Az építőipar a számok tükrében továbbra sem találja a biztos talajt. 2023-ban a termelés volumene 5 százalékkal csökkent, ezen belül az épületeké 5,6, az egyéb építményeké 3,8 százalékkal esett vissza. 2024-ben ugyan mérséklődött a zsugorodás – mindössze 0,4 százalékos mínuszt mértek –, ám a kedvezőbbnek látszó féléves adat (+5,1 százalék) kizárólag az előző évi alacsony bázisnak köszönhető. 2025 első félévében pedig már sem növekedés, sem visszaesés nem látszott, a stagnálás inkább a negatív trend fennmaradását erősíti, mintsem a
stabilitást.

A passzív kivárás már az építőipar mindennapjainak része. „Az év második felében egy otthonfelújítási hitel kamattámogatási programját várjuk és a 2023 – 2024 évekről elhalasztott állami beruházásoknak az előkészítését, majd a közbeszerzések kiírását.” – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke az INCONEX Kft. igazgatója.

Cégtrend: az épületek építése a meghatározó Az OPTEN adatai alapján júliusban ismét mintegy száz vállalkozással lett kevesebb az építőiparban, folytatva az elmúlt két év csökkenő pályáját. Az építőiparban működő társas vállalkozások száma így már alig haladja meg az 58 ezret. Az egyéb építményekben működő cégek száma a teljes körnek kevesebb mint tíz százalékát adja, vagyis a szektor sorsát elsősorban az épületeket építő és a speciális szaképítéssel foglalkozó vállalkozások határozzák meg. Ha tehát az egyéb építmények termelési értéke emelkedik is, az önmagában nem garancia a cégtrend negatív irányának változására.

Eljárások: egyre több kényszerpályás megszűnés Az eljárási statisztikák szintén figyelmeztetőek. Az új eljárások száma júliusban közelítette a 700-at, amin belül nőtt a felszámolások és a kényszertörlések aránya. Ez a vállalkozások pénzügyi helyzetének romlását mutatja. A megszűnések szerkezetében is az látszik, hogy a kivezetések többsége már nem önkéntes végelszámolás, hanem kényszerpályás folyamat.

Kormányzati előterjesztés: 4 200 új lakás lehetőségként Mindeközben a kormány a kereslet élénkítésére fókuszál, a napokban társadalmi egyeztetésre bocsátottak egy rendelet-tervezetet, amely két fővárosi projekt kiemelt beruházássá nyilvánítását célozza. Ezek összesen 4 200 új lakás építését tennék lehetővé a X. és a XV. kerületben, gyorsított engedélyezéssel, az Otthon Start Program keretében, kedvezményes 3 százalékos hitellel. A kérdés azonban az, hogy ezek a fejlesztések képesek lesznek-e áttörést hozni egy olyan szektorban, ahol a
cégszám tartósan csökken, és a volumenváltozások inkább lefelé mutatnak, mint felfelé.

„A statisztikák alapján az építőiparban egyelőre nem beszélhetünk valódi fordulatról, az idei stagnálás a cégtrendben is visszatükröződik. A cégszám lassú csökkenése és az eljárási arányok alakulása arra utal, hogy a szektor továbbra is sérülékeny. Ugyanakkor a kormányzati lépések – például a 4 200 új lakásra vonatkozó projektek – hosszabb távon kedvező hatással lehetnek, ha a piaci szereplők bizalma is erősödik.” — mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) júliusra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 19,48 % volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Somogy,
Vas és Csongrád-Csanád vármegye érte el.

Forrás: OPTEN Informatikai Kft