A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) 3. § (4) bekezdésének 7-9. pontjai határozzák meg a beruházás, a felújítás és a karbantartás fogalmát. Sokszor azonban nem egyértelmű a besorolás, még a szakemberek számára sem.

Felújítás

A Számv. tv. 3. § (4) bekezdés 8. pontja szerint felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától.

A felújításnak minősülő munkák már állományban lévő tárgyi eszközökhöz kapcsolódnak.

Épületek felújítása:

– meglévő villamosenergia, víz-, gáz-, hőellátás vezetékeinek és berendezéseinek együttes és teljes cseréjét külön-külön;

– a meglévő központi fűtőberendezések cseréjét, ha az energiatakarékosabb megoldást eredményez;

– a meglévő épületen elvégzett teljes födémcserét és az ezzel egyidejűleg elvégzett más munkákat;

– a meglévő épületek tetőszerkezetének teljes cseréjét;

– a meglévő épületeken elvégzett minden olyan munkát, amellyel az épület működtetésével összefüggő, korábban becsült költségek csökkennek (például a nyílászárók, ablakok, ajtók cseréje, ha az korszerűbb, energiatakarékosabb megoldást jelent, és ezáltal a felmerült költségek a jövőbeni fűtési költségekből megtérülnek).

Gépek, berendezések, járművek felújítása

– például a káresemény következtében elértéktelenedett gép, jármű üzemképes állapotba hozását a fődarabok cseréjével, az elhasználódott alkatrészek, tartozékok pótlásával, amennyiben az nem minősül beruházásnak;

– több gép, technológiai berendezés összeszerelésével kialakított eszköz egy-egy funkcióját ellátó egységének teljes cseréjét.

Karbantartás

A Számv. tv. 3. § (4) bekezdés 9. pontja szerint karbantartás a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, és amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi.

Épület esetében a meglévő épületen végzett minden olyan munka karbantartásnak minősül, amely a folyamatos, zavartalan, biztonságos működéshez, üzemeltetéshez, a rendeltetésszerű használathoz szükséges. A karbantartás a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi még akkor is, ha az épület lényeges alkotórészeinek részleges cseréjével jár együtt.

Épületek karbantartása

– az épület rendeltetésszerű használata érdekében elvégzett külső és belső állagmegóvási munka, még akkor is, ha az egész épületre vonatkozik: vakolás, tatarozás, festés, mázolás (ide tartozik a nyílászárók cseréje is, ha az nem jelent energiatakarékosabb megoldást);

– a tetőszerkezet javítása, részleges cseréje;

– a meglévő szigetelés javítása, részleges cseréje;

– a villamosenergia, víz-, gáz-, hőellátás vezetékeinek és berendezéseinek részleges cseréje;

– a meglévő épület olyan irányú átépítése, amellyel az épület funkciója nem változik meg (például: a válaszfalak áthelyezése).

Gépek, berendezések, járművek karbantartása

– Karbantartásnak minősülnek a meglévő gépek, technológiai berendezések, felszerelések, járművek folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló karbantartási, javítási, állagmegóvási munkák. Ide tartozik a gépek, technológiai berendezések, felszerelések, járművek időszakos felülvizsgálata, tisztítása, a meghibásodások és üzemzavarok elhárítása, a tervszerű megelőző karbantartás. Ide tartozik különösen a rendeltetésszerű használat mellett elhasználódott alkatrészek és fődarabok cseréje, javítása, ha a csere következményeként nem változik meg a gépek, technológiai berendezések, felszerelések, járművek kapacitása, élettartama, funkciói nem bővülnek. Így például karbantartásként kell elszámolni a számítógépek esetében a winchester cseréjét, ha az új winchester a korábbi winchester kapacitásával egyezik meg. Ugyanígy, járművek esetében a meghibásodott motor, mint fődarab cseréje is karbantartásként kerül elszámolásra, ha az a megelőző motorral megegyező kapacitású volt, mert a jármű kapacitása, élettartama nem változik, funkciói nem bővülnek.

– Karbantartás a meglévő gépek, technológiai berendezések, felszerelések, járművek olyan korszerűsítése, alkotórészeinek olyan – az eredetitől eltérő, az üzembiztonságot, a gazdaságosságot növelő, a környezetszennyezést csökkentő – megoldása, amelynek eredményeképpen a meglévő gépek, technológia berendezések, felszerelések, járművek kapacitása nem növekszik, eredeti rendeltetése nem változik meg, funkciói nem változnak (nem bővülnek), további műveletek vagy új feladatok ellátására nem lesz alkalmas. Ha azonban az elvégzett munka következményeként az előállított termékek, nyújtott szolgáltatások minősége jelentősen javul, akkor azt már felújításként aktiválni kell.

– Karbantartásnak minősülnek a meglévő gépek, technológiai berendezések, felszerelések, járművek vállalkozáson belüli áthelyezésével kapcsolatos költségek (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési költségek stb.).

Ezen elvek szerint szükséges a vállalkozásnak a számviteli politikájában minősítenie, hogy milyen munkákat tekint beruházásnak, felújításnak vagy karbantartásnak.

Példa

Egy építőipari társaságnál a következő kérdések merültek fel:

Felújításnak, vagy karbantartásnak minősül-e egy útburkolatmaró gép hajtóművének – amely a gép főalkatrészének minősül (e nélkül a gép működésképtelen) – a cseréje, amelyet a gép túlterhelése, illetve egyéb karbantartási hiányosságok miatt szükséges végrehajtani, s amellyel a gép kapacitása, élettartama nem változik meg?
Hogyan kell elszámolni a társaságon belül a – mobil, illetve a nem mobil – aszfaltkeverő gépek új telephelyre történő áthelyezése miatt szükségessé váló le- és felszerelési költségeket?

A felújítás és a karbantartás tartalmát a munkák célja (rendeltetése) alapján kell (lehet) meghatározni.

Ha a munkákat egyidejűleg kell elvégezni, akkor azokat egymástól el kell választani mind az elvégzett munkák elszámolásában, mind a költségek minősítésében, lehetőleg még a munkák megkezdése előtt.

A Számv. tv. 3. § (4) bekezdés 8. pontja alapján: a meglévő tárgyi eszköz értékét növelő tételként kell figyelembe venni a meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának (kapacitásának, pontosságának) helyreállítását szolgáló felújítási munka költségeit is.

A felújítás olyan, időszakonként visszatérő, a tárgyi eszköz újraelőállítási értékéhez képest általában jelentős költséggel járó munka, amely a tárgyi eszköz élettartamát meghosszabbítja, az eredeti műszaki állapotát megközelítően vagy teljesen visszaállítja.

A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló karbantartás költsége nem minősíthető a tárgyi eszköz beszerzési értékét növelő költségnek, azaz beruházásnak, felújításnak.

Karbantartásnak minősül minden olyan – meglévő, saját tulajdonban lévő, vagy bérelt gépen, berendezésen végzett – munka, amely a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetéshez szükséges, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi, még akkor is, ha a gép, a berendezés alkotórészei lényeges elemeinek részleges cseréjével jár együtt.

A rendeltetésszerűen használatba vett gépen, berendezésen elvégzendő munkákat célszerű még a munkák elvégzése előtt minősíteni és csoportosítani aszerint, hogy azok a felújítás, vagy a karbantartás körébe tartoznak-e. A munkák elvégzése után is – természetesen – el kell végezni ezt a minősítést és csoportosítást, nem csak az elvégzett munkák, hanem azok költségeinek vonatkozásában is, és azt megfelelően dokumentálni kell. Itt kell hangsúlyozni, hogy nem a költségek nagysága alapján kell valamilyen munkát felújításnak, vagy karbantartásnak minősíteni, hanem a munkákat azok műszaki tartalma, az adott géphez, berendezéshez való – fentiekben leírt – viszonyuk szerint kell a minősíteni.

Már működő gazdasági társaságnál a tevékenység hatékonyabb folytatása érdekében végzett olyan átszervezések költségei, amelyek során a technológiai folyamat vagy annak sorrendje megváltozik, célszerűbb munkafeltételeket alakítanak ki, változnak a tevékenység körülményei, és ezen változások költségei több év árbevételében megtérülnek, alapítás-átszervezés címén aktiválhatók a Számv. tv. 25. § (3) bekezdése alapján. Ilyennek tekinthetők a tárgyi eszközök – a kérdés szerinti aszfaltkeverő gépek – új telephelyre történő áttelepítése miatt szükségessé váló le- és felszerelési költségei. Az alapítás-átszervezés címén való aktiválhatóság lehetőség, így a társaság választhatja a költségként való elszámolást is mind a mobil, mind a nem mobil aszfaltkeverő gépek esetében.

The post Felújítás, karbantartás a számvitelben appeared first on Adó Online.