Duna House: júniusban esett, éves összevetésben viszont nőtt az adásvételek száma júniusban az ingatlanpiacon
A magyarországi ingatlanpiacon idén júniusban a szokványos trendet követte 9908 adásvétellel, ami az előző havi eredményekhez képest 3,5 százalékos csökkenés, az előző év azonos időszakához képest azonban 6,3 százalékos növekedés – közölte tranzakciószám-becslése alapján a Duna House szerdán.
Az ingatlanközvetítő becslése szerint így 63 390 adásvétellel zárult az első félév, ami 2,8 százalékos emelkedés éves összevetésben.
Hozzátették, hogy a jelzáloghitel-piacon a májusihoz hasonlóan erős volument mutatnak a cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkájának, a Credipass-nak a magyarországi adatai: idén júniusban 134,5 milliárd forint szerződéses összegű, lakáscélú jelzáloghitelt vettek fel. A júniusi adat az előző év azonos időszakában mért jegybanki adathoz képest 6 százalékos növekedést mutat.
Arra is kitértek, hogy a Magyar Nemzeti Bank első 4 havi tényadata és a Credipass május-júniusi becslése alapján 2025 első hat hónapjában 23 százalékos volumennövekedés volt a jelzáloghitel-piacon 2024 első hat hónapjához képest.
Ingatlan.com: a kínálatban az első lakásvásárlók célkeresztjében a 45 négyzetméternél kisebb használt garzonok állnak
A mostani kínálatban az első lakásvásárlók célkeresztjében a 45 négyzetméternél kisebb használt garzonok állnak, ezek átlagára a fővárosban 55 millió, Debrecenben pedig 45 millió forint volt – közölte saját adatai alapján az ingatlan.com szerdán, arra reagálva, hogy újabb támogatási program indulhat az első lakásvásárlást tervező fiatalok számára.
Felidézik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése alapján állami segítséget kaphatnak az első lakásvásárlók, az erről szóló döntés már megszülethetett a legutóbbi kormányülésen. Az új támogatási programot várhatóan a napokban bejelentik.
Ezért az ingatlan.com megvizsgálta a jelenlegi kínálatban elérhető, első lakásvásárlók célkeresztjében lévő lakások árait, valamint, hogy a 18-35 évesek milyen lakóingatlanokat vásároltak az elmúlt években.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a közleményben kiemelte, az elmúlt 10 évben végbement áremelkedés miatt az ingatlantulajdonosok vagyonának értéke több mint háromszorosára emelkedett. A lakáspiacra lépést tervező fiatalok helyzete viszont egyre rosszabb lett: nekik egyre több pénzt kellett letenni az első lakásuk megvásárlásához, amit nem tudtak finanszírozni a meglévő ingatlanuk eladásából. Ezért időszerű az első lakásvásárlók számára induló támogatási program elindítása.
A Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva Balogh László elmondta, az elmúlt években a 18-35 évesek adták a lakásvásárlók csaknem 30 százalékát. Budapesten és a vármegyeszékhelyeken elsősorban használt társasházi lakásokat és lakótelepi paneleket vásároltak. A városokban és községekben már a használt családi házak tették ki a fiatalok vásárlásainak többségét.
A kisebb településen az alacsonyabb ingatlanárak miatt jobban elérhetőek a nagyobb alapterületű ingatlanok is a fiatalok számára, a legnagyobb problémát a nagyobb városokban jelentik a dráguló lakások. Nem véletlen, hogy az összes lakásvásárlóhoz képest a fiatalok nagyobb arányban vásárolnak panellakásokat, mivel ezeknek az ára negyedével alacsonyabb a hasonló nagyvárosi téglaépítésű lakásokéhoz képest – ismertette a szakértő.
A megfizethetőségi kihívások a nagyvárosokban kompromisszumokra kényszerítik az első lakásvásárló fiatalokat is, akik úgy tudnak a legjobban spórolni, ha kisebb alapterületű garzonlakásokba költöznek.
Az ingatlanhirdetési portál saját adatai alapján jelezte, a fővárosban a júniusban eladó 45 négyzetméteresnél kisebb használt társasházi lakások átlagos ára 55 millió forint, a téglaépítésűeké 56 millió, a panelek átlagára pedig 50 millió forint volt. A legolcsóbb garzonokkal a XXIII., XX. és XXI. kerületben találkozhatnak a vásárlók, ahol átlagosan 32, 38 és 39 millió forintot kell fizetni ezekért az ingatlanokért. A sor másik végén a II. kerület áll 73 millió forintos átlagárral.
A vármegyeszékhelyek és egyetemi városok közül Debrecenben 45 millió forint, Győrben és Egerben 43-43 millió, Szegeden és Székesfehérváron pedig 40-40 millió forint az eladó használt garzonok átlagára. A legolcsóbb vármegyeszékhelyek: Salgótarján és Békéscsaba, ahol 14-21 millió forintba kerülnek átlagosan a 45 négyzetméternél kisebb használt társasházi lakások.
Javult a lakásbiztosítások ár-érték aránya
A márciusi lakásbiztosítási kampány hatására javult a lakásbiztosítások ár-érték aránya és tovább csökkenhetett az alulbiztosítottság is – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán az idei első negyedévi lakásbiztosítás-indexe alapján.
Az idei kampány sikerét jelzi, hogy mintegy 400 ezer szerződést változtattak meg az ügyfelek, ami a tavalyi részvételi arány négyötöde – jelezte a jegybank.
Az MNB adatai szerint a biztosítók 62 százalékának nőtt a lakásbiztosítási állománya az idei kampány során. A piac koncentrációja ugyanakkor tovább csökkent, a négy legnagyobb piaci szereplő részesedése a kampány új ajánlatait tekintve a tavalyi 64 százalékról idén 58 százalékra esett, ami a verseny élénkülését mutatja.
A mintegy 4 millió magyarországi lakott ingatlannak már háromnegyede rendelkezik teljes fedezetet nyújtó biztosítással – ingóság- és ingatlanfedezettel, illetve társasházbiztosítás mellett ingóságfedezettel.
A lakásbiztosítások átlagdíja 2025 áprilisában 64 432 forint volt országosan, ami 8,7 százalékos emelkedés egy év alatt. A biztosítók ugyanakkor eközben 19,6 százalékkal növelték az otthonok egy négyzetméterre jutó átlagos biztosítási összegét, ami a kárkifizetés maximálisan vállalt összegét jelenti.
A lakásbiztosítási kampány eredményeként egy 70 millió forintos biztosítási összegű otthon átlagos díja 6,3 százalékkal csökkent.
A minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási szerződések száma a kampány során átlépte a százezret. A termék éves díja 19,2 százalékkal kedvezőbb, mint az egyéb piaci ajánlatoké, és a kedvezőbb kárkifizetésekkel együtt szolgáltatási szintjük összességében 21 százalékkal magasabb.
Az MNB negyedévente teszi közzé honlapjának külön felületén a lakásbiztosítási díjak alakulását bemutató lakásbiztosítás-indexét. Ez a 2022 negyedik negyedévi bázishoz viszonyítva jelzi a lakásbiztosítási díjszint változását, illetve információt ad a negyedéves elmozdulásról is. A mutató a teljes piac adatai alapján kalkulál, figyelembe veszi a biztosítót váltók, maradók és az újonnan lakásbiztosítást kötők szerződéseit, és külön jelzi a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításokra vonatkozó díjváltozásokat is.
A jegybank közleményében felhívta a figyelmet arra is, hogy az átlagos díjváltozáshoz képest az ügyfelek egyedi szerződéseinek tarifái eltérően is módosulhatnak. Ha egy ügyfél nem elégedett díjával vagy a szolgáltatással, akkor a szerződéskötési évfordulóján, illetve a jövő márciusi kampány alkalmával van lehetősége a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére – jelezte az MNB.
(MTI)
Hagyj üzenetet