Rendkívüli történetről számoltak be a Telexet párhuzamosan megkereső hazai ügyvédek, illetve bizalmi vagyonkezelők (bvk). A szövevényes sztori lényege röviden így foglalható össze:

A NAV éveken át arról adott ki állásfoglalásokat, hogy egy adott lépéssorozat legális és adómentes.
Az NGM friss értelmezése alapján aztán egy adott ponton maga a NAV is azt írta, hogy ez tévedés volt, és évekre visszamenőleg önrevízióval fizessenek adót azok, akik korábban így értelmezték.
Egy adózási törvény most zajló megváltoztatásával már biztosan bezárulhat a kiskapu, de az még lebeg, hogy mi is a helyzet az elmúlt évekkel.

A szakmabeliek szerint, ha emiatt perre mennének, a bíróság előtt vélhetően az ügyfeleknek lenne végül igazuk. De ki akar évekig az adóhivatallal pereskedni?

Volt, aki az mondta nekünk, először maga is hihetetlennek tartotta, hogy a NAV engedi ezt az osztalékos trükköt, de mivel üzletrészre és részvényre kétségtelenül működött, a piacon az terjedt el, hogy ez így szabályos. Ezért egyre többen kínálták ezt a gazdagoknak, de mivel senki nem akart leégni az ügyfele előtt, több szolgáltató elment a biztonság kedvéért megkérdezni a NAV-ot. Mi két állásfoglalást láttunk, de állítólag 6-7 ilyen is kering a piacon. A törvény megváltoztatása előtt tehát ez a jogszabály stabil volt, csak annak az állami értelmezése módosult érdekesen.

A legfrissebb értelmezés ugyanis már határozottan az, hogy mindez nem volt jogszerű. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a NAV Adójogi és Tájékoztatási Főosztálya által jegyzett szöveg arról ír, hogy az osztalékkövetelés bizalmi vagyonkezelésbe rendelése nem módosítja a közjogi szabályozás szerinti közteher-fizetési kötelezettséget. Ezt követően aztán valóban született egy jogszabályváltozás, amely bezárta a korábbi kiskaput, de az most nem tiszta, hogy az a sok bizalmi vagyonkezelő, aki korábban a NAV állásfoglalásai miatt használta ezt a struktúrát, tényleg utólag elmeszelhető-e.

A teljes cikk a Telex felületén IDE kattintva olvasható.