A sorozat előző részeit itt találja.

Fontosnak tartom itt is kihangsúlyozni a következő cikkekben leírtak is valamennyi szintre vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a kisvállalkozás csak a letelepedésének helye szerinti tagállamban (belföldi), csak más tagállam(ok)ban (határokon átnyúlóan) vagy a letelepedésének helye szerinti tagállamban és más tagállam(ok)ban (határokon átnyúlóan) kívánja-e alkalmazni a kkv-szabályozást.

A kkv-szabályozás és az egyablakos ügyintézés közötti kölcsönhatás

Az egyablakos ügyintézési rendszer (OSS) olyan elektronikus rendszer, amely lehetővé teszi az adóalanyok, például a kisvállalkozások számára, hogy az összes uniós tagállamban fizetendő áfát egyetlen tagállamban: a letelepedésük helye szerinti tagállamban vallják be és fizessék meg.

Az egyablakos ügyintézési rendszer a következő ügyletekre terjed ki:

az uniós végső fogyasztóknak nyújtott Közösségen belüli szolgáltatásnyújtások (beleértve a távközlési, műsorszórási és elektronikus [TBE] szolgáltatásokat),

termékek uniós végső fogyasztók részére történő Közösségen belüli távértékesítése,

vélelmezett értékesítő által uniós végső fogyasztók részére teljesített belföldi termékértékesítések.

A kkv-szabályozás és az uniós egyablakos ügyintézési rendszer egymással párhuzamosan alkalmazható. Lehetővé kell tennie, hogy a követelményeknek megfelelő kisvállalkozás a letelepedésének szerinti tagállamban és/vagy a mentesség helye szerinti más tagállamokban a termékértékesítéseit és szolgáltatásnyújtásait a kkv-szabályozás keretében áfamentesen végezhesse, és ezzel egyidejűleg az egyablakos uniós ügyintézési rendszerben áfaalanyént nyilvántartásba vett adóalanyként bejelenthesse az azon tagállamokban végzett termékértékesítéseit és szolgáltatásnyújtásait, ahol nem alkalmazza a kkv-szabályozást. Ugyanazon joghatóság területén azonban a kkv-szabályozás és az uniós egyablakos ügyintézési rendszer nem alkalmazható együttesen.

Nézzünk például egy kisvállalkozást, amely gazdasági tevékenységet folytat a letelepedésének helye szerinti tagállamban (1. tagállam), a 2. tagállamban és a 3. tagállamban. Más tagállamokban nem folytat gazdasági tevékenységet. A határokon átnyúló kkv-szabályozást a letelepedésének helye szerinti tagállamban, és a 2. tagállamban alkalmazza, a 3. tagállamban azonban nem.

E forgatókönyv szerint a kisvállalkozás alkalmazhatja a 3. tagállam tekintetében alkalmazhatja az egyablakos uniós ügyintézési rendszert a 3. tagállamban végzett termékértékesítéseket és szolgáltatásnyújtásokat terhelő áfa bevallására és megfizetésére, mivel ebben a tagállamban nem alkalmazza a határokon átnyúló kkv-szabályozást. Az egyablakos ügyintézési rendszerbeli áfabevallást a letelepedés helye szerinti tagállamban kell benyújtani, és az csak a 3. tagállamban teljesített termékértékesítésekre, illetve szolgáltatásnyújtásokra vonatkozhat.

A kisvállalkozás az 1. és a 2. tagállamban alkalmazza a határokon átnyúló kkv-szabályozást, így az e két tagállamban végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás áfamentes. A kisvállalkozásnak negyedéves jelentést kell benyújtania a letelepedésének helye szerinti tagállamban, amelyben a 27 tagállamban – beleértve a 3. tagállamot is – elért árbevételét tünteti fel. Azon tagállamok esetében, ahol a kisvállalkozás nem folytat gazdasági tevékenységet, a jelentendő árbevétel nulla „0”.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.