A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 12. § (1) bekezdése alapján a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint legalább 3 gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult munkaerőpiacra lépő nőkre a Szocho tv. 11. §-a rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

A Szocho tv. 11. § (1) bekezdése szerint a munkaerőpiacra lépő személyt munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

A 2024. július 31-éig hatályos Szocho tv. 11. § (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy „E § alkalmazásában munkaerőpiacra lépő az a magyar állampolgár, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba nem kell beszámítani a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermek-gondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát, kivéve, ha ezen időszakokban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is. E § alkalmazásában munka-erőpiacra lépőnek minősül a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára is.”

A 2024. augusztus 1-jétől hatályba lépő, a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 182/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 182/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet] 2. § (1) bekezdése szerint „A Szocho tv. 11. § (2) bekezdésétől eltérően az a magyar állampolgár minősül munkaerőpiacra lépőnek, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba nem kell beszámítani a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát, kivéve, ha ezen időszakokban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is. E rendelkezés alkalmazásában munkaerőpiacra lépőnek minősül a Magyar-országgal határos, nem EGT-állam állampolgára is.”

A 182/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet rendelkezéseit a 2024. augusztus 1-jétől létesített munkaviszony esetében kell alkalmazni.

A 182/2024. (VII. 8.) Korm. rendeletet 2024. december 31. napjával hatályon kívül helyezték, de rendelkezései 2025. január 1-jétől beépültek a Szocho tv.-be.

Az megállapítható, hogy mind a 2024. július 31-éig, mind a 2024. augusztus 1-jétől hatályos rendelkezések is tartalmazták azt, hogy „A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is.”

A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény vonatkozó rendelkezése kapcsán tehát azt szükséges kiemelni, hogy az a főszabályon kívül egy további kedvező lehetőséget biztosít, amelynek értelmében az anyasági ellátásban részesülők újbóli munkába állása során is érvényesíthető a kedvezmény, nemcsak a munkaviszony kezdetekor. Ezért teremt a Szocho tv., illetve a 182/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet is egy, a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősülő új időpontot, ez pedig nem más, mint az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete. Jogi fikcióval tehát új munkaviszony létesítésének kell tekinteni a kedvezmény érvényesítése szempontjából. Ebben az esetben ugyanakkor irreleváns a munkaviszony valós kezdete, a kedvezményre való jogosultság szempontjából az anyasági ellátásról való visszatérés időpontja irányadó. Dolgozójuk kedvezményre való jogosultságának kezdete 2024. november 19-e.

A Szocho tv. 12. § (2) bekezdése szerint az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban

fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér után a Szocho tv. 2. § (1) bekezdése szerinti adómértékkel megállapított összeggel a foglalkoztatás első 3 évében, és legfeljebb a minimálbér után a Szocho tv. 2. § (1) bekezdése szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében (a továbbiakban e § alkalmazásában: érvényesítési időszak).

A Szocho tv. 12. § (5)–(6) bekezdései alapján a (2) bekezdés szerinti részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás harmadik, illetve ötödik éve véget ér.

Az adókedvezmény érvényesítésére vonatkozó jogosultságot nem érinti, ha a természetes személynek az adó-kedvezmény érvényesítési időszaka alatt a legalább 3 gyermek után járó családi pótlékra való jogosultsága meg-szűnik.

A fentiekből adódóan tehát, a kérdésben említett dolgozójuk után 2024. november hótól 2029. november hóig lesz érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény. (2025. március 9.)

Hivatkozott jogszabályhelyek:

– Szocho tv. 11. § (1)–(2) bekezdés
– Szocho tv. 12. § (1)–(2), (5)–(6) bekezdés

A kérdés és a válasz az Adó szaklap 2025/6–os számában jelent meg.