A társaságok átalakulnak, eszközöket adhatnak át egymásnak, melynek során törekednek az adókötelezettségeiket csökkenteni. A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény ( a továbbiakban: Tao tv) 4. par 23. b) pontja rendelkezik a kedvezményezett eszközátruházásról, mely szerint ennek felel meg az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (az átruházó társaság) – megszűnése nélkül – legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik társaságra (az átvevő társaságra) annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében, feltéve, hogy a jogügyletet valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani.

A Tao tv. 4. par 28/c szerint önálló szervezeti egység egy társaság olyan részlegének összes eszköze és kötelezettsége, (ideértve a passzív időbeli lehatárolást is), amely részleg szervezetileg független, a hozzá tartozó vagyonnal működni képes egységet képez.

A kedvezményezett eszközátruházás során az átruházónak és az átvevőnek is a Tao tv. alkalmazásában társaságnak kell minősülni.

Kedvezményezett eszközátruházás esetében az átruházó az átvevő társasággal, írásbeli szerződés alapján két lehetőség közül választhat:

adóhalasztással él és ezzel tartási kötelezettséget választ (ezt részletezzük)
nem él adóhalasztással és nem él tartási kötelezettséggel.

Adóhalasztás választása esetén választása esetén az átadó társaságnál az adózás előtti eredmény csökkenti (írásbeli szerződés alapján) az önálló szervezeti egység átruházása alapján átadott eszközök és átvállalt kötelezettségek (céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is ideértve) könyv szerinti értéke közötti különbözetnek, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összegnek a nyereségjellegű különbözete. Az átruházó társaság adózás előtti eredményét növeli az átadott eszközök és átvállalt kötelezettségek (céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is ideértve) könyv szerinti értéke közötti különbözetnek, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összegnek a veszteség jellegű különbözete. Az átruházónak az adóalap módosításakor a kedvezményezett eszközátruházás eredményét kell figyelembe venni.

A választás feltétele, hogy az átadó vagy kapcsolt vállalkozása addig nem vezeti ki állományból (azaz megtartja a halasztott adó megfizetéséig), amíg az átvevő társaság az átvett eszközöket és kötelezettségeket (passzív időbeli elhatárolást is ideértve) figyelembe véve adóalapját úgy határozza meg, mintha az átvétel nem történt volna meg. A szerzett részesedést a kapcsolt vállalkozási körön belül kell tartani a halasztott adó megfizetéséig.

Az írásbeli szerződésnek tartalmaznia kell tételesen az átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is), és azoknak az átadás napjára az átruházó társaságnál kimutatott bekerülési értékét, könyv szerinti értékét és számított nyilvántartási értékét, valamint a kötelezettségvállalást (arra vonatkozóan, hogy adóalapját úgy határozza meg, mintha az eszközátruházás nem történt volna meg). A szerződésnek tartalmaznia kell, hogy az átruházó társaság e választását a kedvezményezett eszközátruházás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak.

Az átvevő társaság az átvett eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván, és e nyilvántartásban feltünteti az átruházó társaságnál az átadás napjára kimutatott bekerülési értéket és könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átvételt követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is.

Következésképpen, ha  az ügylet kedvezményezett eszközátruházás és teljesülnek a fenti feltételek, akkor a szervezeti egység átadására tekintettel az  átadó társaság úgy módosíthatja az adózás előtti eredményét, hogy az ügyletre tekintettel elszámolt nyereség-veszteség ne legyen hatással az adóalapjára, valamint  nem keletkezik társasági adó-kötelezettsége az átvevő társaság részére átadott eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének és számított nyilvántartási értékének különbözete tekintetében.

Példa:

Van egy magyar „A „Társaság, mely létrehoz egy újonnan alapított magyar Társaságot ( „U „ Társaság) pénzbeli hozzájárulás nyújtásával, mely tulajdonképpen az „A” Társaság leányvállalata. A magyar „A” Társaság további lépésként tkp. apport keretében ruházza át az önálló szervezeti egységét az átvevő „U” Társaság részére.

A Tao tv. rendelkezéseit, valamint az Európai Bizottság különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló 2009/133/EK irányelv (a továbbiakban: irányelv) kedvezményezett eszközátruházásra vonatkozó rendelkezéseit megvizsgálva megállapítható, hogy a Tao tv. és az irányelv nem rendelkezik olyan szabályról, amely értelmében kedvezményezett eszközátruházás kizárólag egyetlen jogügylet keretében valósulhat meg. Így a szóban forgó esetben alkalmazhatóak a kedvezményezett eszközátruházás szabályai.

Apport értéke, értékelése

A Tao 18. § ( 6) bekezdés rendelkezik, hogy apport  értékének a meghatározása során a szokásos piaci ár szabályokra tekintettel kell lenni, azt értékelni kell. Az apportált üzletág értékét, annak piaci értékét ezáltal lehet bizonyítani.

Ha az üzletág apportja piaci értéken valósul meg, a társaság és az átvevő társaság – feltételezve, hogy a Tao tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek – nem köteles az adózás előtti eredményét a Tao tv.  18. §-a szerinti előírások alapján módosítani.