Releváns jogszabályok:

– 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

– 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

– 2023. évi XC. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról

Engedélykötelesség

Ugyan a jogszerű foglalkoztatásnak előfeltétele lehet pl. meghatározott életkor elérése, megfelelő hatósági (erkölcsi) bizonyítvány bemutatása, de akár valamilyen kamarai tagság is [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 34. § (2) bek., 44/A. § (1)-(2) bek.], ezen követelmények kapcsán engedélykötelességről, engedélyeztetési eljárásról nem beszélhetünk.

Engedélykötelesnek Magyarországon a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása minősül, ők – jogszabályban meghatározott kivételekkel – csupán az idegenrendészeti hatóság által összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott összevont engedély, vagy nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott munkavállalási engedély alapján foglalkoztathatók hazánkban [a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. § (1) bek.].

A munkaszerződés tartalma

Amennyiben a foglalkoztatás engedélyköteles, a felek a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződést, így a munkaszerződést csak az ahhoz szükséges engedély beszerzését követően köthetik meg [Flt. 7. § (2) bek.]. A munkavégzéshez szükséges összevont engedély, illetve munkavállalási engedély beszerzése érdekében szükséges eljárás nem tárgya a munkajogi szabályozásának, a kapcsolódó, alapvetően közigazgatási rendelkezéseket jelen cikkben azok összetettsége és terjedelme miatt nem ismertetjük. Ehelyütt is szükséges kiemelni ugyanakkor, hogy a munkáltató törvényi kötelezettsége, hogy legkésőbb a harmadik országbeli állampolgár munkába lépésének napján meggyőződjék arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár érvényes, a munkáltatónál őt munkavégzésre jogosító tartózkodási engedéllyel rendelkezik [a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 145. § (1) bek.].

A jogszabály a csupán megfelelő engedély alapján foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgár és az ennek meglétéről már meggyőződött munkáltató munkaszerződésének tartalmára tekintettel is tartalmaz kötelező érvényű rendelkezéseket. Egyrészt a felek a határozott időre szóló engedély alapján csupán határozott, legfeljebb az engedélyben meghatározott időre szóló munkaszerződést jogosultak egymással kötni [Mt. 192. § (3) bek.]. Ezen is túlmenően, amennyiben a felek az engedély kiadása érdekében egymással előzetes megállapodást kötöttek, munkaszerződésüknek az előzetes megállapodásban, illetve a hatóság által kiadott engedélyben meghatározott tartamra kell szólnia [Flt. 7. § (7) bek.]. Engedély alapján történő foglalkoztatás esetén tehát a felek munkaviszonya tehát mindig határozott időre kell szóljon. Emellett a felek utóbb a munkaviszony tartamát már nem határozhatják meg szabadon úgy, hogy az az engedély érvényességi idejére essen (nem köthetnek pl. rövidebb időszakra szóló munkaszerződést), mivel előzetes megállapodásuk köti őket, napra pontosan tartaniuk kell magukat az engedélyezett tartamhoz. Így, ha az engedély kétéves időszakra került kiadásra, a munkaszerződésnek is ugyanarra a határozott, kétéves időtartamra kell szólnia.

A foglalkoztatás feltételeiben bekövetkező változás

Az előzetes megállapodásban meghatározottak ugyanakkor nem csak a munkaviszony tartama szempontjából, hanem minden egyéb tekintetben is kötik a feleket. Ha az előzetes megállapodás alapján az engedély kiállításra került, a munkaszerződést a feleknek – magasabb díjazás kikötésének lehetősége kivételével – minden tekintetben (munkakör, díjazás, munkavégzési hely, szabadság kiadása, próbaidő stb.) az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően kell létrehozniuk. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen [Flt. 7. § (7) bek.]. Ez irányadó a felek munkaszerződésének későbbi módosításai tekintetében is, a munkaviszony alanyai később sem térhetnek el az előzetes megállapodásban meghatározottaktól anélkül, hogy a megváltozott munkafeltételeknek megfelelő módosított, illetve új engedélyt azt megelőzően beszereznék.

Az előzetes megállapodásban meghatározottaktól a munkaszerződés megkötése, illetve módosítása során egyedül a díjazás mértékének meghatározása kapcsán lehet eltérni, akkor is csupán a harmadik országbeli munkavállaló előnyére. Ez azt jelenti, hogy az előzetes megállapodásban meghatározottaknál magasabb díjazás kiköthető a munkaszerződésben, alacsonyabb azonban nem. Mindez azt is jelenti, hogy későbbi béremelés érdekében sem szükséges a munkavállaló engedélyének megfelelő meghosszabbítása, módosítása vagy új engedély kiadása iránt intézkedni, az alapbér csökkentésére azonban ennek hiányában nem kerülhet sor.