A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 5. § (1) bkezdés g) pontja szerint nem keletkezik a Szocho tv. 1. § (1)–(3) bekezdései szerint adófizetési kötelezettsége – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében – a kifizetőnek a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre tekintettel. A Szocho tv. 5. § (1) bekezdésétől eltérően adókötelezettség keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő, Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas magánszemély

a) részére a tárgyévben ugyanazon kifizető által juttatott, az anyák kedvezménye alapját képező olyan jövedelmei együttes összegének az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része után, amely jövedelmekből a kifizető a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szabályai szerint egyébként adóelőleget lenne köteles levonni;

b) által megszerzett az anyák kedvezménye alapját képező olyan jövedelmei együttes összegének az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része után, amely jövedelmek nem kifizetőtől származnak vagy a jövedelmekből a kifizető az Szja tv. szabályai szerint egyébként adóelőleget nem lenne köteles levonni.

A szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezett kifizetőt tehát 13 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli az anyák kedvezményét érvényesítő saját jogú nyugdíjas részére fizetett, az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó jövedelem után.

A kisvállalati adóalanyok tekintetében e téma kapcsán az alábbiakat kell figyelembe venni. A kisvállalati adóalap egyik összetevőjét és minimum adóalapját képező személyi jellegű kifizetéseknek nem része a nyugdíjas magánszemély részére teljesített kifizetés, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 20. § (2) bekezdése úgy rendelkezik ugyanis, hogy személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben. Ha a kisvállalati adóalany ügyvezetési feladatait olyan magánszemély látja el, aki nyugdíjas, úgy a részére teljesített kifizetés nem tartozik a kisvállalati adó alapjába.

A Katv. 2026-tól hatályos rendelkezései nem kerültek kiegészítésre olyan jellegű előírással, mint a Szocho tv. Ebből adódóan nincs olyan rendelkezés, amely alapján az anyák kedvezményét érvényesítő nyugdíjas ügyvezető részére teljesített, bizonyos összeghatár feletti kifizetés esetén a juttató kiva-alanynak adófizetési kötelezettsége merülne fel. A kisvállalati adóalany 2026-ban is kisvállalati adó megfizetése nélkül teljesíthet kifizetést az anyák kedvezményét érvényesítő nyugdíjas ügyvezetőnek.

A kérdés és a válasz az Adó szaklap 2026/3–as számában jelent meg.