Egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról címmel nyújtott be törvényjavaslatot az Országgyűlésnek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, amely 91 oldalon számos adótörvényt módosít. Összeállításunkban a legfontosabb javasolt változtatásokat tekintjük át.

Velünk marad a kiskereskedelmi különadó, az energiaellátók jövedelemadója és a biztosítási pótadó

Veszélyhelyzeti kormányrendelet helyett törvény rendelkezne a kiskereskedelmi adókötelezettségről, sőt a javaslat szerint a kiskereskedelmi különadó 2026-ban is velünk marad. A jogszabály tervezete rendelkezik az adó mértékéről is, amely:
a) az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,

b) az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,

c) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,

d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,5 százalék.

Szintén törvényi szinten szabályozná a kormány az energiaellátók jövedelemadóját, a jogszabálytervezet szerint az adó kulcsa 2025-ben 41 százalék, 2026-tól pedig 31 százalék.

Hasonló a helyzet a biztosítási adóval és a biztosítási pótadóval is, melyek mértéke 2025-ben és 2026-ban

a) biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az e szolgáltatásokból származó adóalaprész 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, az e feletti összegre 14 százalék,

b) életági biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az e szolgáltatásból származó adóalaprész 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék, az e feletti összegre 6 százalék.

Marad a banki különadó és a MOL különadója

A kormány a rendeletbe foglalt banki különadóról szóló rendelkezések törvényi szintre emeli, ami tartalmilag nem érinti a jelenleg hatályos rendelkezéseket. A hitelintézetet és pénzügyi vállalkozást terhelő kötelezettség a 2026-ban kezdődő adóévben is fennmarad. 2026-ban az adó alapja a 2024. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, különböző módosító tételekkel módosított adózás előtti eredmény. 2026-ban a módosítás szerint az adó mértéke az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék, az e feletti összegre 20 százalék. Az állampapír-növelés esetén alkalmazható kedvezmény 2026. adóévre is alkalmazható, feltéve, hogy 2030. január 1-jét követően lejáró állampapírok állománya növekszik a bázisidőszakokhoz képest – olvasható a javaslat indoklásában.

A banki különadóhoz hasonlóan Brent-Urál adókötelezettséget is – amelyet gyakran MOL különadóként emlegetnek a sajtóban – törvényi szintre emelné a javaslat, s 2026-ban is számolhat vele az olajvállalat.

Szja-változások

Mentesülhetnek meghatározott feltételek esetén a bevallási kötelezettség alól azok az anyák kedvezményét érvényesítő nyugdíjas magánszemélyek, akiknél a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség sem merülhet fel.

A javaslat kiegészíti adóelőleg fizetéssel kapcsolatos szabályok az új kedvezmények (a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj adómentessége, a három-, illetve kétgyermekes anyák élethosszig tartó adómentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége) hatálybalépésétől függően három időállapotra (2025. július 1., 2025. október 1. 2026. január 1.) – olvasható az indoklásban.

Adómentes bevétellé válik a családi pótlék, ami jelenleg nem számít jövedelemnek.

12 százalék lesz a különbözeti-bírság, ha az adózó a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, az anyák kedvezménye, a személyi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, vagy a tételes igazolással elszámolható költséget számolta el. Nem kell bírságot fizetni, ha a különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg.

Nem lehet trükközni az anyák szja-mentességével

A többgyermekes nyugdíjasokat alkalmazó cégeknek adófizetési kötelezettsége keletkezik, ha az éves átlagkereset négyszeresénél többet fizetnének ki az alkalmazottnak. Egészen pontosan így fogalmaz az indokolás: „A saját jogú nyugdíjas magánszemélyekre vonatkozó szociális hozzájárulási adó alóli mentességet előíró szabályoktól [Szochó tv. 5. § (1) bekezdése] eltérően a gyermekek számától függő személyi jövedelemadó kedvezményt (gyakorlatilag adómentességet) érvényesítő ugyanazon nyugdíjas magánszemélynek jövedelmet juttató kifizetőnek adókötelezettsége keletkezik, ha az adóévben az ugyanazon magánszemélynek juttatott jövedelmek együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét és a jutatott jövedelem tekintetében a kifizetőnek egyébként adóelőleget kellene levonnia (pl.: bér, megbízási jogviszonyból származó jövedelem). A szabály alkalmazása során az ugyanazon magánszemélynek jövedelmet juttató kapcsolt vállalkozásokat egyazon kifizetőnek kell tekinteni.”

Hasonló a helyzet az önfoglalkoztató jogviszonyokban tevékenykedőknél is, egészen pontosan „Szociális hozzájárulási adókötelezettsége keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő, önfoglalkoztató (pl.: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) nyugdíjas magánszemélynek is, ha az általa érvényesített anyák kedvezménye (négy vagy többgyermekes, háromgyermekes vagy kétgyermekes anyák kedvezménye) alapját képező tárgyévi jövedelmei együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét, feltéve, hogy ezen jövedelmei nem kifizetőtől származnak vagy kifizetőtől származnak ugyan, de a jövedelemből a kifizetőnek az Szja tv. 46. § (4) bekezdése alapján nem kell adóelőleget megállapítania.”

Elektromos bicikli

Mint a javaslat indoklása rámutat, a hatályos rendelkezés a kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár magáncélú használatának biztosítását minősíti adómentesnek. Mivel azonban az elektromos kerékpárok teljesítménye jelentősen megnövekedett, 300 W-os korlátot 750 W-ra emelné a javaslat

Mikrovállalkozói foglalkoztatói adóalap-kedvezmény

A mikrovállalkozói foglalkoztatói adóalap-kedvezmény mértéke 100 százalékról 150 százalékra növekszik, vagyis az adóalapot az átlagos állományi létszáma előző adóévhez viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 150 százaléka csökkenti. A létszám felső határa 5 főről 10 főre emelkedik.

Változások az áfában

A rendeleti szint törvényire emelkedik az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárnál is: a 18 millió forint bekerül az áfatörvénybe.

Az alanyi adómentesség megszüntetésének esetei kibővülnek azokkal az esetekkel, ha egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő elhalálozása esetében tevékenységét az özvegye vagy örököse folytatja. Utazásszervezési szolgáltatásnál főszabályként (nem minden esetben) az adó alapját és az áthárított adó összegét nem kell feltüntetni a számlán.

Megoszthatja az adótitkot saját magával a NAV

Tekintettel arra, hogy a NAV által folytatott szabálysértési eljárások során a tényállás tisztázásához adótitok megismerése is szükséges lehet, és jelenleg ezen adatokat a NAV adó-, illetve vámhatósági jogkörben eljáró szervei nem adhatják át a NAV szabálysértési hatóságként eljáró szerve részére, ezekre az esetekre a módosítás megteremti az adótitok átadásának törvényi alapját – olvasható a törvényjavaslat indokolásában.

Késik a kötelező nyugtaadás, kedvezményt kaphatnak a háziorvosok

A törvényjavaslat szerint az általános kötelező nyugtaadat-szolgáltatás bevezetésének határideje az eredetileg tervezett 2025. július 1-jéről 2026. szeptember 1-re változik.

A jogalkotó lehetőséget kíván biztosítani az önkormányzatoknak, hogy a háziorvosokat és védőnőket saját döntésük szerint mentesíthessék a helyi iparűzési adó alól, szem előtt tartva a háziorvosi praxisok betöltésének megkönnyítését.

Egyéb változások

Jó hír az IFRS szerinti adózásra áttérőknek: megszűnik az első két évre teljesítendő negyedéves adatszolgáltatás.

A könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás során az adózó ismételten választja az adóalanyiságot, akkor az áttérési különbözetet nem kell megállapítani, az áttérési különbözetre vonatkozó szabályok nem alkalmazandóak.

A törvényjavaslat számos adózási jogszabályt tervez megváltoztatni, így részletes tanulmányozása elkerülhetetlen.