Releváns jogszabályok:

– 2000. évi C. törvény a számvitelről
– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 23. § (3) bekezdése szerint az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket. A hivatkozott jogszabályhely értelmében a lízingelt személygépkocsit az eszközök között kell szerepeltetni. Az Szt. 52. § (1) bekezdése alapján az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják (értékcsökkenés elszámolása). A maradványérték fogalmára az Szt. 3. § (4) bekezdése ad magyarázatot, eszerint a törvény alkalmazásában maradványérték a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában – a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében – az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke.

A számviteli szabályok, illetve a társasági adó szerinti értékcsökkenés vonatkozásában fel kell hívni a figyelmet arra, hogy

az Szt. szerinti értékcsökkenést a maradványértékkel csökkentett bekerülési értékre vetítve kell alkalmazni, ezzel szemben a társasági adó maradványértékkel nem számol; utóbbinál a teljes bekerülési értékre vetítjük az amortizációs kulcsot (kivéve, amikor az adózó a társasági adóban is az Szt. szerinti amortizációt alkalmazza);
a társasági adóban az értékcsökkenési leírás érvényesíthető a nulla vagy a maradványértéknek megfelelő könyv szerinti értékű eszköznél is;
a társasági adóban az értékcsökkenés leírási kulcsa tekintetében az adózót választási lehetőség illeti meg, mely szerint egy adott eszköz vonatkozásában

alkalmazhatja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) mellékleteiben szabályozott leírási kulcsot, illetve, ha a mellékletek ugyanazon eszközre több leírási kulcsot is tartalmaznak, az adózó eldöntheti, hogy melyiket érvényesíti.
Vagy a Tao. tv. 1. számú mellékletének 5. pontja lehetőséget biztosít az adózónak arra, hogy az ott felsorolt esetekben, a Tao. tv. mellékleteiben szabályozott leírási kulcsok helyett válassza az Szt. szerinti terv szerinti értékcsökkenés szabályainak az alkalmazását. Ilyenkor az adózónak két lehetősége van; vagy a Tao. tv. szerinti leírási kulcsokat alkalmazza, vagy választhatja az Szt. szerinti terv szerinti értékcsökkenés alkalmazását. E pont szerint a két érték közötti leírási kulcsokat nem alkalmazhat.
Továbbá a Tao. tv. 1. számú mellékletének 5/a. pontja általános jelleggel azt mondja ki, hogy az adózó választhat a Tao. tv. mellékleteiben meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsoknál alacsonyabb leírási kulcsot, de az így érvényesített értékcsökkenés nem lehet kevesebb, mint az Szt. szerinti értékcsökkenés.

A Tao. tv. melléklete szerinti leírási kulcs tehát egy maximum érték. Ennél kevesebbet is figyelembe vehet az adózó, de nem kevesebbet, mint a számviteli politikájában meghatározott leírási kulcs.

Az eltérő számítási metódus miatt – tehát annak okán, hogy a számvitel ismeri a maradványérték fogalmát, míg a társasági adó nem, illetve a leírási kulcsok is eltérhetnek – az eszközök Szt. szerinti könyv szerinti értéke, illetve a Tao. tv. szerinti számított nyilvántartási értéke eltér egymástól.

Személygépkocsira kötött nyílt végű lízingszerződés esetén gyakran merül fel kérdésként, hogy a Tao. tv. szerint a járművekre megadott 20%-os amortizációs kulcs irányadó-e abban az esetben is, ha a lízingszerződést nem öt évre kötötték a felek.

Vegyük azt a példát, amikor egy kft. 36 hónapos futamidejű, nyílt végű lízingszerződést kötött egy személygépkocsira vonatkozóan, mely a cég cégautója lett. A társaság számviteli értékcsökkenésként a gépjármű után a lízingszerződés futamidejének megfelelően 33 %-os leírási kulcsot alkalmaz.

A Tao. tv. 2. számú mellékletének IV. b) pontja szerint évi 20 %-os kulccsal írható le a személygépkocsi értékcsökkenése.

Ugyanakkor a számviteli értékcsökkenés alkalmazható a közúti személyszállításhoz használt járműveknél (Tao. tv. I. melléklet 5. pont h) alpont). Ez tehát azt jelenti, hogy személygépkocsi esetén az adózó választásán múlik, hogy a Tao. tv., vagy az Szt, szerinti értékcsökkenést számolja el a társasági adóban az adózás előtti eredmény csökkentéseként, a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja szerint.

Az adózónak a számvitelben elszámolt értékcsökkenéssel az adóalapját meg kell növelnie a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenés csökkenti az adózás előtti eredményt a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pont szerint. Ha a kft. úgy dönt, hogy a társasági adóban is a számviteli értékcsökkenést alkalmazza a személygépkocsira, abban az esetben a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pont, illetve 8. § (1) bekezdés b) pont szerinti adóalap-csökkentő-, illetve növelő tételek megegyeznek.

Amennyiben viszont az adózó a Tao. tv. 2. számú mellékletének IV. b) pontja szerint évi 20 %-os leírási kulcsot alkalmaz a társasági adóban, az említett összeggel csökkentheti az adózás előtti eredményét a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja alapján, míg az Szt. szerint elszámolt értékcsökkenés adóalap-növelő tétel lesz.

Megjegyezzük továbbá, hogy lízingszerződés esetén előfordul, hogy a lízingbevevő a lízingszerződésben rögzítettnél magasabb maradványértéket határoz meg (erre jellemzően a piaci árak miatt kerülhet sor). Ez azt jelenti, hogy kevesebb értékcsökkenés elszámolására kerül sor. Ebben az esetben a futamidő végén a könyv szerinti érték és a maradványérték közötti különbözetet a gazdálkodónak terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolnia, ami növeli az adózás előtti eredményt a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján.