GVH-elnök: kulcskérdés a mesterséges intelligencia széleskörű, helyes alkalmazása

Elmondta: a GVH Budapesten rendezi az 50. Európai Versenynapot, a magyar EU-elnökség hivatalos programjaként.

A nemzetközi konferencián az európai versenypolitika kiemelkedő szakértői gyűltek össze, hogy megvitassák a versenyjog aktuális kihívásait.

A rendezvény főbb témakörei a fenntarthatóság és a versenyképesség kapcsolata a versenyjoggal, a digitális piacokról szóló jogszabály (DMA) alkalmazásának tapasztalatai és a mesterséges intelligencia (MI) jövőbeni lehetőségei és kockázatai – ismertette.

A tájékoztatója szerint a GVH legalább tízéves tapasztalattal rendelkezik a digitális piacokon előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feltárásában és megakadályozásában. A társadalmi-gazdasági kihívások miatt minden korábbinál nagyobb szükség van a nyílt, széleskörű párbeszédre, a versenyhatóságok közötti szorosabb együttműködésre.

Kiemelte: az EU-tagállamok versenyképességének erősítése kulcskérdés a kontinens gazdasági és társadalmi kilátásai, a közös jövő szempontjából, ehhez a versenyjog, a versenypolitika, és a proaktív versenyhatósági munka is nagyban képes hozzájárulni.

A mesterséges intelligencia hosszútávon hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez is. Kulcsfontosságú, hogy a kis- és középvállalkozások a lehető leghamarabb megismerkedjenek a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel és felkészüljenek annak alkalmazására. Ezzel előzhető meg, hogy a technológia fejlődése a piacok koncentrálódásához vezessen – húzta alá a GVH elnöke.

Kitért arra, hogy a GVH-nál olyan új feladatokat is ellátnak, amelyek hagyományosan nem képezik részét a versenyhatósági hatáskörnek, példaként a gyorsított ágazati vizsgálatokat, vagy az online árfigyelő rendszert említette. Ez utóbbi hozzájárult a kiskereskedelemben az árverseny fokozásával az infláció mérsékléséhez – jegyezte meg.

Molnár Balázs Péter, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának Európa-politikáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a versenypolitika kiemelt terület, a változó piaci feltételekre reagál, amely a jól működő gazdaság egyik pillére.

A hosszú távú, és fenntartható fejlődéshez is nélkülözhetetlennek nevezte a versenypolitikát. A magyar EU-elnökség a prioritások mellett hét fő horizontális célt szabott meg, ezek közé sorolta az EU versenyképességének javítását, és az EU bővítésének folytatását, ezért üdvözölte, hogy a tagjelölt országok képviselői is jelen vannak a tanácskozáson.

A mesterséges intelligencia olyan terület, ahol sürgős európai válaszokat kell adni, emiatt gratulált a GVH piacelemzéséhez a mesterséges intelligenciáról, melyben a technológia piaci versenyre és a fogyasztókra gyakorolt hatásait vizsgálták.

Kitért arra, hogy a közös kihívásokra közös válaszokat kell találni, a pandémia, a háború, és az energiaválság rámutatott, az EU-nak közösen kell cselekednie, hogy ellenállóbbá tegye a gazdaságát, mert lemaradóban van a globális versenyképességi versenyben.

A belső piac kulcsszerepet játszik a fenntartható növekedésben, javítva a polgárok jólétét. Feladatnak nevezte a meglévő keretek egyszerűsítését, ezzel együtt az aktuális szabályok érvényesítését.

A versenyképesség fenntartása és az egészséges fejlődés érdekében felül kell vizsgálni az állami támogatások szabályait, a versenyjog és a versenypolitika innovációt ösztönző környezet megteremtésével segíti a versenyképességet – mondta.

Megjegyezte: a versenypolitika segíti elő, hogy a kisebb vállalatok is egyenlő feltételekkel versenghessenek, és kivehessék a részüket az innovációból.

Az 50. Európai Versenynapot, a magyar EU-elnökség hivatalos programjaként rendezték. A nemzetközi konferencián közel 30 ország, mintegy 200 szakértője és versenypolitikai döntéshozója vett részt.

A GVH a konferencia keretében bemutatta a mesterséges intelligencia piacelemzésének eredményeit is. Az Európai Versenynapot 2000 óta, félévente rendezik meg, hagyományosan az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő ország versenyhatóságának szervezésében.

(MTI)