Releváns jogszabályok:

– 2007. évi CXXVII. törvén az általános forgalmi adóról

– 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

– 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

– 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

Nem áll be az értékesítéshez fűződő joghatás jogutódlással történő megszűnés (átalakulás) esetén, ha az Áfa tv. 18. § (1) és (2) bekezdés szerinti feltételek szerint történik [Áfa tv. 17. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont], azaz

a) az átalakulás révén szerzett vagyon szerzője (jogutód) belföldön nyilvántartásba vett adóalany;

b) a jogutód kötelezettséget vállal, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az Áfa tv. szerinti jogok és kötelezettségek, a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;

c) sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne az említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas. [Áfa tv. 18. § (3) bekezdés].

Ki kell emelni, hogy a szerzésig (átalakulásig) felmerülő áfa kötelezettségek a jogutódokat és ha a jogelődök is fennmaradnak, akkor egyetemlegesen terhelik. Ezért az adózás rendjéről szóló törvénnyel összefüggésben a speciális tevékenységekre vonatkozóan (ingatlan bérbeadás, ingatlan értékesítés) – kellő megfontolás után ajánlatos a létrejövő társaságnak az adókötelezettségre vonatkozó választását megtenni, annak elkerülése érdekében, hogy a későbbi hasznosítás, elidegenítés adókötelezettséget keletkeztessen.

A tárgyi eszközök élettartama során annak besorolása, az aktiválása során levont áfa, figyelési idő az elidegenítés, értékesítés időpontja is számít az adókötelezettségek meghatározásakor.

Az átadott eszközök meghatározásakor mindezekre a szabályokra szükséges figyelni.

Jogeset

A Kúria a Kfv.V.35.293/2016/12. számú ítélete, amelyben foglalt tényállás szerint egy gazdasági társaság megállapodást kötött egy másik kft.-vel, hogy a kft. által létrehozott, működtetett és tulajdonolt, fogfehérítési termékek értékesítésére irányuló franchise jogokat, illetve kötelezettségeket, a szükséges tárgyi eszközökkel és immateriális javakkal egyetemben megszerezze. Az ügyletet a gazdasági társaság és a kft. adókötelesként kezelte, a gazdasági társaság a részére előzetesen felszámított áfát bevallásában levonásba helyezte és annak kiutalását kérte. A kötelezettségvállalás miatt jelen esetben is irányadó.

Az adóhatósági megállapítás szerint azonban az ügyben – az adózó álláspontjával ellentétben – az Áfa tv. hatálya alá nem tartozó, az adó alól mentesített és annak feltételeit teljesítő üzletág-átruházás történt, amelyből következően a gazdasági társaság az áfát is tartalmazó számla befogására, illetve áfalevonási jog gyakorlására nem volt jogosult. Az adóhatóság az ügyben – az üzletágként való minősítés körében – azt vizsgálta (mint a megállapítását megalapozó elsődleges körülményt), hogy az átruházott eszközök, egyéb javak és szerződések a maguk komplexitásában megfeleltek egy önállóan folytatható üzletág alapfeltételének. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szerződés megkötésével az adózó a franchise-ba adói tevékenység valamennyi feltételéhez hozzájutott (mintaüzlet berendezése, a tevékenység és a franchise-hálózat működtetésének kézikönyve, franchise-szerződések, marketing jogok, készletek).

Értékelte az adózó képviselőjének nyilatkozatát is, amely szerint a képviselő a tevékenységet felmérte, nyereséges üzleti lehetőséget látott benne, ezért döntött a tevékenység továbbviteléről. Továbbá azon tényeket, hogy a képviselő a személyi állomány egy részének átvétele mellett az üzlethelyiséget is tovább bérelte, az ügyfélkört a változásról tájékoztatta. Mindez az adóhatóság szerint egyértelműen azt igazolta, hogy az adózó folytatni kívánta az átruházó által megkezdett gazdasági tevékenységet, az adózó önállóan is működő vállalkozás folytatására alkalmas egységet vásárolt meg a hozzátartozó vagyonelemekkel együtt: nem csak a továbbértékesíthető készletet, hanem a tevékenységhez tartozó tárgyi eszközöket, immateriális javakat és élő szerződésállományt is.

Az ügyben az elsőfokú bíróság az adásvételi szerződést az adóhatósággal egyező módon üzletág-átruházásnak minősítette, amellyel végül a Kúria is egyetértett, ebben a részében ezért a felülvizsgálati kérelemben foglalt kifogásokat elutasította.

A felülvizsgálati eljárásban a fogalmi minősítést követően, azaz második lépcsőben került sor az átruházás kapcsán a törvényi feltételek teljesülésének vizsgálatára.

Az üzletág értékesítése kizárólag akkor nem adóköteles, ha az Áfa tv. 18. § (1)-(2) bekezdései szerinti valamennyi feltétel teljesül, amelyhez hozzátartozik az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségvállalás is, amit azonban nem tett meg, mivel nem kívánt a kft. jogutódjaként eljárni a szerzett vagyonhoz fűződő, az Áfa tv.-ben foglalt jogok és kötelezettségek tekintetében. Ha jogszabály erejénél fogva következne be a kötelezettségvállalás, akkor annak kifejezett előírása nem volna szükséges a törvényben. Az Áfa tv. előírása azonban nem egy technikai következmény, hanem egy kógens követelmény.

A Kúria szerint ténykérdés, hogy kötelezettségvállalás nem történt, amelyből az is következik, hogy a gazdasági társaság az áfát tartalmazó számlát jogszerűen fogadta be. Az egyetemleges felelősség törvényi szabálya pedig, amely a szerzésig való felelősséget rendezi, nincs hatással arra, hogy a gazdasági társaság a szerzéstől nem vállalt kötelezettséget.

Az ítéleti tényállás és érvelés alapján az a tanulság vonható le, hogy a kötelezettségvállalásnak kifejezettnek kell lennie, az ügylet és ügyletkötés körülményei, valamint a felek szándékára vonatkozó értékelés nem alapozza meg az adómentességet.

Illeték

A kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés g) pontja alapján ugyanis mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a Tao tv. szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés.

A kedvezményezett átalakulás illetékmentessége – a jogügyletek jellegéből következő – valamennyi vagyontárgy átadására kiterjed, sőt, a kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés nemcsak az illetékfizetési, hanem a bejelentési kötelezettség alól is mentes [Itv. 91. § (5) bekezdés].

Eljárásjogi kitekintés

Az adóigazgatási eljárási szabályok szerint kiválásnál a jogutód megtartja a jogelőd minősítését. (Art. 151.) Elég gyakoriak az átfogó adóellenőrzések, így pl. ha 2020-2021. évre vonatkozó átfogó adóellenőrzés van folyamatban, a minősítés ennek eredményétől is függhet. Ha a jogutód a jogelőd adózó kockázatos minősítése miatt válik kockázatos adózóvá, úgy a kockázatos adózói minősítés egyéves időtartamát a jogelőd kockázatos adózóvá minősítésének kezdő időpontjától kell számítani.

A Ctv. 57. § (1a)  bekezdés szerint az egyesülés és a szétválás bejegyzésére akkor kerülhet sor, ha az állami adó- és vámhatóság – a cégbírósági elektronikus értesítést követő öt munkanapon belül – elektronikus úton arról tájékoztatja a cégbíróságot, hogy az érintett cégnél az adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére irányuló, illetve ezzel összefüggő hatósági eljárás nincs folyamatban, vagy ilyen adóigazgatási eljárást nem kezdeményez. Amennyiben a tájékoztatás szerint a cégnél eljárás van folyamatban, vagy az állami adó- és vámhatóság ilyen eljárást kezdeményez, az egyesülés és a szétválás az adóigazgatási eljárás jogerős befejezéséről szóló elektronikus tájékoztatást követően jegyezhető be.

Az adóellenőrzés időtartama befolyással lehet a kiválás bejegyzésére. Megbízható adózó esetében egy átfogó adóellenőrzés minimum 120-180 napos adóellenőrzést jelent. Amennyiben 2023.12.31. a kiválás bejegyzésének a tervezett dátuma, az ellenőrzési eljárási cselekmények, annak hossza miatt ez az alábbiak miatt nem garantálható:

Megbízható adózó esetében utólagos adómegállapításra vonatkozó ellenőrzési időtartam: 120-180 nap. Megbízó levél átvételétől indul a határidő.
Két évet vizsgálnak, a tapasztalat az, hogy a 180 napig szokott tartani az ellenőrzés, különös tekintettel, ha adózó kiemelt adózó.
Ezután jegyzőkönyv születik az ellenőrzésről, melyre adózó adóellenőrzés esetében 30 napon belül észrevételt tehet. Ez a határidő jogvesztő, adózó elmulasztja, később észrevételt már nem lehet beadni.
Észrevételt nyújtott be adózó, akkor az adóhatóság kiegészítő ellenőrzést rendelhet el és kiegészítő jegyzőkönyv meghozatalát is megteheti. (+ 30 nap) Mindezen eljárási cselekmények meghosszabbítják az adóellenőrzést.
Utólagos adómegállapítás esetében az elsőfokú adóhatóság 60 napon belül hoz határozatot. A jegyzőkönyv, kiegészítő jegyzőkönyv átvételétől számít a 60 nap.
Adózó fellebbezést nyújthat be a határozat ellen (+30 nap)
A felettes szerv a fellebbezést utólagos adómegállapítás esetében 60 napon belül bírálja el.

Példa1: ha a megbízólevél átvételére kb. június elején került sor, 120 nappal számolunk, akkor az adóellenőrzés szeptember végéig tart, s onnan 60 napra hoz az adóhatóság határozatot.

Példa 2: ha a megbízólevél átvételére kb. június elején került sor, 180 nappal számolunk, az ellenőrzés november végéig tart, s onnan az adóhatóságnak 60 napja van a határozat meghozatalára. Az viszont már 2024. évre esik.

Egyik példában sem került sor egyéb kiegészítő eljárási cselekményre, illetve nem említettük azt sem, hogy a másodfokú adóhatóság határozata után közigazgatási per lehetséges.