Szja: jelentékeny adócsökkentések jönnek

A háromgyermekes anyák életkortól függetlenül 2025 októberétől nem fizetnek szja-t. A kétgyermekes anyák számára életkorától függően négy lépcsőben vezetik be az adómentességet: a 40 év alattiak 2026. január 1-jétől, a 40 és 50 év közöttiek 2027-től, az 50 és 60 év közöttiek 2028-tól, a 60 év felettiek pedig 2029 januárjától nem fizetnek szja-t. 2026-tól a harminc évnél fiatalabb, egy gyermeket nevelő anyáknak sem kell szja-t fizetniük.

Két lépcsőben nőtt, illetve nő a családi kedvezmény is: 2025. július 1-jén első lépésként az 50 százalékos emelés hatására egy gyermek után havi nettó 15 ezer, két gyermek esetén gyermekenként havi 30 ezer, míg három vagy több gyermeknél gyermekenként havi 49 500 forintra emelkedett az összeg; 2026. január elsejétől hatályos a következő, 50 százalékos emelés. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos eltartottak utáni kedvezmény 2025. július 1-jén havonta 5 ezer forinttal emelkedett, 2026. január 1-jével pedig újabb 5 ezer forinttal nő, így már havi nettó 20 ezer forint vehető igénybe.

A jogalkotó figyelt arra, hogy ne lehessen trükközni az anyák szja-mentességével: 12 százalék lesz a különbözeti bírság, ha az adózó a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, az anyák kedvezménye, a személyi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte. A többgyermekes nyugdíjasokat alkalmazó cégeknek adófizetési kötelezettsége keletkezik, ha az éves átlagkereset négyszeresénél többet fizetnének ki az alkalmazottnak. Hasonló a helyzet az önfoglalkoztató jogviszonyokban tevékenykedőknél is.

A kriptoügyletek adózása is kedvezőbbé válik: megszűnt az adókiegyenlítésre irányadó kétéves korlát, így a magánszemély az adóévben, illetve az azt megelőző években a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletei tekintetében elért veszteségének az „adótartalmát” (megfizetett adóként) időbeli korlát nélkül érvényesítheti az éves adóbevallásában. A szabály már a 2025. adóévről szóló bevallásban is alkalmazható.

Csökkennek a kisvállalkozók terhei

A főállású egyéni és társas vállalkozók esetében havonta minimálisan fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja jelenleg 112,5 százalékos szorzóval eltérített a társadalombiztosítási járulék alapjától. Ez a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék egységes kezelése érdekében 2026. január elsejétől megszűnik, így a szochó alapja legalább a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 100 százaléka lesz. Ezen túl a jövő évtől az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak és a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak egyaránt negyedévente kell a társadalombiztosítási járulékot bevallaniuk. Utóbbiak bevallásában havonkénti bontásban kell feltüntetni a fizetendő közterhet, és a negyedévre jutó járulékot a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.

A kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében az alanyi adómentesség éves bevételi értékhatára három lépcsőben 24 millió forintra emelkedik: 2026. január 1-jei hatállyal az értékhatár 20 millió, 2027. január 1-jétől 22 millió és 2028. január 1-jétől 24 millió forintra nő.

A 40 százalék költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányada két lépcsőben emelkedik: 2026. január 1-jétől 40 százalékról 45 százalékra, míg 2027. január 1-jétől 45 százalékról 50 százalékra nő.

Vonzóbb lesz a kiva

A kisvállalati adóalanyiság belépési feltételei közül az állományi létszám maximuma 100 főre, valamint a bevételi és a mérlegfőösszeg maximuma 6 milliárd forintra emelkedik. A magasabb értékhatárok a 2025. december 1-jén vagy azt követően a kisvállalati adóalanyiság választását az adóhatóságnak bejelentő adózókra alkalmazandók.

A kisvállalati adóalanyiság megszűnési eseteinél a bevételátlépéshez tartozó összeg 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra, az állományi létszám 100 főről 200 főre emelkedik.

Maradnak a különadók

A veszélyhelyzeti kormányrendeletben meghatározott különadók törvényi szintre emelkedtek, és 2026-ban is hatályosak maradnak.

A kiskereskedelmi adó új sávhatárokat kapott, melyek az adózók szempontjából kedvezőbbek a korábbinál: az új sávhatárokat 1 milliárd, 50 milliárd és 150 milliárd forintban határozták meg, a 20025-ös adókat is ezek alapján kell megfizetni; az a cég, amely adóelőlegként már túlfizetésbe került, visszaigényelheti a túlfizetett adót.

Szintén törvényi szinten szabályozták az energiaellátók jövedelemadóját, az adó kulcsa a 2025-ös 41 százalékról 2026-ben 31 százalékra csökken.

Hasonló a helyzet a biztosítási adóval és a biztosítási pótadóval is, melyek mértéke 2025-ben és 2026-ban

a) biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az e szolgáltatásokból származó adóalaprész 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, az e feletti összegre 14 százalék,

b) életági biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az e szolgáltatásból származó adóalaprész 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék, az e feletti összegre 6 százalék.

Ugyanígy fennmarad a hitelintézetet és pénzügyi vállalkozást terhelő kötelezettség; 2026-ban az adó alapja a 2024. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, különböző módosító tételekkel módosított adózás előtti eredmény. 2026-ban a módosítás szerint az adó mértéke az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék, az e feletti összegre 20 százalék. Az állampapír-növelés esetén alkalmazható kedvezmény 2026. adóévre is alkalmazható, feltéve, hogy 2030. január 1-jét követően lejáró állampapírok állománya növekszik a bázisidőszakokhoz képest.

A banki különadóhoz hasonlóan Brent-Urál adókötelezettséget is – amelyet gyakran MOL különadóként emlegetnek a sajtóban – törvényi szintre emelkedett, s 2026-ban is számolhat vele az olajvállalat.

Itt a tartós megbízási jogviszony és az agráriumra vonatkozó adócsökkentés

2026-tól bevezetik a tartós megbízási jogviszony fogalmát, amely egy olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak. A „normál” megbízási jogviszonytól eltérően a tartós megbízási jogviszony fennállásának teljes időtartama alatt havi rendszerességű fizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót, amelynek alapja a megbízási díj, de legalább a minimálbér 30 százaléka. Ezen minimális alap után a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetni. Az új kategória bevezetése azért szükséges, mert a huzamosabb időn keresztül megbízási szerződés alapján tevékenységet folytató személyek esetében az utólagos bejelentés többféle problémát okoz: a megbízónak jelentős adminisztrációs többlet terhet jelent, hogy minden kifizetéskor be kell jelenteni (és lezárni) az eltelt biztosítási időszakra a jogviszonyt, még akkor is, ha a megbízás több hónapra, illetve évre szól. Gondot okoz továbbá, hogy a csak megbízási jogviszonyban állók az utólag létrejövő (nem folyamatos) biztosítási jogviszonyuk alapján nem tudnak Európai Egészségbiztosítási Kártyát igényelni, illetve nem kapnak A1-es igazolást.

Számos, agráriumot érintő adócsökkentés is hatályba lépett. Így a kisüzemi habzóbor kedvezményes, 50%-os jövedéki adómértékkel állítható elő 2026. január 1-jétől 500 hektoliterig. A marhahús és a kapcsolódó belsőség áfája 27-ről 5 %-ra csökkent, az erdőket nem adóztathatják meg az önkormányzatok, valamint nem kell gépjárműadót fizetni a kifejezetten mezőgazdasági termények szállítására használt mezőgazdasági vontató pótkocsijára sem.

Miután 2025 során számos adózási jogszabály változott, a konkrét jogszabály-szövegek tanulmányozása elkerülhetetlen. Lapunk ebben, ebben, ebben és ebben a cikkben foglalkozott részletesen az elfogadott adóváltozásokkal.