Hogyan kerülhet bele egy cég a büntetőeljárásba?

Egy cég tipikusan akkor kerülhet az eljárás „vádlottjai” közé, ha a bűncselekményt a cég érdekében vagy előnyére követték el, és ebben a cég valamely szereplője (például ügyvezetője, cégvezetője, munkavállalója, felügyelőbizottsági tagja) is közrehatott. Ilyen helyzet tipikusan előállhat például korrupciós vagy gazdasági bűncselekmények esetén.

Képzeljünk például el egy olyan esetet, ahol a cég vezetője kenőpénzzel szerez meg egy előnyt jelentő szerződést a cég számára. Ha ez kiderül, a hatóság nem csak a vesztegetést elkövető magánszeméllyel szemben, hanem az általa irányított cég ellen is eljárást indíthat, mondván, a bűncselekményt a cég javára követték el. De szintén a büntetőeljárás kereszttüzében találhatja magát a cég akkor, ha fiktív számlákat fogad be, és azok után áfalevonási jogot gyakorol.

Mivel büntethető egy cég?

Értelemszerűen egy jogi személyt nem lehet sem letartóztatni, sem végső soron szabadságvesztésre ítélni. Ettől függetlenül azonban a céggel szemben komoly büntetőjogi szankciók szabhatók ki.

A leggyakoribb ilyen intézkedés a pénzbírság. Annak legnagyobb összege a bűncselekménnyel a cég által megszerzett (vagy megkísérelt) anyagi előny háromszorosa is lehet, ami elég elrettentően hangzik.

Mindezek mellett a gyakorlatban ritka az az eset, amikor az anyagi előny 100%-át meghaladóan kerül sor pénzbírság megállapítására.

A vádiratban az ügyészség, a pénzbírságon túl, indítványt tehet a cég tevékenységének korlátozására vagy akár a cég megszüntetésére is. A tevékenység korlátozása sokrétű lehet – így például a céget el lehet tiltani közbeszerzési eljárásokban való részvételtől, koncessziós szerződést megkötésétől vagy állami támogatásoktól. A korlátozás a gyakorlatban mindig a cég működésének legfájdalmasabb pontjaira hat: ha például egy építőipari vállalat számára létfontosságúak a közbeszerzések, akkor egy időleges eltiltás a közbeszerzésektől értelemszerűen komoly érvágásként hathat a cég működésére. A cég megszüntetésére, mint szankció alkalmazására, csak ritkán, kivételes esetben kerül sor.

Az igazi fájdalmi pont

Egy büntetőeljárás alá vont cégnek az igazi hátrányt azonban nem is feltétlenül az okozza, ha a fenti büntetőjogi szankciók egyikét alkalmazzák vele szemben. Az igazi tortúra sokkal korábban kezdődik.

Amint ugyanis a nyomozóhatóság úgy véli, hogy az elkövetett bűncselekmény és a cég között kapcsolat állhat fent és a cég ellen büntetőeljárást indít, úgy ezt a tényt bejegyeztetheti a cég cégkivonatára. A cégbíróságnak ilyenkor nincs mérlegelési joga, a nyomozóhatóság indítványára köteles az eljárás tényét a cégkivonaton feljegyezni. Ez pedig számos, nem várt következménnyel fog járni a cég életében.

Bárki, aki az adott céggel ezt követően kapcsolatba kerül és a cégkivonat alapján kíván érdeklődni a vállalkozás megbízhatóságáról, látni fogja a bejegyzett büntetőeljárás tényét. Márpedig ez a gyakorlatban számos hátrányt tud okozni.

A cikk folytatásában a konkrét hátrányokról és azok kivédésének lehetőségeiről olvashat.

A cikk szerzője Dr. Barta Péter, csoportvezető ügyvéd, adótanácsadó és Dr. Bereznai Henrik, ügyvéd, adójogász. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központja az Adó Online szakmai partnere.