A szerződés átruházását a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) önálló jogcímként nevesíti. A Ptk. 6:208. § [A szerződésátruházás joghatásai] alatt találjuk az ide vonatkozó rendelkezéseket.

(1) A szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról.

(2) A szerződésbe belépő felet megilletik mindazon jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a szerződésből kilépő felet a szerződésben maradó féllel szemben a szerződés alapján megillették és terhelték. A szerződésbe belépő fél nem jogosult beszámítani a szerződésből kilépő félnek a szerződésben maradó féllel szemben fennálló egyéb követelését. A szerződésben maradó fél nem jogosult beszámítani a szerződésből kilépő féllel szemben fennálló egyéb követelését.

(3) A szerződésbe belépő félre átszálló jogosultság biztosítéka fennmarad. A szerződésbe belépő félre átszálló kötelezettség teljesítésének biztosítéka megszűnik, kivéve, ha a biztosíték kötelezettje a szerződésátruházáshoz hozzájárul.

6:209. § [Előzetes hozzájárulás a szerződésátruházáshoz]

(1) Ha a szerződésben maradó fél a szerződésátruházáshoz szükséges jognyilatkozatát előzetesen megteszi, a szerződésátruházás a szerződésben maradó fél értesítésével válik hatályossá.

(2) A szerződésben maradó fél a jognyilatkozat megtételekor fenntarthatja a jogot annak visszavonására.

(3) Ha a biztosíték kötelezettje a szerződésbe belépő félre átszálló kötelezettség biztosítéka fennmaradásához szükséges hozzájáruló jognyilatkozatát előzetesen megteszi, jognyilatkozata a szerződésátruházásról történt értesítésével válik hatályossá.

(4)A biztosíték kötelezettje a jognyilatkozat megtételekor fenntarthatja a jogot annak visszavonására.

6:210. § [Az engedményezés és a tartozásátvállalás szabályainak alkalmazása]

A szerződésátruházásra egyebekben a követelések és a jogok tekintetében az engedményezés, a kötelezettségek tekintetében a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

6:211. § [Szerződésátruházás jogszabály rendelkezése alapján]

Ha valakinek egy szerződésből származó valamennyi joga és kötelezettsége jogszabály rendelkezése alapján száll át másra, a szerződésátruházás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Áfa szempontjából az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezéseiből kell kiindulni. Az Áfa tv. 13. § határozza meg azon tranzakciók körét, melyek nem tartoznak a törvény alá, így nem minősül szolgáltatás nyújtásának, ha a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója

a) részére az ellenértéket akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik fél megtéríti, vagy

b) a teljesítésével keletkezett, követelésként fennálló ellenértéket harmadik félre engedményezi,

feltéve, hogy az a) pontban említett esetben az ellenérték megtérítése, a b) pontban említett esetben pedig a követelésként fennálló ellenérték megvásárlása pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik.

Mindezek alapján a követelésengedményezés az Áfa tv. hatályán kívüli ügyletnek tekinthető. Ugyanis, ha már volt teljesítés az ügylet kapcsán, akkor pusztán az ügyletből származó követelés engedményezése már nem minősül áfa hatálya alá tartozó ügyletnek. Így a hitel -és kölcsönszerződések teljesítéséből fakadó követelések engedményezése sem minősül forgalmi adózás alá tartozó tényállásnak. Általában a kölcsönszerződések esetén már a konstrukció elején teljesül a hitelnyújtás, ezért a bank ilyen esetekben már csak az általa teljesített ügyletekből származó követelését engedményezi, ha a szerződéses portfólió értékesítésére kerül sor.

A gyakorlat szerződés-állománynak, portfóliónak is nevezi az összetartozó szerződések összességét. A portfólió és az üzletág között az a különbség, hogy a portfólióban nincsenek eszközök, vagy készletek, az önállóan nem képes működni. A portfólió átruházás egyes, valamilyen elv szerint csoportba rendezett szerződésekbe foglalt jogok és kötelezettségek összessége, melynek átruházása általában egy ügyletben történik. A portfólió átruházást egyébként az Áfa tv. 86. § g) pont áfamentes ügyletként kezeli, mely szerint a befektetési alap és a kockázati tőkealap kezelése, a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfólió-kezelése, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény részére végzett portfólió-kezelés mentes az adó alól.

Az általános forgalmi adó hatálya alá tartozik az a szolgáltatás is, mely során az adóalany egy már létrejött szerződést ruház át egy másik adóalanyra. Ez alapján az egyik oldalon tulajdonképpen alanyváltozás következik be, a szolgáltató vagy a megrendelő helyébe új jogalany lép be és a szerződést az új jogalany folytatja az eredeti feltételek szerint.

Ezen ügyletek áfa szempontjából szerinti megítélésénél szükséges a felek szándékának vizsgálata is.

Abban az esetben, ha a szerződéscsomagot átruházó fél azért értékesíti a portfolióját, mert ezáltal a vevőjének pl. piacot enged át, akkor az szolgáltatásnyújtásnak minősül és adóköteles lesz. Előfordulhat olyan eset is, hogy a vevő szabadulni akar a számára terhes kötelmi helyzetből, akár úgy, hogy nem is kap ellenértéket vagy esetleg a szabadulásért még ő fizet. Vizsgálni szükséges, hogy ki teljesít és mit.

Mindezek az ügyletek azonban az Áfa tv. hatálya alá is csak akkor tartozhatnak, ha azok ellenérték fejében valósultak meg az Áfa tv. 2. § szerint.

Példa

Azon esetekben, amikor az eladó (továbbiakban: Adóalany A.) és a vevő (továbbiakban: Adóalany B) eredeti, szerződésben foglalt szándéka az Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti részletvételre irányul, ám a teljes vételár maradéktalan megfizetését megelőzően Adóalany B szerződésbeli pozícióját egy új vevőre (továbbiakban: Adóalany C) ruházza át, áfa szempontjából az alábbiak emelendők ki:

Adóalany A és Adóalany B közötti ügylet

Az Adóalany A és Adóalany B megállapodásban foglalt eredeti szándéka az Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti ügylet [ti. termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék részlet vételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi] megvalósítására irányult, így az Áfa tv. 55. § (1) bekezdése és 58. § (4) bekezdése alapján az adófizetési kötelezettség a teljes ellenérték vonatkozásában az Adóalany B részére történő birtokbaadás (teljesítés) időpontjában keletkezett. A bizonylatolás egyetlen Áfa tv. szerinti számla kibocsátásával történt. Tekintettel arra, hogy az ügylet részben teljesült is, a korábban kiállított számla sztornírozására (az ügylet teljesítésének meghiúsulására hivatkozással) nincs jogszabályi lehetőség.

Tekintettel ugyanakkor arra is, hogy az Adóalany A által kiállított számla alapján az ügylet teljes ellenértéke (valamennyi vételárrészlet együttes összege) bizonylatolásra került, és az ügyletet terhelő általános forgalmi adó is a teljes ellenérték (valamennyi vételárrészlet) figyelembevételével került az egyenes vagy a fordított adózás szabályainak alkalmazásával megállapításra, illetve megfizetésre, az említett számla adattartalma, ezen belül az azon szereplő ellenérték tekintetében korrekciót (helyesbítést) szükséges elvégezni a felek közti szerződés megszűnésének időpontjától számított ésszerű időn belül [Áfa tv. 170. § (2) bekezdés].

Figyelemmel arra, hogy a tárgyalt esetben – tekintve, hogy az Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti részlet vétel útján történő termékértékesítés teljesítésének (birtokbaadás) időpontjában az ügylet teljes ellenértéke kiszámlázásra került – az adóalapot és adót érintő számla korrekciót valószínűsíthetően negatív irányban szükséges elvégezni, az Adóalany A az Áfa tv. 77. § (2) bekezdés a) pontja [ti. „az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítése, a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése meghiúsul, és a felek az ügylet kötése előtti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik”] értelmében az eredeti számlában feltüntetett adóalapjának utólagos csökkentésére jogosult.

Adóalany A – feltéve, hogy az Áfa tv. 78. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően az ügylet teljesítését tanúsító számla adattartalmának módosításáról gondoskodik – az eredeti számlában korábban megállapított és bevallott adóalapját, illetve amennyiben az ügylet az egyenes adózás alá tartozik, a fizetendő adóját utólagosan (önellenőrzés végzése nélkül) csökkentheti azon kitétellel, hogy – az Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pontja értelmében – a különbözetet legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben az eredeti számlát módosító számla a jogosult, vagyis Adóalany B személyes rendelkezésére áll.

Adóalany A. és Adóalany C közötti ügylet

Az Adóalany A, mint eladó az Adóalany C, mint új vevő részére teljesítendő termékértékesítésről új számla kibocsátására köteles, melyen – tekintve, hogy az ügylet Áfa tv. 55. § (1) bekezdése szerinti tényállásszerű megvalósulására a termék birtokbaadásával kerül sor – a teljesítés időpontjaként az Adóalany C részére történő birtokbaadás időpontját szükséges szerepeltetni.

Adóalany B és Adóalany C közötti ügylet

Az Áfa tv. 9. § (1) bekezdése szerint termékértékesítésnek minősül a birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.

Tekintettel arra, hogy a termékértékesítés az általános forgalmi adó rendszerében kizárólag birtokba vehető dolog esetén értelmezhető, a szerződésbeli pozíció átruházása, mely átruházás tárgya nem minősül az Áfa tv. 9. § (1) bekezdése szerinti birtokba vehető dolognak, az Áfa tv. 13. § (1) bekezdésében rögzített szolgáltatásnyújtásként kezelendő, mert szolgáltatásnyújtás mindaz, ami nem termékértékesítés.

A két adóalany (Adóalany B és Adóalany C) között megvalósuló ügylet áfabeli megítélése érdekében figyelemmel lenni arra is, hogy az Áfa tv. 2. § a) pontja értelmében egy adott szolgáltatásnyújtás akkor tartozik az Áfa tv. hatálya alá, amennyiben azt az adóalany – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték (ti. bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést) fejében teljesíti. Amennyiben az Adóalany B és Adóalany C között megvalósuló ügylet teljesítésére az Áfa tv. 259. § 6. pontja szerinti ellenérték fejében kerül sor, azaz ha a szerződésbeli pozíció átruházása ellenében az Adóalany C az Adóalany B részére ellenértéket fizet, az ügylet az Áfa tv. hatálya alá tartozik, így az általános forgalmi adókötelezettséget keletkeztet.

The post Áfa: portfólió-átruházás, szerződés átruházása appeared first on Adó Online.