Releváns jogszabály:

– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

A sorozat előző része itt olvasható.

Fuvaroz(tat)ás jelentősége

Az ügylet teljesítése miatt nézni szükséges, hogy ki fuvaroz vagy fuvaroztat.

Az adómentesség feltétele, hogy a terméket az eladó vagy az ő megbízásából más fuvarozza el a Közösség területéről. Ebben az esetben se a vevő személyét tekintve, se a fuvarozott termék kapcsán nincs korlátozó rendelkezés, így például, ha az eladó fuvaroz vagy fuvaroztat, úgy az Áfa tv. 98. §-a szerinti adómentes termékexport magánszemély vevő esetén is megvalósulhat.
Bizonyos feltételek megvalósulása esetén az adómentességnek az sem korlátja, ha a vevő vagy az ő megbízásából más fuvarozza a terméket.

Abban az esetben, ha a vevő fuvaroz(tat), úgy az adómentesség további feltétele, hogy

– a beszerző ne legyen ezzel összefüggésben letelepedett Magyarországon (letelepedés hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye se legyen belföldön). Az „ezzel összefüggésben” fordulat alapján nemcsak abban az esetben felel meg az adómentesség feltételeinek a beszerző, ha egyáltalán nem rendelkezik letelepedéssel Magyarországon, hanem abban az esetben is, ha ugyan rendelkezik letelepedéssel (telephellyel), azonban az adott exportértékesítés nincs összefüggésben a belföldi letelepedéssel. Nem akadálya az adómentességnek, ha a vevő belföldön adóregisztrációs számmal rendelkezik. Abban az esetben, ha az eladó fuvaroztat, úgy az adómentesség szempontjából nem bír jelentőséggel az, hogy a vevő rendelkezik-e belföldön telephellyel vagy ez a telephellyel érintett-e az exportértékesítés során.

– az adott termék nem lehet kirándulóhajó, turistarepülőgép vagy magáncélú közlekedési eszköz tartozéka vagy az üzemeltetéséhez szükséges termék. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a vevő fuvaroz és a vevő nem letelepedett Magyarországon, de a beszerzett termék a fentiek közé tartozik, úgy az értékesítés nem minősül az Áfa tv. 98. §-a szerint adómentesnek. Előfordulhat, hogy a korlátozás alá eső termékeket az értékesítő fuvarozza, úgy az adómentesség alkalmazása során nem érvényesül korlátozás.

– amennyiben a vevő nem adóalany, akkor az Áfa tv. 100. §-a értelmében abban az esetben illeti meg a közvetlen adómentesség, ha a vevő közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet, amely a terméket igazoltan kizárólag a Közösség területén kívül végzett humanitárius, karitatív vagy oktatási tevékenységéhez használja, egyéb módon hasznosítja.

Amennyiben a termék magánszemély vevő által kerül elfuvarozásra, akkor az adómentesség a külföldi utasra vonatkozó, Áfa tv. 99. §-ában található rendelkezéseknek való megfelelés esetén valósulhat meg. A 2006/112 Héa-irányelv rendelkezéseinek értelmében a nem az érintett tagállam területén letelepedett megrendelő által vagy nevében a Közösségen kívülre feladott vagy fuvarozott termékek értékesítése esetén, kivéve a kirándulóhajók és turistarepülőgépek, valamint az egyéb, magánhasználatra szánt közlekedési eszközök felszerelésére és ellátására szolgáló termékeket, amennyiben ezeket a megrendelő maga fuvarozta el oly módon, hogy ezek a termékek az utasok személyi poggyászában lettek elszállítva, az adómentességet csak akkor lehet alkalmazni, ha az utas a Közösségben nem telepedett le, a termékeket az értékesítés hónapját követő 3 hónapon belül a Közösségen kívülre kiviszik, és az értékesítés összértéke – beleértve a héa összegét is – meghaladja a 175 eurót, illetve ennek az október első munkanapján érvényes átváltási árfolyam szerinti, nemzeti valutában kifejezett ellenértékét, amelyet évente egyszer kell megállapítani, és a következő év január 1-jétől kezdődően kell alkalmazni. A Héa-irányelv megengedi, hogy a tagállamok mentesítsék az előzőek szerinti küszöbértéknél alacsonyabb összértékű értékesítéseket.

Ha a beszerző az áfa fogalmai szerint külföldi utasnak minősül, akkor az adómentesség alkalmazásához szükséges az is, hogy a termékértékesítés – adóval számított – összellenértéke meghaladja a 175 eurónak megfelelő pénzösszeget, a külföldi utas érvényes úti okmánnyal igazolja jogállását, és a termék Közösség területéről való elhagyásának ténye igazolt legyen.

A Héa-irányelv kimondja, hogy „a Közösségben nem letelepedett utas” az az utas, akinek állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nem a Közösségben található. Ebben az esetben „állandó lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely” az a hely, amely az útlevélben, a személyi igazolványban vagy bármilyen más olyan okmányban szerepel, amelyet személyazonosság igazolására érvényesként ismer el az a tagállam, amelynek területén az értékesítés történik.

A kivitel igazolásáról a Héa-irányelv azt írja, hogy a kivitelt a számlával vagy más igazoló okmánnyal kell bizonyítani, amelyet a termékeket a Közösségből kiléptető vámhivatal lebélyegzett. Minden tagállam eljuttatja a Bizottsághoz azoknak a bélyegzőknek a mintapéldányait, amelyeket a második albekezdésben említett igazolás céljára alkalmaz. A Bizottság továbbítja ezt az információt a többi tagállam adóhatóságához.

Az Áfa tv. ezzel kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy a kiviteli igazolás az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatvány vagy más, az állami adóhatóság által engedélyezett, az Áfa tv. által meghatározott adattartalmú nyomtatvány (a továbbiakban együtt: adó-visszaigénylő lap) záradékolásával és lebélyegzésével vagy a számla digitális bélyegzővel történő hitelesítésével (a továbbiakban: elektronikus igazolás) történik. Adó-visszaigénylő lap alkalmazása esetén az adómentesség érvényesítése érdekében a termék értékesítőjének a számlakibocsátás mellett – a külföldi utas kérelmére – az adó-visszaigénylő lap kitöltéséről is gondoskodnia kell. A számlának és az adó-visszaigénylő lapnak a külföldi utas azonosítására vonatkozó adatai nem térhetnek el az úti okmányában szereplő adatoktól. A külföldi utas köteles úti okmányát a termék értékesítőjének bemutatni.

Az adó-visszaigénylő lap csak 1 darab számlának a termékértékesítésre vonatkozó adatait tartalmazhatja, úgy, hogy azok nem térhetnek el a számla adataitól. Az adó-visszaigénylő lapot a termék értékesítője 3 példányban állítja ki, amelyből az első 2 példányt a külföldi utasnak adja át, a harmadik példányt pedig saját nyilvántartásában őrzi meg. Ha a kiléptetést a vámhatóság az adó-visszaigénylő lap záradékolásával igazolja, az adó-visszaigénylő lap záradékolt és lebélyegzett második példányát a külföldi utastól bevonja. Az adómentesség érvényesítéséhez tehát az szükséges, hogy a termék értékesítője birtokolja az adó-visszaigénylő lap vámhatóság által a fentiek szerint záradékolt és lebélyegzett első példányát, vagy rendelkezésére álljon az elektronikus igazolás, és ha a termékértékesítés teljesítésekor adó felszámítása történt, a felszámított adót a termék értékesítője – az Áfa tv. 99. § (5)–(8) bekezdései szerint – a külföldi utas részére visszatérítse.

Termékexporthoz kapcsolódó fuvarozás megítélése, közvetlenség értelmezése

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 102. § (1) bekezdése értelmében mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása – az Áfa tv. 85. § (1) bekezdése és a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes szolgáltatásnyújtások kivételével – abban az esetben, ha az olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül, amely az Áfa tv. 54. §-ának alkalmazása alá tartozik, illetve amely kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja a Közösség területét, és a Közösség területéről való kiléptetés tényét a kiléptető hatóság igazolja.

Adómentesek a Közösség területéről igazoltan kivitt termékekhez kapcsolódó szolgáltatások, amelyek egyébként nem tartoznak az Áfa tv. 85. § (1) bekezdése és a 86. § (1) bekezdése szerinti adómentes szolgáltatásnyújtások körébe. Ez az adómentesség különösen alkalmazandó a termék fuvarozására és a termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások nyújtására. Az adómentességet abban az esetben lehet alkalmazni, ha olyan termékhez kapcsolódnak közvetlenül, amely az Áfa tv. 54. §-ának alkalmazása alá tartozik, azaz az Áfa tv. 24. § (1) bekezdése értelmében nincs szabad forgalomban, és

– vám elé állítást követően átmeneti megőrzés alatt áll; vagy

– vámszabadterületi eljárás vagy vámszabadraktári eljárás vagy vámraktározási vagy aktív feldolgozási eljárás hatálya alatt áll; vagy

– teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás hatálya alatt áll; vagy

– külső árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll.

A kapcsolódó szolgáltatások adómentességének további feltétele, hogy az a termék, amelyhez közvetlenül kapcsolódik, kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja a Közösség területét, és a Közösség területéről való kiléptetés tényét a kiléptető vagy a kiviteli hatóság igazolja, valamint ezen a terméken az Áfa tv. 101. § (1) bekezdése szerint adómentesen végezzenek munkát.

Az exportált, illetve meghatározott vámeljárások alatt álló termékekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás adómentességének feltétele az is, hogy a szolgáltatást közvetlenül azon személy számára nyújtsák, aki (amely) a termékexportot vagy a meghatározott vámeljárás alá tartozó termékkel az adóztatandó tényállást megvalósítja.

2019. január 1. napjával hatályba lépett az Áfa tv. 102. § (3) bekezdése, mely szerint az adó alóli mentesség alkalmazásának feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül azon személy, szervezet részére nyújtsák, aki (amely) a termékkel az ott leírt tényállást megvalósítja. Amennyiben a termékimport nem az Áfa tv. 54. §-a szerinti különös szabályok szerint, hanem az Áfa tv. 53. §-ában szereplő általános eljárás keretében valósul meg, a fuvarozási szolgáltatás nem az Áfa tv. 102. §-ának rendelkezései alapján mentesül az adófizetés alól, hanem az Áfa tv. 93. § (2) bekezdése alapján. Ekkor a szolgáltatás abban az esetben mentesül az adófizetési kötelezettség alól, amennyiben annak ellenértéke az importált termék adóalapjába az Áfa tv. 74. §-a, illetőleg az Áfa tv. 75. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerint beépül. Ebből kifolyólag a fuvarozási szolgáltatás abban az esetben is mentesülhet az adófizetési kötelezettség alól, ha azt nem közvetlenül a terméket harmadik országból beszerző adóalany részére nyújtják, feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtója megfelelő igazolással (például importhatározat másolata) rendelkezik arról, hogy az általa teljesített szolgáltatás ellenértéke beépül a termékimport adóalapjába.

Abban az esetben, ha termék exportja valósul meg, az Áfa tv. 102. § (3) bekezdésében foglalt követelmény teljesülését is vizsgálni szükséges, azaz a fuvarozó által nyújtott szolgáltatás adómentességéhez kettő követelménynek kell teljesülnie. A szolgáltatásnak az exportügylet tényleges végrehajtásához kell hozzájárulnia, és a szolgáltatást a termékek exportálójának, feladójának vagy címzettjének kell nyújtani. Exportáló alatt azon jogalanyt kell érteni, amely az Áfa tv. 98. §-a szerinti termékértékesítési tényállást megvalósítja. Azokban az esetekben, amikor az Áfa tv. 98. §-a termék kivitele kapcsán nem alkalmazható, az adómentesség abban az esetben illetheti meg a szolgáltatást, ha azt a termék felett rendelkezni jogosult jogalany, vagyis a feladó vagy a címzett részére nyújtják.

Mindezek alapján az exportáló által megbízott szállítmányozó részére végzett fuvarozási szolgáltatás nem részesülhet adó alóli mentességben, mivel itt nem teljesül a közvetlenség követelménye, hiszen a szolgáltatást nem az exportáló részére nyújtják. A fentiek értelmében tehát az adómentesség kizárólag a termék exportálójával, importálójával szállítmányozási szerződésben álló adóalanyra vonatkozik, vagyis, amennyiben a szállítmányozó a szolgáltatás nyújtása érdekében fuvarozó alvállalkozót vesz igénybe, ezen mentesség az alvállalkozó tekintetében már nem áll fenn, függetlenül attól, hogy adott esetben ezen alvállalkozó milyen illetőségű. Ebben az esetben általános forgalmi adó felszámításával kell kibocsátani az exporthoz kapcsolódó fuvarozásról szóló számlát.