Főszabály szerint az ellenérték fejében teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások után kell áfát fizetni. A termékértékesítés alapvetően birtokba vehető dolog olyan átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, de a jogalkotó bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügyletet is termékértékesítésnek tekint.

Szolgáltatás nyújtásának minősül bármely olyan ügylet, amely az áfatörvény értelmében nem termék értékesítése. Az áfa rendszerében az Áfa tv. fogalmai szerint a termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősülő ügyletek – az ellenértékre figyelemmel – három csoportba sorolandók:

az ellenérték fejében teljesített ügyletek,
olyan ügyletek, amelyek ellenérték fejében teljesítettek ugyan, mégsem áll be az első csoportba tartozó ügyletekre meghatározott joghatás,
és vannak olyan ügyletek, amelyek nem minősülnek ellenérték fejében teljesítettnek.

Az adományozásra – tekintettel annak ingyenes jellegére – a nem ellenérték fejében teljesített ügyeletekre meghatározott adóztatási szabályok vonatkoznak.

Az Áfa tv. 11. § (3) bekezdésének értelmében mindössze két ügylettípus nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek és ezáltal nem von maga után áfafizetési kötelezettséget:

egyrészt a közcélú adomány,
másrészt pedig az az eset, amikor az adóalany – vállalkozásának céljára tekintettel – más tulajdonába ingyenesen enged át árumintát és kis értékű terméket.

A szolgáltatások közül pedig kizárólag a közcélú adomány nyújtása nem minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak. Az adományozónak az áfa elszámolásakor a levonási oldalon is ügyelnie kell, ugyanis a főszabály szerint csak abban a mértékben jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja a rá áthárított adót, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja.

Az Áfa tv. 259. § 9/A. pontja szerint közcélú adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, az oktatási intézmény részére az alapító okiratában meghatározott tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás, feltéve, hogy

a) az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, az oktatási intézmény esetében az alapító okiratában meghatározott, továbbá az egyházi jogi személy esetében törvényben meghatározott tevékenységét,

b) az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás, és

c) az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, az oktatási intézmény, illetve az egyházi jogi személy által kiállított olyan igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt.

A fenti meghatározás alapján a közhasznú szervezetek, az oktatási intézmények és az egyházi jogi személyek részére nyújtott adományok minősülhetnek közhasznúnak abban az esetben, ha az Áfa tv-ben meghatározott célból nyújtják az adományt. A fent részletezett tevékenységekhez nyújtott adományok adómentességéhez a törvény az adományozás körülményeire is feltételeket szab. A színlelt ügyletek, az összefonódások és visszaélések kiszűrése érdekében pedig fontos a megfelelő dokumentáció megléte és tartalma is. Az adományozás ugyanis csak akkor lehet adómentes, ha az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény valós tartalma alapján megállapítható, hogy nem színlelt ügyletről van szó, az nem adóelkerülést szolgál, illetve, ha az adomány valóban a közhasznú, a közérdekű, az oktatási intézmény esetében az alapító okiratában meghatározott, továbbá az egyházi jogi személy esetében törvényben meghatározott tevékenységét szolgálja, és az adomány és a tevékenység közötti kapcsolat valós. Az adományozás nem jelenthet vagyoni előnyt természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának. Ez utóbbi körbe a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény értelmében beletartozik a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

Az adományozáshoz kapcsolódóan az adományban részesülőnek az Áfa tv. 259. § 9/A. pontja szerinti tartalmú igazolást kell kiállítania és az adományozó részére átadnia ahhoz, hogy az adományozó érvényesíteni tudja az adómentességét. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adományozó nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét, az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét, valamint a támogatott célt.

A szomszédos helyzetre tekintettel és más esetben is, nemcsak magánszemélyek, de társaságok is igyekeznek segíteni, adományt juttatni a nehéz helyzetben lévő magánszemélyeknek. Az adományozás általában természetbeni, illetve pénzbeli segítség formájában történik. Tekintettel arra, hogy az áfa rendszerében fő szabály szerint a gazdasági tevékenységet folytató adóalany által teljesített és ellenérték fejében megvalósuló ügyletek adóztatandók [Áfa tv. 2. § a) pont és 5. § (1) bekezdés], áfaszempontból különös jelentőséggel bír egyrészt, hogy az adományozó adóalany­nak minősül-e, vagy sem, illetve azt is vizsgálni szükséges, hogy az adományozás térítés nélkül, ingyenesen történik-e.

A gazdasági tevékenységet nem végző, ezért áfa szempontjából adóalanynak nem minősülő magánszemélyek magánszemélyeknek nyújtott adománya (termék, szolgáltatás, pénz) – az adóalanyiságnak mint az adóztatás egyik feltételének hiányában – nem jár áfafizetési köte­lezettséggel.
Abban az esetben, ha a ma­gánszemély adományozása közvetett módon, egy ado­mányokat gyűjtő szervezet bevonásával teljesül, adóalanyiság hi­ányában ilyen esetben sem keletke­zik a magánszemély számára áfafize­tési kötelezettség.

Az adóztatás feltétele, hogy az adott ügylet ellenérték fejében valósul­jon meg. E feltételre tekintettel az adomány, adományozás, tekintettel arra, hogy az térítésmentesen történik, fő sza­bály szerint akkor sem keletkeztet áfafi­zetési kötelezettséget, ha az adományt egy egyébként áfaalany személy, szer­vezet (gazdasági társaság, egyéni vállalkozó stb.) adja, nyújtja. Amennyiben egy áfaalany célzottan azért szerez be adott terméket, termékeket, hogy azokat a nehéz helyzetben lévő magánszemélyek részére ingyenesen átadja, akkor ezen ingyenes juttatása okán áfát nem kell fizetnie. Mivel ez esetben az átadandó termékek előre tudottan nem az áfaalany gazdasági tevékenységé­nek végzésére szolgálnak, az adóalany ezen termékek beszerzésére jutó áfát nem helyezheti levonásba (Áfa tv. 120. §). Levonási jog hiányában az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése szerinti adózta­tás feltételei sem teljesülnek, azaz a termékek ezen módon történő adományozása után áfa nem merülhet fel.

Amennyiben az áfaalany közvetetten adományos egy közhasznú szervezet részére (közhasznú tevékenységének támoga­tására), vagy egy egyházi jogi személy részére (törvényben meghatározott te­vékenysége támogatására) juttatja el az adományként felajánlott terméket, szol­gáltatást, akkor az Áfa tv. 259. § 9/A. pontja szerinti közcélú adomány, ado­mányozás valósul meg, amely után az Áfa tv. 11. § (3) bekezdés a) pontja és 14. § (3) bekezdése figyelembevételével áfát nem kell fizetni. Az adófizetés alóli mentesülés feltétele az is, hogy az adományozó rendelkezzen a közhasznú szervezet vagy az egyházi jogi személy által kiállított igazolással [Áfa tv. 259. § 9/A. § c) pont]. A magánszemélyhez hasonlóan egy adóalany adománya is történhet pénz formájában. Áfafizetés azon­ban ez esetben sem merül fel, a minősítés alapját az Áfa tv. 9. § (2) bekezdés b) pontja képezi, amelynek értelmében a pénz, készpénz-helyettesítő és pénzhe­lyettesítő eszköz nem minősül áfa szempontjából véve birtokba vehető dolognak, így annak átadása nem valósít meg termékértékesítést.

Az Áfa tv. 159. § (1) bekezdése szerint bizonyla­tot (számla, nyugta) csak termékértéke­sítésről, szolgáltatásnyújtásról kötelező kibocsátani, megállapítható az is, hogy ezen esetekben nemcsak áfa nem merül fel, hanem bizonylatkibocsátási kötelezettség sincs.

Előfordulhat azonban, hogy az adományozást áfa terheli. Abban az esetben, ha az adományozónak az ado­mányként felajánlott termékhez, szolgál­tatáshoz kapcsolódóan korábban áfale­vonási joga állt fenn.

Az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősíti a termék más tulajdonába történő ingyenes áten­gedését is akkor, ha e termék vagy an­nak alkotórészeinek szerzéséhez kap­csolódóan az adóalanyt egészben, vagy részben adólevonási jog illette meg. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az áfaalany adományozó a gazdasági te­vékenységi körében korábban beszer­zett olyan terméket ad át adományként a nehéz helyzetben lévő magánszemélyeknek, melyek beszerzésé­hez kapcsolódóan adólevonási jog illette meg, akkor az ingyenes átadás, juttatás után áfafizetési kötelezettsége keletkezik. Ez előfordulhat akkor, ha egy textiliparban forgalmazó cég az ál­tala forgalmazott termékekből biztosít ingyen darabokat a magánszemélyeknek. Mindezen termékek átadása után a forgalmazó cégnek áfát kell fizetni, az adóalap megállapítása az Áfa tv. 68. § szerint történik.

Alapítvány által végzett gazdasági tevékenység

Alapítvány által végzett gazdasági tevékenység az Áfa tv. hatálya alá tartozik, emiatt áfa-fizetési kötelezettség terheli. Az elbíráláskor nem a Civil tv. rendelkezései az irányadók. A kérdés az volt, hogy adózó a közhasznú nonprofit jogállására figyelemmel a 2014. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) előírásai alapján mentesül-e az áfa adófizetési kötelezettsége alól, vagyis adókötelezettségének megítélésekor csak és kizárólag a Civil tv. előírásai érvényesülnek, ezek vehetők figyelembe vagy sem.

Eltérő szabályozást a Civil tv. nem tartalmaz, nem veszi ki a civil szervezeteket az adótörvények hatálya alól. Ebből következően törvényesen került sor az adózó adóalanyi minőségre az Áfa tv. előírásaira figyelemmel. Az Áfa tv. 5. § (1) bekezdése értelmében ugyanis adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. (6. §)

Az általános forgalmi adó uniós szinten harmonizált adónem, annak szabályait a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112 EK irányelv (a továbbiakban: HÉA irányelv) tartalmazza. Az átültetési kötelezettségből fakadóan a tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy az uniós szabályokba ütköző tagállami jogot alkossanak, az uniós normában szereplő fogalmaknak eltérő értelmet tulajdonítsanak. Erre figyelemmel a gazdasági tevékenység fogalmának értelmezésekor figyelemmel kell lenni az uniós jog egységes értelmezését biztosító Európai Bíróság ezzel kapcsolatos döntéseire. A HÉA irányelv 9. cikk (1) bekezdése szerint gazdasági tevékenység: a termelők, a kereskedők, illetve a szolgáltatók valamennyi tevékenysége, beleértve a kitermelő-ipari és mezőgazdasági tevékenységeket, valamint a szabadfoglalkozású vagy azzal egyenértékű tevékenységeket is. Gazdasági tevékenységnek minősül különösen a materiális vagy immateriális javak tartós bevétel elérése érdekében történő hasznosítása. A magyar szabályozás azt a tevékenységet tekinti gazdasági tevékenységnek, amelyet üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel folytatnak, amennyiben az ellenérték elérésére irányul.

A jogszabályi megfogalmazás alapján a három tényező közül már az egyik megvalósulása is önállóan megalapozza a gazdasági tevékenység megvalósulását, így nem tévedett az adóhatóság akkor, amikor a gazdasági tevékenység megvalósulását rögzítette. Az Európai Bíróság számtalan döntésében emlékeztetett arra, hogy a „gazdasági tevékenység objektív fogalom, és azt önmagában, céljától és eredményétől függetlenül kell értelmezni. Ekként adózónak az üzletszerűség vizsgálata körében kifejtett érvei súlytalanok, az adóhatóság helytállóan rögzítette, hogy adózó tevékenysége megfelelt az Áfa tv. 6. §-ban írt feltételeknek.

Az Áfa törvény nem kezeli eltérően a nonprofit szervezeteket a vállalkozásoktól. Ennek következtében közömbös, hogy mi az adott gazdasági tevékenység célja, áfa szempontból mindig az elvégzett tevékenységet kell minősíteni, a törvényi előírások figyelembevételével. Nem az a mérvadó, hogy egy tevékenységet, mint vállalkozási tevékenységet végez-e a civil szervezet, ugyanis a cél szerinti tevékenységek is adókötelesek, ha nem szerepelnek az Áfa tv. 85. §-a szerinti felsorolásban. Az Áfa törvény 85. § alapját képező HÉA irányelv 132. cikkével kapcsolatban az Európai Bíróság C-699/15. számú ügyben kifejtette, hogy e cikk „olyan adómentességeket állapít meg – amint azt azon fejezet címe is mutatja, amelynek e cikk a részét képezi –, amelyek célja egyes közhasznú tevékenységek előmozdítása. Mindazonáltal e mentességek célja nem valamennyi, hanem kizárólag azon közhasznú tevékenységek mentesítése a héa alól, amelyeket az irányelv itt felsorol, és részletesen meghatároz. Az adómentességek leírására használt kifejezéseket szigorúan kell értelmezni, mivel ezek a 2006/112 irányelv 2. cikkéből eredően kivételt jelentenek a fő szabályhoz képest, miszerint az adóalany által ellenszolgáltatás fejében teljesített minden szolgáltatásnyújtás után héát (áfa-t) kell fizetni. Miután adózó az Áfa tv. hatálya alá eső tevékenységet végzett, számlakibocsátási kötelezettsége fennállt. Az Áfa tv. 165. §-a külön részletezi, mikor nem terheli ez a kötelezettség, azonban az általa végzett tevékenységek ebbe a körbe a fentiek szerint nem voltak besorolhatók. Az adózói jogértelmezési technika téves, miután a Civil tv. értelmező rendelkezései, fogalom meghatározásai erre vonatkozó külön törvényi felhatalmazás nélkül az adókötelezettség megállapításánál nem relevánsak és alkalmazandók. (Kfv.I.35.639/2019/4.)

The post Adomány és áfa appeared first on Adó Online.