Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezései valamennyi, az Áfa tv. 6. § (1) bekezdése szerinti gazdasági tevékenységet folytató és az Áfa tv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott adóalanyokra vonatkoznak. Az Áfa tv. értelmében adóalanynak minősül az a jogképes személy (illetve szervezet), aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, és ennek gyakorlása érdekében adószámmal rendelkezik. Gazdasági tevékenységnek pedig az üzletszerűen, illetőleg tartósan vagy rendszeres jelleggel végzett tevékenység minősül, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

Az adóalanyiság szempontjából tehát nincs jelentősége annak, hogy a magánszemély tevékenységét egyéni vállalkozóként bejelentett tevékenységei keretében, őstermelőként vagy azon kívüli tevékenységként végzi. A természetes személy minden gazdasági tevékenységét egy áfaalanyként végzi [az egyes tevékenységek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti különböző formában és adózási módban való folytatás függvényében az áfaalanyisága nem változik].

1. Értékhatárok számítása

1.1. Teljesített ügyletek – bevétel megszerzésének időpontja ​

Tekintettel arra, hogy az általános forgalmi adó teljesítés elvű adónem, míg az Szja tv. pénzforgalmi szemléletű adónem, ezért a két adónem értékhatárainak számítása során nem lehet azonos módon eljárni.

A forgalmi adózás (és az alanyi adómentesség) szempontjából nem az számít, hogy az adott ügyletből származó bevétel mikor érkezik meg a szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő részére, hanem hogy az ügylet Áfa tv. szerint mikor minősül teljesítettnek, és ezáltal melyik évi alanyi adómentes értékhatár számítása során kell figyelembe venni.

Az Áfa tv. 188. § (1)–(2) bekezdései szerint alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany belföldön teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – a forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 18 000 000 forintos értékhatárt.

Az értékhatár számításakor figyelembe veendő ügylet ellenértékét a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás Áfa tv. 55–58. §-ai szerinti teljesítésének időpontjában kell figyelembe venni. Az, hogy ebben az időpontban az ellenérték egészének vagy részének megtérítésére még nem került sor, nem befolyásolja annak beszámítását.

Az Szja tv. az Áfa tv.-nyel ellentétben nem teljesítés elvű, hanem pénzforgalmi szemléletű, vagyis az Szja tv. értelmében a bevétel megszerzésének időpontja főszabályként pénz esetén az átvétel vagy a számlán történő jóváírás időpontja, függetlenül attól, hogy mi a számlán szereplő teljesítés időpontja. Így a személyi jövedelemadó szempontjából releváns értékhatárok (például az átalányadózás szempontjából) nem a teljesítéstől, hanem a bevétel megszerzésének időpontjától függnek.

1.2. Tárgyi mentes tevékenységek ​

Az Áfa tv. 188. § (3) bekezdésének e) és f) pontjában foglaltak alapján az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás (például fogorvosi, fogtechnikusi, oktatói, humánegészségügyi tevékenység), valamint 86. § (1) bekezdésének a)–g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás (olyan pénzügyi tevékenységek ellenértéke, amelyek az alanyi adómentesnél kiegészítő jelleggel vannak jelen, például termékhez kapcsolódó eseti hitelügyintézés). Ezen tevékenységek ellenértéke ugyan nem számít bele az alanyi adómentesség értékhatárába, azonban az Szja tv. tekintetében bevételként kezelendők.

A gyakorlatban sokszor felmerül kérdésként az ingatlan-bérbeadásból származó ellenérték kezelése az alanyi adómentesség szempontjából. Bár az ingatlan-bérbeadás főszabályként tárgyi mentes tevékenység az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján, azonban az Áfa tv. 188. § (3) bekezdése nem mentesíti ezen tevékenység ellenértékét az alanyi adómentesség számítása szempontjából, vagyis az beleszámít az alanyi adómentesség 18 millió forintos értékhatárába.

Ha az egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadási tevékenységet is folytat magánszemélyként (a törzsnyilvántartásba magánszemélyként végzett tevékenységként jelentette be), akkor a bérbeadási tevékenységből származó bevétel nem minősül a vállalkozás bevételének, tekintettel arra, hogy az nem vállalkozóként végzett tevékenység ellenértéke, arra vagy az Szja tv. szerinti tételes átalányadót (szobánkénti 38 400 forint) vagy az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Ezzel szemben azonban – tekintettel arra, hogy az általános forgalmi adó szempontjából a vállalkozóként és magánszemélyként végzett tevékenység tekintetében egy adóalanynak minősül (ugyanazon adószám alatt végzi a vállalkozói és a magánszemélyes tevékenységet) – a két tevékenység (vállalkozóként és magánszemélyként folytatott gazdasági tevékenység) által teljesített szolgáltatásokat, termékértékesítéseket az alanyi adómentesség szempontjából össze kell számítani (az áfa szempontjából irreleváns, hogy az adóalany a tevékenységét milyen formában vagy milyen jövedelemszámítási módszerek szerint végzi).

1.3. Szünetelés, tevékenység megszüntetése

Az Szja tv. adózási módhoz kapcsolódó értékhatárt – mint ahogy az már megemlítésére került – az átalányadózásra vonatkozó szabályok közt találunk.

A mezőgazdasági őstermelő az átalányadózást akkor alkalmazhatja, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét, azaz 2025-ben a 34 896 000 forintot nem haladja meg. Míg egyéni vállalkozó esetében az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatóak, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele

– az éves minimálbér tízszeresét, azaz 2025-ben a 34 896 000 forintot,

– a kiskereskedelmi tevékenységet végző vagy emellett legfeljebb, az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján, postai közreműködői és egyéb tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele az éves minimálbér ötvenszeresét, azaz 2025-ben a 174 480 000 forintot

nem haladja meg.

Az Szja tv. értelmében a tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó esetében a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni. E rendelkezés szempontjából tevékenységet év közben kezdőnek kell tekinteni azt az egyéni vállalkozót is, aki az átalányadózásra áttérést közvetlenül megelőző időszakban kisadózónak minősült.

E rendelkezéssel csak részben azonosak az alanyi adómentességre vonatkozó értékhatár arányosítására vonatkozó szabályok. Az Áfa tv. 189. §-a értelmében, amennyiben az alanyi adómentes adóalany a működését év közben kezdi meg, akkor az alanyi adómentesség választása ez esetben az év hátra lévő részére vonatkozóan megilleti, feltéve, ha előreláthatólag az értékhatár számításánál figyelembe veendő ügyleteinek ellenértéke nem haladja meg a 18 millió forint időarányosan számított összegét. Az Áfa tv. szempontjából arányosítási kötelezettség tehát a tevékenységét év közben kezdő alanyi adómentességet választó adóalanyra vonatkozik kizárólag. A tevékenységét nem az alanyi adómentesség választásának évében kezdő, de azt a tárgyévben szüneteltető (vagy megszüntető) adóalany esetében az alanyi adómentesség 18 millió forintos értékhatárát nem kell időarányosítani. Szintén nem áll fenn időarányosítási kötelezettség az alanyi adómentesség szempontjából, ha az egyéni vállalkozó év közben áttér a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény hatálya alól az Szja tv. hatálya alá, hisz ez a tény csak a bevételei elszámolásának módjára vonatkozó szabályok módosítását jelenti, az áfaelszámolási módját ez a tény önmagában nem változtatja meg.

2. Kedvező adózási mód elvesztésének jogkövetkezményei ​

Az Szja tv. tartalmaz olyan szankciós rendelkezéseket, amelyek az átalányadózás elvesztéséhez kapcsolódnak. Ezek egyéni vállalkozók esetében jóval szigorúbbak, mint az őstermelők esetén, valamint egyéni vállalkozók esetén jóval valószínűbb például a bevételi értékhatár túllépése, mint az őstermelők esetén, mivel ők jellemzően őstermelők családi gazdaságában folytatják a tevékenységüket, ahol a bevételeket egymás közt feloszthatják, ami a bevételi értékhatár többszörözősédét is jelenti (az őstermelők Szja tv. és Áfa tv.-beli különbségekről a későbbiekben lesz szó).

Egyéni vállalkozó esetében év közben megszűnik az átalányadózásra való jogosultság, ha

– az egyéni vállalkozó terhére a NAV számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért mulasztási bírságot állapított meg,

– a bevételi értékhatárt meghaladja.

Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó megszünteti az átalányadózást, vagy az arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást a megszűnés (megszüntetés) évére az azt követő 12 hónapra nem választhat. Ha az átalányadózásra jogosultság az adóévben bármely ok miatt megszűnik, de az egyéni vállalkozó tovább folytatja a tevékenységét, a részletes bevételi és költségnyilvántartást, illetőleg pénztárkönyvvezetést, valamint a szükséges részletező nyilvántartások vezetését haladéktalanul meg kell kezdeni. Ilyen esetben az átalányadózás időszaka alatt keletkezett költségeket a nyilvántartásba egy összegben be kell jegyezni, mert az átalányadózásra való jogosultság az adóév elejéig visszamenőlegesen szűnik meg, vagyis az egyéni vállalkozó a teljes adóévre a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint adózik.

Ezzel szemben, ha az Áfa tv. szerinti kedvező adózási mód (alanyi adómentesség) kizárólag akkor szűnik meg, ha az adóalany átlépi az alanyi adómentesség értékhatárát. Az alanyi adómentesség értékhatár miatti megszűnését követően az alanyi adómentesség az alanyi adómentes jogállása megszűnésétől számított második naptári év végéig ismételten nem választható, vagyis itt egy hosszabb időbeli visszatérési korlát érvényesül, mint az átalányadózás esetében. Ellentétben azonban az Szja tv. rendelkezéseivel, az alanyi adómentességre vonatkozó értékhatár elérésekor nem visszamenőlegesen, az adóév egészére veszíti el az adóalany az alanyi adómentességre való jogosultságot, hanem attól az ügylettől kezdve, mellyel eléri (meghaladja) az értékhatárt.

Farkas Petra cikkében, amely az Áfa kalauz 2025/4-es számában jelent meg, olvashat még a tevékenység újrakezdésére, a tevékenység jogutódként való folytatására és az őstermelőkre vonatkozó szabályozásról. Az Áfa kalauz friss számában importhoz kapcsolódó áfapróblémákról olvashat és számos szakértői választ talál.