Elsőként összefoglaljuk a november végén az Országgyűlés által elfogadott adótörvény-módosításokat.

Nő a családi adókedvezmény

Két lépésben kétszeresére nő a családi adókedvezmény mértéke: első lépcsőként, 2025. július 1-jétől egy gyermek esetében 15 ezer, két gyermek esetében 30 ezer, három vagy több eltartott esetén pedig gyermekenként 49 500 forintra emelkedik az adókedvezmény összege. Az emelés második lépéseként, 2026. január 1-től egy gyermek esetében 20 ezer, két gyermeknél 40 ezer, három vagy több eltartott esetén pedig gyermekenként 66 ezer forintra nő az adókedvezmény mértéke.

A családi adókedvezmény emelése 650 milliárd forintot meghaladó összeget hagy a családoknál 2026-tól.

Marad az 5 százalékos újlakás-áfa és egyéb, piacélénkítő lépések

A családok otthonteremtését és az építőipari vállalkozásokat segíti, hogy a kormány két évvel, 2026. december 31-ig meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfa hatályát is – közölte a Pénzügyminisztérium az adócsomag benyújtásakor.

A törvénymódosítás – meghatározott feltételekkel – akár 2030. december 31-ig is lehetővé teszi a kedvezményes kulcs alkalmazását, miután az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabállyal biztosítja, hogy 2030. december 31-ig alkalmazható legyen az 5%-os adómérték mindazon építkezések esetében, amelyek tekintetében az építési engedély legkésőbb 2026.december 31. napján véglegessé vált, vagy az építést az egyszerű bejelentés szabályai szerint 2024. szeptember 30-ig bejelentették, illetve – az építészetről szóló törvény hatálya alá tartozó esetekben – 2026. december 31-ig tudomásul vették.

Ezen túl a 2025. január 1-jén nyilvántartott és a számlára 2025. évben utalt munkáltatói támogatás 50 százalékának erejéig a SZÉP Kártya a 2025. évben a lakásfelújításra fordított kiadásokra is felhasználható. A lakásfelújítás címén figyelembe vehető termékeket, szolgáltatásokat a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet határozza majd meg.

Jön az albérlet- vagy törlesztőrészlet-támogatás béren kívüli juttatásként

Az éves rekreációs keretösszeg jelenleg 450 ezer forint, ami jövőre 570 ezerre nő, a kifizethető havi plusz 10 ezer forintot kizárólag sportolásra fordíthatják a munkavállalók. Ez egészül ki legfeljebb havi 150 ezer forint, azaz éves szinten 1 millió 800 ezer forint albérleti- vagy lakáshiteltörlesztőrészlet-támogatással, amit a munkáltató béren kívüli juttatásként – a SZÉP-kártyára vonatkozó adózási szabályok szerint – adhat 35 év alatti munkavállalójának.

Nőnek a rövid távú lakáskiadás adóterhei

A tételes átalányadó éves mértéke 2025. január 1-jétől lakószobánként 38 ezer 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót (vagyis a fővárosban), és 38 ezer 400 forint marad azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma 2 millió alatt volt (vagyis a fővároson kívül bármely más településen). Az intézkedés a magánszálláshely-szolgáltatók és a szállodák közötti adózási versenyfeltételek egymáshoz történő közelítésére szolgál a kabinet indokolása szerint.

Az inflációval valorizálnak számos közterhet

2025-től az energiatermékek jövedéki adómértékei valorizálásra kerülnek az infláció mértékével (az adóminimum teljesítése érdekében 2025. január 1-jétől korrigált adómértékek csak 2026-tól kerülnek valorizálásra). A jogalkalmazás elősegítése érdekében az állami adó- és vámhatóság az alkalmazandó adómértékeket az internetes honlapján közzéteszi. A közzététel a kőolaj világpiaci árához kötött adómértékek esetében a tárgynegyedévet megelőző hónap 15. napját követő 5. munkanapig, egyéb esetekben a tárgyévet megelőző év október 31-ig valósul meg.

A törvényjavaslat szerint a kormány hasonló módon valorizálná az alkoholok jövedéki adóját, a dohánytermékek adómértékét, a regisztrációs adó, a gépjárműadó és a cégautóadó mértékét is.

Kiskereskedelmi adó: a platformüzemeltetők is kötelezettek lesznek

Az online platformokon, piactereken folytatott kiskereskedelmi tevékenységet célzottabban adózik majd 2025-től. Az adókötelezettség a platform külföldi vagy belföldi üzemeltetőjét terheli a más adóalanyok által a platformon keresztül történő értékesítések után. Ugyanakkor mögöttes felelősként az adó megfizetésére továbbra is a kiskereskedő lesz köteles, amennyiben a platformüzemeltető a kiskereskedelmi különadót nem fizeti meg, és azt tőle nem is lehet behajtani – írták szintén az EY szakértői.

Kiegészül a látványcsapatsport-támogatás

A Tao-törvény módosítása nyomán jövőre már „sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire” is lehet majd látványcsapatsport-támogatást adni országos sportági szakszövetsége részére.

Változik a polgári peres eljárások illetéke

„Az elsőfokú polgári peres eljárások tekintetében fizetendő illetékek átalakítása során sávosan meghatározott kombinált szabályozás kerül kialakításra. A módosítás lényegi eleme, hogy a kisebb pertárgyértékű – 10.000.000 forint alatti – perek esetében csökkentésre kerülnek az illetékek.

Az illetékek emelésére a magasabb pertárgyértékű perek esetében kerül sor, valamint eltörlésre kerül az illeték felső határa. Ugyanakkor a 10.000.000 forint és 250.000.000 forint közötti pertárgyértékű perek esetében, ha a követelés vagy a követelés egy része lakástulajdonhoz vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joghoz kapcsolódik, csak az illeték felét, de legalább a 10 millió forintos pertárgyértékű per illetékének megfelelő 489.500 forintot kell megfizetni. Ez a szabályozás is a hátrányosabb financiális helyzetű állampolgárok számára könnyíti a bírósághoz fordulás lehetőségét” – olvasható az összegző módosító javaslat indokolásában.

Sok pénzért megúszható az üzletlezárás

Az Art. friss módosítása lehetővé teszi, hogy az adóhatóság által kiszabott üzletlezárás szankciót bírság megfizetésével megválthassa az adózó. Garanciális okokból erre csak akkor van lehetőség, ha adózó egyúttal lemond a mulasztást megállapító határozat elleni fellebbezési jogáról, és a határozatban előírt mulasztási bírság esedékességéig az üzletzárást kiváltó bírságot is befizeti.

Ez utóbbi összege az eredeti jogsértés miatt kiszabott mulasztási bírság tízszerese a tizenkét napra elrendelt üzletlezárás esetén, húszszorosa a harminc napra elrendelt üzletlezárás esetén.

Fordított áfa jön a földgáz-kereskedelemben

A földgáz adóalany-kereskedők közötti értékesítése 2025. január 1-jétől a fordított adózás hatálya alá kerül, ezáltal ezen ügyetek tekintetében az adófizetésre kötelezett személlyé a földgázt beszerző adóalany-kereskedő válik. Az intézkedés célja az áfacsalások visszaszorítása – olvasható a törvény részletes indokolásban.

Változik a kamatjövedelmek adózása

Az Szja-törvény hatályos szabályozása a kamat jövedelemszerzési helyére vonatkozóan tartalmaz előírást, ugyanakkor a kamatjövedelemre vonatkozóan nem. A módosítás ezért a jövedelemszerzés helyére vonatkozó rendelkezést kiegészíti a kamatjövedelemmel. A jövedelemszerzés helye-rendelkezés javaslatban szereplő kiegészítése két következménnyel jár:

– ha egy magyar adóügyi illetőségű magánszemély kamatnak nem, de kamatjövedelemnek minősülő jövedelmet (azaz külön adózó jövedelmet) szerez egy nem egyezményes államból, akkor e jövedelem az Szja tv. alkalmazásában külföldről származónak minősül és e jövedelemmel szemben beszámítás érvényesíthető;

– ha egy magyar kifizető (pl. hitelintézet, biztosító) az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelmet (amely ugyanakkor nem minősül kamatnak) juttat egy olyan külföldi adóügyi illetőségű magánszemély részére, amely magánszemély illetősége szerinti állammal Magyarországnak nincs adóegyezménye, akkor e jövedelem szerzési helye (a javasolt kiegészítés alapján) Magyarország, és így Magyarország megadóztathatja e jövedelmet – olvasható a törvény részletes indokolásában.

Könnyebb lesz az ismételt kiva-választás

A kivaalanyiság ismételt választása lehetővé válik minden esetben, ha az adóalanyiság olyan egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, amely során nem valósul meg az eszközök átértékelése.

Megszűnik a légitársaságok különadója

2025. január 1-jével a kormány kivezeti a légitársaságok különadóját, és 2025 utolsó napjáig meghosszabbítja a reklámadó fizetési kötelezettség felfüggesztését.

Változik számos számviteli értékhatár

A jelenlegi nettó árbevételi értékhatár a duplájára, vagyis 600 millió forintra nő könyvvizsgálati kötelezettség esetén, az 50 fős foglalkoztatotti létszám feltétel azonban változatlan marad. Emellett az egyszerűsített éves beszámoló készítésének értékhatárai is változnak: a mérlegfőösszeg értékhatár 1,2 milliárd forintról 2 milliárd forintra, az éves árbevétel értékhatár pedig 2,4 milliárd forintról 4 milliárd forintra nő.

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének értékhatárai tekintetében a tervezetben a mérlegfőösszeg 6 milliárd forintos jelenlegi értékhatára 10 milliárd forintra, az éves nettó árbevétel 1,2 milliárd forintos értékhatára pedig 2 milliárd forintra emelkedik – hívták fel a figyelmet az EY szakértői.

Halasztják az eNyugta-koncepció bevezetését

Az eNyugta-koncepció bevezetéséhez kapcsolódóan korábban kihirdetett, eredetileg 2025. január 1-jével hatályba lépő rendelkezések hatályba lépését a kormány fél évvel elhalasztotta.

Korábbi adótörvény-módosítások 2024-ből

Bár az Országgyűlés – szakítva a korábbi évek hagyományával – csak egyetlen, őszi adócsomagot fogadott el, a veszélyhelyzeti jogalkotás keretében nyáron is változtak fontos adójogszabályok; most ezeket idézzük fel.

Bővült a a feketelistás országok száma

A kihirdetést követő naptól, azaz 2024.07.09-től változott az adózási szempontból nem együttműködő államok listájának közzétételéről szóló 19/2020. (XII. 30.) PM rendelet 1. mellékletében felsorolt országok listája. Ez a rendelet a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.) felhatalmazása alapján készült, melynek során az adózási szempontból nem együttműködő harmadik államok feketelistájával összefüggő Európa Tanácsi következtetésekben szereplő, az adózási szempontból nem együttműködő államok EU-s jegyzékében foglaltakat veszi figyelembe. Júliusban lekerült a listáról a Bahama-szigetek és a Turks- és Caicos-szigetek, azonban helyettük bekerült Antigua és Barbuda, továbbá Oroszország. Így továbbra is 12 ország szerepel a listán, melyek a következők:

Amerikai Szamoa
Amerikai Virgin-szigetek
Anguilla
Antigua és Barbuda
Fidzsi-szigetek
Guam
Oroszország
Palau
Panama
Szamoa
Trinidad és Tobago
Vanuatu

Duplázódó adóbírságok

Augusztus 1-jétől számos mulasztás esetében jelentősen emelkedett a kiszabható mulasztási bírság legmagasabb összege:

– általános esetben a természetes személy adózó 200 ezer forint helyett 400 ezer forintig, nem természetes személy adózó 500 ezer forint helyett egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

– az eddigi egymillió forint helyett kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani azt az adózót, amely be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaz, vagy alkalmazott.

– az adózó egymillió forint helyett kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha

a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, vagy
iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.

2024 augusztus elsejétől az újonnan létesített munkaviszony esetében szűkül a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szocho-kedvezmény lehetősége.

Nőtt a tranzakciós illeték

Szintén augusztus 1-től emelkedett a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke:

főszabály szerint az illeték mértéke 0,3 százalékról 0,45 százalékra és tranzakciónkénti maximum összege 10 ezer forintról 20 ezer forintra növekszik.
0,6 százalékról 0,9 százalékra emelkedik az illeték a fizetési számláról történő készpénzkifizetés, illetve a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén.

Ezzel együtt kiegészítő tranzakciós illetéket vetettek ki a pénzváltási tevékenységre.

2024 során számos adózási jogszabály változott, így a konkrét jogszabály-szövegek tanulmányozása elkerülhetetlen.