokozatos került majd bevezetésre a kedvezmény). Emellett 2025. júliusától adómentessé válnak a gyermekvállalással kapcsolatos juttatások, mint például a CSED, GYED és örökbefogadási díj.

A normaszöveg rögzíti (i) a 30 év alatti anyák kedvezményének, (ii) a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének, (iii) a CSED, a GYED és az örökbefogadási díj, (iv) a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, (v) a személyi kedvezmény, (vi) az első házasok kedvezménye és (vii) a családi kedvezmény érvényesítésének a sorrendjét (amely az előbb felsorolt).

Társasági adó: erősödő innovációs ösztönzők, szűkülő műemléki kedvezmények

Meghatározott kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adókedvezmények (így pl. felsőoktatási intézménnyel vagy az MTA-val folytatott) felső határa 50 millióról 150 millió forintra emelkedik (ez már most alkalmazható szabály).

Rövidülnek a határon átnyúló átalakulások bejelentési határidejei, és tovább szigorodnak a transzferár szabályok, különösen a multinacionális cégek esetében.

Erősen szűkül a műemléki ingatlanokhoz kapcsolódó adóalapkedvezmények köre, mivel kikerült a jogszabály szövegéből, hogy (i) nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlanokhoz, vagy (ii) helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanokhoz kapcsolódóan igénybe lehetne venni (erre a jövőben nem lesz lehetőség).

A leválás, mint átalakulási forma is bekerül a kedvezményezett eszközátruházás fogalomkörébe, azaz ezen átalakulási forma esetén is alkalmazni lehet majd a kedvezményezett eszközátruházás szabályait (adóhalasztás érvényesíthető).

Globális Minimumadó: könnyítés a bejelentkezés szabályaiban

Adminisztratív jellegű könnyítés, hogy azon belföldi csoporttagoknak, amelyek a Globális Minimumadó szabályozása alá esnek (fognak esni) meghosszabbodik ezen státuszuk bejelentésére nyitva álló határidő: már nem az adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül, hanem az adóév utolsó napjától számított második hónap utolsó napjáig kell bejelenteniük adóalanyiságukat. Ezzel hosszabb ideje lesz az érintett vállalkozásoknak arra, hogy felmérjék az esetleges bejelentkezési kötelezettségüket.

Számvitel téren módosítás, hogy az esetlegesen felmerülő kiegészítőadó-fizetési kötelezettséget passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni (már a 2025. üzleti évre alkalmazandó szabály).

ÁFA: bővülő adatszolgáltatás és fordított adózás

Az alanyi mentesség értékhatára emelkedik: 12 millióról 18 millió forint lesz a bevételi határ, amely az Áfa tv-be is bekerül, a korábbi rendeleti szabályozás helyett. Mindezek mellett pontosítást is tartalmaz a jogszabály abban a tekintetben, hogy a másik EU-s tagállamba irányuló saját áru mozgatás esetén az adózó csak akkor nem alkalmazhatja az alanyi mentességet, amennyiben az ügylet tárgya új közlekedési eszköz (más esetben igen, viszont ez esetben ez beleszámít az alanyi mentesség előbbi értékhatárába).

2026. szeptember 1-jétől az online számla-adatszolgáltatási rendszer kiterjed az elektronikus nyugtákra is (a számlaadatok mellett), amely így valós idejű adatszolgáltatást fog előírni ezen bizonylatokra is. Mivel még több mint egy év áll rendelkezésre, érdemes elkezdeni a felkészülést az adatszolgáltatás teljesítésének technikai biztosítása érdekében.

A vámjogi képviselőkre vonatkozó, idén tavasszal hatályba lépett komoly szigorításokhoz kapcsolódóan kisebb adminisztratív pontosítások kerültek bele a jogszabályba.

Jövedéki adó: zöldebb és szigorúbb

A jövedéki szabályozás környezetvédelmi és ellenőrzési szempontok alapján módosul. Szigorodik a feldolgozott dohánytermékek adózása, valamint módosulnak az energiahordozókra vonatkozó mentességi szabályok is. A NAV jogkörei bővülnek a jövedéki ellenőrzések terén, ezzel növelve a hatékonyságot.

Helyi adók: nagyobb önkormányzati szabadság

A helyi adók szabályozása is átalakul: az önkormányzatok szélesebb mozgásteret kapnak a telekadó, építményadó vagy idegenforgalmi adó mentesség meghatározásában. Mindezek mellett, amennyiben egy önkormányzat adókedvezményt vezet be a területén, úgy ennek igénybevételéhez a magánszemélynek nem kell hitelt érdemlően igazolnia, hogy a lakcímnyilvántartásba őt az adott önkormányzat területén bejegyezték, ugyanis elég, ha bemutatja, hogy a saját nevére közüzemi számlákat kapott az adott önkormányzatnál.

Gépjárműadó: adómentesség a polgárőröknek

A módosítás szerint adómentesség vonatkozik azokra a gépjárművekre, amelyeket a polgárőr szervezet kizárólag a polgárőri szolgáltatásellátás érdekében használ.

Illeték: Nap- és szélerőművek illetékmentessége

Nagyon fontos módosítása az adócsomagnak, hogy illetékmentessé teszi a nap- és szélerőmű létesítményeinek szerzését a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, mivel a visszterhes vagyonátruházási illetéket nem kell megfizetni a telekingatlan azon értékrészére, amely megfelel a naperőművek vagy szélerőművek értékének. Ez azt jelenti, hogy illetékfizetési kötelezettséget csak a telektulajdon szerzése keletkeztet, az azon lévő felépítmények után viszont nem.

Az új szabályozás emellett tisztázza, hogy kedvezményezett eszközátruházás esetén, ha a jogszabályban előírt feltételek teljesülnek, a mentesség minden érintett, illetékköteles vagyontárgyra vonatkozik.

Az adózás rendje: több ponton történik módosítás

Az adózás rendjéről, illetve az adóigazgatási rendtartásról szóló törvények kisebb-nagyobb ráncfelvarrást kapnak, a lényegesebbek közül néhány:

láncügyletek ellenőrzése esetén hosszabb ellenőrzési határidő áll az adóhatóság rendelkezésére az ellenőrzés befejezése tekintetében (365 nap / 541 nap)
visszatér a feltételes adómegállapítási kérelmek esetén az előzetes konzultáció lehetősége (díja: 1 millió Ft / konzultáció). E mellett tovább emelkedik a feltételes adómegállapítási kérelmek alap, illetve sürgősségi díjtételei (10 millió Ft / 12 millió Ft, illetve 14 millió Ft / 16 millió Ft), mindezek mellett a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja is emelkedik (10 millió Ft / 14 millió Ft)
amennyiben valaki elmulasztotta a bejelenteni a foglalkoztatottját, és erről az adóhatóság tudomást szerez, úgy az adózó felkerül egy úgynevezett „feketelistára”, a módosítás szerint ezek után lehetőség lesz arra, hogy az adózó évente maximum 1 alkalommal kérhesse az innen való törlését (ez az állami és EU-s támogatások igénylése esetén kulcsfontosságú lehet)
lazulnak a pótlékmentes fizetési könnyítés engedélyezésének szabályai
lehetőség lesz a helyszíni eljárás során a jegyzőkönyv elektronikus felvételére, illetve az eljárási cselekményen részt vevő személy elektronikus aláírására.

A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.