Legfontosabb trendek, jellemző problémák, szabályozási kihívások
A kutatásban a jogi szabályozási kihívások az alábbi három területen kerültek vizsgálatra.
Klasszifikáció
A platformmunkások jogviszonyának minősítése az egyik legjellemzőbb probléma, mivel a jogviszony meghatározása befolyásolja a munkavállalók jogi védelmét. A kontinentális jogrendszerekben általában bináris rendszer alkalmazandó, ahol a munkát végző személy vagy munkavállaló, vagy önálló vállalkozó. Azonban a platformok által alkalmazott kontroll sokszor közelít a munkáltatói viszonyhoz, ezért sok dolgozó bírói úton próbálja munkavállalói státuszát elismertetni. Alátámasztásnak tekinthető, hogy a platformszolgáltatók kötelessége a munkabér megfizetése, emellett ellenőrzési jogot is gyakorolhatnak. A nemzetközi szakirodalomban több elmélet is foglalkozik azzal, hogy a klasszifikációra van-e szükség, és ha igen, milyen szempontok alapján.
Algoritmizált menedzsment
Az algoritmizált menedzsment rendszerek az utasítási, ellenőrzési és szankcionálási folyamatokat technológiai alapon végzik. A munkaszervezésben ez egyrészt megnyilvánul a feladatok kiosztásában és ellenőrzésében, másrészt abban, hogy egyes algoritmusok döntéseket hoznak a rendelkezésükre álló adatok alapján. Az automatizált döntések, mint például rangsorolás átláthatósági problémákhoz vezethetnek. Ilyen például a Foodpanda és az Uber, ahol a dolgozók tevékenységét algoritmusok figyelik és értékelik, ami közvetlenül befolyásolja munkakörülményeiket és lehetőségeiket.
Kollektív munkajogi aspektusok
A platformmunkások kollektív jogainak biztosítása szintén fontos kérdés. Az önfoglalkoztatókat hagyományosan vállalkozásoknak tekintik, ami a versenyjogi szabályok miatt akadályozza a kollektív szerződések kötését. Az Európai Unió bizonyos feltételek mellett lehetőséget biztosít a platformmunkások számára kollektív megállapodások megkötésére. Az EU 2021-es Irányelv Javaslata a platformmunkások munkakörülményeinek javítására egy lépés a szabályozási környezet fejlesztése felé. A Javaslat különösen a munkaviszony jellegének megállapítására, az algoritmikus menedzsment átláthatóságának növelésére és a jogorvoslati lehetőségek biztosítására fókuszál. A platformalapú munkavégzés átfogó szabályozást és nemzeti szinten is nagyobb jogalkotói figyelmet igényel, hogy a platformgazdaság által teremtett újfajta munkavégzési formák megfelelő jogi és szociális védelmet kapjanak.
A szabályozási környezet bemutatása
Európai Uniós szabályozás
Az EU Irányelv Javaslata
Az Európai Unió 2021 végén fontos lépést tett a platformmunkások munkakörülményeinek javítása érdekében, az Európai Bizottság Irányelv Javaslatának bemutatásával. A Javaslat hátterében a platformgazdaság 2016–2020 közötti 400%-os növekedése és az a tény állt, hogy 2021-ben már 28 millióan dolgoztak platformokon keresztül az EU-ban, 2025-re pedig ez a szám akár 43 millió fő is lehet.
Az EU-ban működő platformok 90%-a dolgozóit önálló vállalkozónak tekinti, ami azt jelenti, hogy nagyjából 5,5 millió dolgozó helytelen jogviszony-meghatározás mellett látja el feladatát.
A Javaslat célja a munkakörülmények és szociális jogok javítása, valamint a platformok fenntartható növekedésének elősegítése. A Javaslat szerint, ha a platform működtetője széleskörű ellenőrzési jogot gyakorol, akkor a dolgozó munkaviszonyban állónak tekintendő. A munkaviszony vélelme bírósági vagy közigazgatási úton megdönthető, de a bizonyítás terhe a platformot terheli. A helytelen jogviszony-meghatározások kijavításával 1,72–4,1 millió ember kerülhet dolgozói státuszba, ami csökkenti a dolgozói szegénységet és bizonytalanságot. Az önfoglalkoztatói státusz megerősítése 3,8 millió fő számára nagyobb autonómiát biztosít.
Emellett a platformokat köteleznék arra, hogy tájékoztassák dolgozóikat az algoritmusok működéséről, különösen az automatizált döntéshozatalokról.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1152 Irányelve
Az Európai Bizottság 2019 óta támogatja a platformmunkások kollektív szerződéskötésének lehetőségét, amelyet az irányelv tovább erősít. Cél, hogy meghatározott önfoglalkoztatói csoportok számára lehetővé tegye a versenyjogi szabályok alóli mentesülést, például kollektív megállapodások megkötése esetén.
Nemcsak a platformmunkásokra vonatkozik, hanem más önfoglalkoztatókra is, akik munkafeltételeiket érintő megállapodásokat kötnek. Például a futárok és platformjuk közötti megállapodás a fizetésről és biztonsági feltételekről mentesül a versenyjogi szabályok alól.
Az úgynevezett “Albany-kivételek” lehetővé tették, hogy az önfoglalkoztatók bizonyos esetekben kollektív megállapodásokat kössenek anélkül, hogy megsértsék a versenyjogi szabályokat. Az irányelv ezt kibővíti új mentességi esetekkel az alvállalkozási és digitalizációs trendek által érintett önfoglalkoztatók számára is.
Az irányelv szerint az EUMSz. 101. szakaszának alkalmazása alól két esetben mentesülhetnek az önfoglalkoztatók:
Ha munkavállalókhoz hasonló helyzetben vannak (pl. gazdaságilag függenek egy üzleti partnertől, vagy munkavállalók mellett dolgoznak).
Ha tárgyalási pozíciójuk miatt gazdasági egyensúlyhiány áll fenn az üzleti partnerrel szemben, például, ha a gyenge partner jelentős gazdasági erőfölényt képvisel.
A platformmunkások esetében az irányelv elismeri gazdasági függőségüket, amely az elérhetőségtől és a platform által meghatározott díjazástól való erős függésben nyilvánul meg.
Az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelv
A szabályozás célja a munkafeltételek javítása, a foglalkoztatás átláthatóságának és kiszámíthatóságának növelése, ezáltal biztosítva a munkaerőpiac rugalmasságát. Bár az irányelv elsődlegesen a hagyományos munkavállalókra vonatkozik, a platformmunkásokra is értelmezhető és alkalmazható, amennyiben munkaviszonyuk megfelel a munkavállalói jogállás követelményeinek.
Az irányelv minimumkövetelményei minden jogviszonyra vonatkoznak, melyek megfelelnek az Európai Unió Bírósága által meghatározott követelményeknek. Ez alapján a platformmunkások is élhetnek az Irányelv nyújtotta garanciális elemekkel.
Mesterséges Intelligencia Rendelet
Az EU 2021-ben olyan harmonizált szabályozást dolgozott ki, amely az MI-rendszerek alkalmazásának etikai és jogi kereteit biztosítja, különös tekintettel a platformok automatizált döntéshozatali folyamataira. A foglalkoztatás és a platformmunkavégzés szempontjából fontos, hogy a rendelet az ilyen rendszerek használatához – például személyek felvétele, előléptetése, felmentése vagy értékelése – magas kockázatú minősítést társít, mivel ezek érdemben befolyásolhatják a munkavállalók és önfoglalkoztatók jövőjét.
Tehát jelen tanulmány vonatkozásában ide tartoznak azok az algoritmusok, amelyek a foglalkoztatásban munkaszerződéses viszonyok irányítására, feladatkiosztására vagy a dolgozók nyomon követésére szolgálnak. A javaslat előírja, hogy a magas kockázatú MI-rendszerekhez kockázatkezelési rendszert kell kialakítani és fenntartani. (Azóta már hatálybalépett a Javaslat alapján az EU AI Act – a szerk.)
Hazai szabályozás és jogalkalmazás
A hazai szabályozási környezet és a platformalapú munkavégzés helyzete hazánkban
A platformmunka Magyarországon még nem vált széles körben elterjedtté, amit a rugalmas foglalkoztatási formák alacsony aránya is jelez. Az országban a részmunkaidős foglalkoztatottak aránya mindössze 4,3%, szemben az EU 14,8%-os átlagával. A határozott idejű munkaviszonyok szintén alacsony, 5,9%, míg az EU-átlag 14%. Bár a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény, Mt.) számos rugalmas foglalkoztatási lehetőséget tartalmaz, ezek a gyakorlatban ritkán valósulnak meg.
Egy 2021-es kutatás becslése szerint körülbelül 897 000 ember érintett valamilyen formában platformmunkában Magyarországon. Azonban ez az adat valószínűleg túlzó, mivel a kutatás során nem vették figyelembe azokat az eseteket, amikor egy dolgozó több platformon regisztrált vagy sosem végzett munkát. Egy aktív platform adatai szerint a futárok heti átlagos munkaideje mindössze 17,34 óra volt, amely az EU-átlaghoz viszonyítva az egyik legalacsonyabb érték.
A magyar munkajogi szabályozás bináris modellre épül, amely szerint a foglalkoztatottak vagy munkavállalónak, vagy önfoglalkoztatónak minősülnek. A platformmunka e két kategória határán helyezkedik el, és jogi besorolása kihívást jelent. Az Mt. alapján a platformmunkások hagyományos munkavállalói jogviszonyba kerülhetnek, amely teljes mértékben alkalmazza az Mt. szabályait, de az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás is lehetséges. Ez utóbbi esetben az adminisztratív kötelezettségek és járulékfizetési szabályok egyszerűsítettek, de a jogviszony időtartama korlátozott.
Az egyéni vállalkozói státusz a platformmunkások körében szintén gyakori megoldás, azonban a 2022-es KATA szabályozás szigorítása miatt a futárok számára az átalányadózás vagy vállalkozói személyi jövedelemadózás vált elérhetővé. Bár az adózási formák bizonyos mértékű rugalmasságot kínálnak, a dolgozók egyéni adminisztratív terhei jelentősen megnőttek.
A platformmunka szociális védelme Magyarországon jelentős hiányosságokat mutat. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozók például nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot, így csak nyugdíjra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra jogosultak. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szerint a platformmunkások társadalombiztosítási rendszerből való kimaradása súlyos kockázatot jelent, amelyet nem szabad alábecsülni.
Az adózási és járulékfizetési rendszerek torzító hatása is hozzájárul a platformmunka korlátozott elterjedéséhez. Az állami beavatkozás mértéke Magyarországon magas, ami megnehezíti az új foglalkoztatási formák alkalmazkodását és hosszú távú működését.
Jogalkalmazási gyakorlat
A nemzetközi és hazai bírósági esetek elemzése során vegyes tapasztalatok mutatkoztak, ami jelzi a jogviszonyok tisztázatlanságát. Az ítéletek nem minden esetben követnek egységes irányvonalat, ami tovább bonyolítja a szabályozást.
Szakpolitikai, szabályozási javaslatok
Holisztikus szabályozási megközelítés
A platformalapú munkavégzés szabályozása nem csupán munkajogi kérdés, hanem érinti az adózási, társadalombiztosítási, információtechnológiai és szociológiai aspektusokat is, melyekre mind a jogalkotási, mind a jogalkalmazási folyamatokban sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani.
Társadalmi egyeztetés fontossága
A szabályozás kialakítása során elengedhetetlen a társadalmi részvétel és a széleskörű vélemények figyelembevétele. A törvénytervezeteket nyilvános konzultációra kell bocsátani, hogy a szabályozás megalapozott és az érintettek számára elfogadható legyen.
Konzultációs fórumok szerepe
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma keretet biztosít a munkaadók, munkavállalók és a kormány közötti egyeztetésekre. Az ilyen fórumok segítenek a munkabéke fenntartásában és a szabályozási javaslatok finomhangolásában. Mindemellett a platformgazdaság komplexitása miatt a szabályozási megoldásoknak alkalmazkodniuk kell a gyorsan változó gazdasági és technológiai környezethez.
Forrás:
Jelen összefoglaló részben mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Hagyj üzenetet