Jellinek cégei a vád szerint az F. Zsolt által vezetett számlagyár-hálózattól fogadott be fiktív számlákat, amiknek összegét aztán a vád szerint készpénzben visszakapta F. Zsolttól, elcsalva a számlák értéke utáni áfát. Ezzel az ügyészség szerint 105 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Az Indotek vezetője a bűnössége beismerése után a tárgyalás lehetőségéről lemondott.

Jellineket 500 napig napi 500 ezer forint, összesen tehát 250 millió forint pénzbüntetésre ítélte. Súlyosító körülményként vette figyelembe a bíróság, hogy Jellineket 2022-ben már bűnösnek mondták ki egy költségvetési csalási ügyben, amiért felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Viszont, ahogy Jellinek arról korábban a sajtónak is nyilatkozott, az Indotek önellenőrzés után befizette a fiktív számlákkal korábban elcsalt adót. Jellinek vallomásával és a büntetés kiszabásával a számlagyár ügynek ez a furcsa külön leágazása lezárult, az ügy Győrben és az érintett szocialista politikusok külön vett perével folytatódik.

A nagymester számlagyára

Jellinek Dániel édesapjához még 2023 augusztusában szálltak ki a NAV nyomozói házkutatást tartani. A 73 éves férfit és egy kollégáját költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával gyanúsították meg, amiért a Mall Management és az In-Management vezetőiként fiktív számlákat fogadott be, ezzel a vád szerint 105 millió forinttal károsítva meg a költségvetést. Jellinek Dániel azonban 2024 októberében az ügyészségen magára vállalta az apja és kollégája terhére rótt vádakat. „Azt csináltam, ami egy ilyen helyzetben minden cégvezetőtől, tulajdonostól és szüleiért felelősséget vállaló embertől elvárható, magamra vállaltam az ügyet, hogy ártatlanul ne hurcolják meg idős édesapámat és kollégámat” – mondta akkor az üzletember.

Hamar kiderült, hogy az ügy kötődik ahhoz az óriási számlagyárhoz, amelynek ügyében Győrben 50 embert állítottak bíróság elé, olyan cégeknél tartottak házkutatást, mint a T-Systems, a 4iG vagy az állami Antenna Hungária, és aminek folyományaként egy másik bírósági ügyben több szocialista politikus, köztük Horváth Csaba, Molnár Zsolt és Baja Ferenc ellen is büntetőeljárást indítottak. A vádak szerint számlagyártásra és egyéb – a 444 témába vágó cikkeinek megfogalmazása szerint – „korrupciós szolgáltatásokra” szakosodott bűnözői hálózat külföldi állampolgárokat és hajléktalanokat szervezett be papíron informatikai vagy takarítási szolgáltatásokat nyújtó fiktív cégek vezetésére, amelyek aztán milliárdos értékben állítottak ki számlákat különböző cégeknek. Ezek a számlák aztán alkalmasak voltak arra, hogy állami, önkormányzati vagy államnak dolgozó vállalatok jelentősen túlárazott projektekkel húzzák le az államot és tegyék zsebre a pénzt. A hálózat élén F. Zsolt, avagy a „Nagymester” állt, aki korábban az Axel Springer, a BKV és a CBA informatikai igazgatója volt.

A céghálóba tartozó takarító- és IT-cégek állami tendereket elnyerve nem igazán végeztek valódi munkát – a legtöbb esetben erre nem is lettek volna képesek, hiszen többé-kevésbé csak papíron léteztek –, viszont nagy mértékben állítottak ki számlákat az el nem végzett (és nehezen ellenőrizhető) szolgáltatásokról. Ezzel a NAV szerint nagyjából 4,5 milliárd forint értékben csaltak el áfát és károsították meg így a költségvetést.

A 444 cikke szerint viszont egyszerű számlagyártásnál és áfacsalásnál többről volt szó: a cégek nagy cégeket segítettek az állami projektek szisztematikus megcsapolásában. A Sys IT nevű, F. Zsolthoz köthető cég például 2019-ben elnyerte a BKV informatikai üzemeltetésére kiírt pályázatot, a valódi munkát viszont a kamucég helyett az alvállalkozóként bevont T-Systems és a 4iG végezte. A vád szerint a T-Systems aztán számlagyár más cégeitől befogadott számlák kifizetésével a BKV-s megbízásból szerzett pénzt kifolyatta, majd F. Zsolttól több lépés után készpénzben, áfa nélkül visszakapta. A rendszer működtetéséhez pedig minél több embert kellett megkenni a folyamat minél több pontján, így került a képbe Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke, valamint Tóth Csaba és Horváth Csaba zuglói szocialista politikusok.

Fiktív számlák Jellinek cégeinek

A vád szerint Jellinek cége, a Mall Management, amelynek 5 évig apja volt az ügyvezetője, az F. Zsolthoz köthető számlagyár-cégháló egyik tagjától, a Wind-Ip 21 Kft.-től fogadott be fiktív számlákat, 53 millió forint értékben. Jellinek Dániel a Telexnek adott decemberi interjújában ezt mondta arról, hogyan fogadhatta be a cég a számlákat: „Ez egy nagy cégcsoport. Sok szállítónk van, sok számlánk keletkezik, lehet, hogy nem voltunk mindig maximálisan körültekintőek. De nagyon fontos hangsúlyozni, hogy amikor nyilvánvaló lett számomra, hogy olyan vállalkozástól van számlánk, ami, fogalmazzunk így, nem transzparens az adózásban, kivettük a könyvelésből, önrevíziót rendeltem el és minden adót megfizettünk.”

Az esetről viszont egészen máshogy nyilatkozott V. Gergely, a győri számlagyáras per másodrendű vádlottja. V. Gergely korábban ügyész volt, aki ügyészként kenőpénzeket fogadott el, emiatt börtönben is ült, majd F. Zsolt intézője, jogi tanácsadója és bizalmasa lett. Ő a nyári előkészítő tárgyaláson azt mondta, hogy nem Jellinek Dániel apja és munkatársa követte el a bűncselekményeket, amikkel megvádolták őket. Eddig akár egyezhetne is az ő verziója Jellinekével, V. Gergely viszont a 24.hu-nak egy egészen más verziót mondott el. Eszerint Jellinek Dániel 2019-ben személyesen kért segítséget F. Zsolttól. V. Gergely állítása szerint F. Zsolt arra kérte meg őt, hogy találjon megfelelő „szoftvertermékeket” Jellinek cégének, az Indotek-csoportnak, de a szoftvereket be se kell üzemelni. A győri ügy másodrendű vádlottjának állítása szerint Jellineknek 500 millió forint készpénzre volt szüksége, így a fiktív számlák befogadásának is az volt a célja, hogy a számlagyáron keresztül készpénzhez juthasson.

A folyamat során állítása szerint V. nem találkozott sem Jellinekkel, sem az apjával, sem a NAV által meggyanúsított másik vezetővel, de egyeztetett valakivel, aki Jellinek jobbkezeként írta le magát. Jellinek korábban azt mondta, mindebből semmi nem igaz.

Viszont az ügyészség vádjában is az szerepel, hogy Jellinek Dániel a két számlával kapcsolatban F. Zsolttal megegyezett abban, hogy a fiktív számlákat befogadja, annak értékét pedig készpénzben F.-től visszakapja. A vád szerint Jellinek a számlákat leadta a teljesítést, ami mögött tudta, hogy nincs valódi gazdasági esemény, személyesen igazolta.

A Forbes legfrissebb listája szerint a hetedik leggazdagabb magyarnak számító üzletember a Telexnek adott interjújában nem akart részletesen beszélni a büntetőügyéről, de azt mondta, hogy az eljárásban az ügyészség egy úgynevezett mértékes indítványt terjesztett elő, ami azt jelenti, hogy a bíróság előtt elismerve a cselekményért való felelősségét, pénzbüntetést kell majd fizetnie. Tudomása szerint a büntetés mértéke 250 millió forint lesz. Az ügyészséggel alkut nem kötött.

Jellinek a tárgyalás után kiadott közleményében azt írja: „A mai tárgyalást övező jelentős sajtóérdeklődést látva csak megerősödött bennem, hogy jól döntöttem, amikor édesapám és kollégám helyett vállaltam ebben a kellemetlen ügyben a felelősséget és ezzel együtt az eljárás terheit. Fontos hangsúlyozni, hogy a szoftverbeszerzéssel kapcsolatos anomáliákat egy belső vizsgálat eredményeként már hónapokkal a NAV megkeresése előtt észleltük, önrevízió keretében korrigáltuk, és a jogszabályoknak megfelelően a kamatokkal növelt összeget hiánytalanul megfizettük, így sem az államot, sem a költségvetést nem érte kár. Emellett az eljárás során végig együttműködtünk a hatóságokkal, és elkötelezettek voltunk az ügy mielőbbi tisztázása mellett. A bíróság mai ítéletében kiszabott pénzbüntetés megfizetésével az ügyet lezártnak tekintjük.”

Furcsaságok a számlagyár-perek körül

A számlagyár-ügy jogilag meglehetősen furcsa és nehezen indokolható módon, három teljesen külön szálon, három külön perben zajlik a bíróságon: Győrben vizsgálják a számlagyártó bűnszervezet tagjait (ebben az ügyben 50 vádlott van, köztük a Jellinekhez hasonlóan számlákat befogadó cégvezetőket), Budapesten pedig két ügy zajlik, az egyik a korrupcióval vádolt szocialista képviselők ügye, a másik pedig Jellinek Dánielé. A 444.hu cikke szerint pedig ez nem biztos, hogy véletlen: a büntetőügyeket szándékosan szétdarabolták. Ez nehezíti az ügy feltárását, és megnehezíti azt, hogy a közvélemény számára összeálljon a kép, vagy hogy feltűnjön az, hogy egyes szereplőket (például a kormányhoz nagyon is közeli 4iG-t) kiírják az ügyből. Igaz, Jellinek tárgyalásán a bíró jelezte, hogy a győri bíróság a perek összevonását kérte, ám mivel Jellinek ügye a bűnösség beismerésével véget ért, így erre már nem kerülhet sor.

A szétdarabolás azzal is jár, hogy lett egy jól kommunikálható, szocialista politikusokról (és egyetlen fideszes szereplőről) szóló per, amit külön, a Tiborcz Istvánnal is üzleti kapcsolatban álló Jellinek Dániel vagy a kormányközeli cégekkel is üzletelő F. Zsolt ügyétől függetlenül lehet tematizálni a sajtóban. Még ha maguk a megvádolt szocialista képviselők is felhívták a figyelmet arra, hogy abban az időszakban, amikor az ügyészség szerint elkövették a korrupciós bűncselekményeket, nem voltak döntési helyzetben Zuglóban és a Fővárosi Önkormányzatban, tehát másoknak, kormánypárti szereplőknek is érintettnek kellene lenniük az ügyben. A 444.hu szerint pedig van olyan szándék, hogy még tovább darabolják az ügyet.

Egyéb furcsaságok is vannak a perekben, például hogy a szocialista politikusok tárgyalásán az ügyész tiltakozott az ellen, hogy V. Gergelyt tanúként hallgassák meg az ügyben. Az indoklás szerint mivel V. az egyik elkövetője az ügynek (bár csak a győri perben vádlott, a budapestiekben nem), tanúként nem hallgatható meg, ami főleg annak fényében különös, hogy az MSZP-s politikusok ellen a fő elkövető F. Zsolt vallomása alapján emeltek vádat.

Jellinek Dániel a Forbes idei listája szerint a 7. leggazdagabb magyar, vagyonát 249,5 milliárd forintra becsülte a lap. Jellineknek már a 2000-es években is sokmilliárdos vagyona volt, de a 2010-es évek végére ez nagyon látványos méretűre hízott, rendre 200 milliárd forint fölé becsülik. Az elsősorban ingatlanokban utazó befektető az utóbbi években egyre többet üzletelt az állammal és személyesen Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor vejével is. Eredetileg ő vette meg például a Gellért Szállót is, aztán továbbadta Tiborcznak, akárcsak egy 122 ezer négyzetméteres belgrádi irodát, de osztoztak a Vörösmarty téri üvegépületen is. A G7 korábban egy tényfeltáró cikkében írta meg, hogy Jellinek Dániel cégbirodalmából 27 milliárd forint került át Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az üzleti köréhez 2019 és 2022 között.

Forrás: Telex124