Az adóhatóság előtti képviselet szabályait elsősorban az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 465/2017. Korm. rendelet) tartalmazza. Az adóhatósági eljárást közvetlenül szabályozó Air. és a 465/2017. Korm. rendelet rendelkezésein kívül az adóhatóság előtti képviselet során alkalmazandó továbbá a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ctv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és egyes esetekben háttérjogszabályként a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) is.

Az adóhatóság előtti képviselet igénybevételének lehetősége biztosítja azt, hogy az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy képviselőt vehet igénybe, ha az adóhatóság előtti eljárás során nem kíván vagy nem tud személyesen eljárni. A képviselő által megtett jognyilatkozatok ugyanakkor közvetlenül a képviselt személyt jogosítják, illetve kötelezik. Képviselő jognyilatkozat tételére nincsen lehetőség viszont, ha jogszabály valamely eljárási cselekmény során az adózó személyes részvételét írja elő.

Az adóhatóság az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni, hogy az adózó képviselője megfelelő képviseleti jogosultsággal rendelkezik-e, a megfelelő képviseleti jog hiánya ugyanis az adótitok sérelméhez vezethet. Ennek megfelelően a képviseleti jogosultság vizsgálatának adóhatósági kötelezettsége szükségképpen megköveteli, hogy a képviselet egyes típusainak és az adott képviseleti fajtához rendelten a képviseleti jogosultság igazolását megfelelő iratok és nyilvántartások alapján az adóhatóság mindenkor ellenőrizhesse. Az adóhatóság képviseleti jogra vonatkozó ellenőrzésével kapcsolatban már a PKKB 17.P.88223/1997., valamint a Fővárosi Bíróság 47.Pt.24242/1999/4. számú ítélete is megerősítette, hogy az nem sérthet személyiségi jogot, ugyanis a meghatalmazás jogszerűségének az ellenőrzése az adóhatóságnak kötelessége, nemcsak jogosultsága. A hivatkozott ítéletek megerősítették továbbá, hogy amennyiben az adóhatóság vizsgálata alapján a meghatalmazás nem felel meg a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, a képviseleti jogosultság visszautasítható.

Az adóhatóság a képviseleti jogosultság ellenőrzésekor olyan dokumentumok benyújtását követelheti meg a képviselőtől, amely alkalmas a képviseleti jogosultság igazolására. Az adóhatóság a törvényes képviselet vizsgálatakor ellenőrzi, hogy a képviselő eljárhat-e a képviselt személy nevében.

Képviselet

Air 14. § [Képviselet] ​ ​

(1) Ha törvény nem írja elő az adózó személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy is eljárhat.

(2) Jogi személy törvényes képviselőjének eljárása személyes eljárásnak minősül.

(3) Az ellenérdekű adózók képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy.

(4) Az adóhatóság visszautasítja a képviselő eljárását, ha

a) az nyilvánvalóan nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy

b) képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja.

(5) A képviselő visszautasítása esetén az adóhatóság felhívja az adózót, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjon a képviselet ellátására alkalmas képviselőről.

(6) Az adóhatóság nyilatkozattételre hívja fel az adózót, ha az eljárás során az adózó és a képviselő vagy a képviselők nyilatkozata eltér egymástól, vagy egyéb eljárási cselekményeik ellentétesek. Ha az adózó eltérően nem nyilatkozik, az adóhatóság az előbbi cselekményt, nyilatkozatot tekinti érvényesnek.

(7) A természetes személy adózó részére, akinek nincs képviselője, és

a) ismeretlen helyen tartózkodik, vagy

b) nem tud az ügyben eljárni,

az eljáró adóhatóság gondoskodik ügygondnok kirendeléséről.

A jogszabály biztosítja a képviselet igénybevételének lehetőségét az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy számára, oly módon, hogy amennyiben nem kíván, vagy nem tud személyesen eljárni, akkor képviselőt vehet igénybe. Ha jogszabály előírásai szerint az adózó személyes részvételre kötelezett valamely eljárási cselekmény során, akkor képviselet igénybevételére nincs lehetőség. Jogi személy törvényes képviselőjének eljárása személyes eljárásnak minősül.

Az eljárási képviselet – eredete alapján – háromféle lehet:

Törvényes képviselet: amikor a képviseleti jog közvetlenül jogszabály rendelkezésére, jogszabályon alapuló hatósági rendelkezésre vagy jogszabály felhatalmazása alapján hozott szervezeti szabályzaton alapul. Törvényes képviselet esetén a képviseleti jog közvetlenül jogszabályi rendelkezésen, bírósági, hatósági határozaton alapul.

A törvényes képviselő általános és tartós képviseletet lát el, a képviselt adózó valamennyi ügyében és az eljárás minden szakaszában eljárhat. Az eseti meghatalmazással ellentétben a törvényes képviselő eljárásakor az ügy lezárulása nem jár együtt a képviseleti jog megszűnésével. Ezen képviseleti jog ismérve továbbá, hogy a törvényes képviselő külön meghatalmazás nélkül képviselheti az adózót az eljárás során. Ehhez természetesen szükséges a törvényes képviseleti jogosultság igazolása.

Magánszemély esetén törvényes képviselőnek minősül a szülő, a gyám és a gondnok.

A jogi személyek törvényes képviseletét jogszabály, illetve jogszabályon alapuló hatósági rendelkezés vagy szabályzat határozza meg. A gazdasági társaságok képviseletére vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) tartalmazza. A Ptk. szerint a jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el. A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja, ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

A természetes személy adózó törvényes képviselője a szülő, a gyám és a gondnok. A kiskorú gyermeket a szülő, illetve – aki nem áll szülői felügyelet alatt – a gyám képviseli. A cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett személy képviselője pedig a gondnok.

A jogi személyek és egyéb szervezetek törvényes képviselőjét vagy jogszabály határozza meg, vagy jogszabályon alapuló szabályzat. E szervezetek értelemszerűen személyesen nem, csak valamilyen képviselet (törvényes képviselő, meghatalmazott, ügygondnok) útján vehetnek részt az eljárásban.

A jogi személyek képviseletéről általánosságban a Ptk. rendelkezik, az esetleges eltéréseket, részletszabályokat az adott jogi személy formát meghatározó jogszabályi rendelkezés tartalmaz.

Ennek alapján a jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el. A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja. Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.

Meghatalmazáson alapuló képviselet: ami abból ered, hogy az adózó vagy törvényes képviselője akarata szerint él azzal a – jogszabály által biztosított – jogával, hogy más személy útján vegyen részt a közigazgatási hatósági eljárásban.

Air. 15. § [Meghatalmazás] ​ ​

(1)  A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát – ha a meghatalmazást az adózó nem a (3) bekezdés b) vagy c) pontja szerint adta – köteles igazolni. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani.

(2)  Az állami adó- és vámhatóság az adózók állandó meghatalmazásainak rögzítésére elektronikus felületet működtet, továbbá az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon fogadja az önkormányzati adóhatóság előtt helyi iparűzési adóügyben eljárni jogosult állandó meghatalmazottra vonatkozó bejelentést.

(3)  Meghatalmazást elektronikusan

a) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti digitális szolgáltatást biztosító információs rendszeren keresztül,

b) az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a (2) bekezdés szerinti elektronikus felületen,

c) az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben – ha az állandó meghatalmazott nem kamarai jogtanácsos, ügyvéd, ügyvédi iroda vagy európai közösségi jogász – a meghatalmazó által benyújtott, az állandó meghatalmazások bejelentésére rendszeresített elektronikus űrlapon vagy

d) a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján elektronikusan hitelesített közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva

lehet tenni.

(4)   Az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen, továbbá a meghatalmazó által benyújtott, az állandó meghatalmazások bejelentésére rendszeresített elektronikus űrlapon tett képviseletre vonatkozó jognyilatkozat megfelel az (1) bekezdésben meghatározott alaki követelményeknek.

(5) Ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, az kiterjed az eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre.

(6)  A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől, valamint az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen adott állandó meghatalmazás esetén a jognyilatkozat megtételétől hatályos, azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.

(7) A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontját megelőzően adott meghatalmazás alapján a képviselő akkor járhat el, ha a meghatalmazás érvényességéről a felszámoló, illetve a végelszámoló az adóhatóságnak nyilatkozott. Végelszámolás esetén nem kell a meghatalmazás érvényességéről nyilatkozatot tenni, ha a meghatalmazást adó korábbi törvényes képviselő és a végelszámoló személye megegyezik.

(8) Nem járhat el meghatalmazottként az adóhatóság előtti eljárásban az eltiltás hatálya alatt az a természetes személy, akit a cégbíróság vagy a bíróság jogerősen eltiltott a vezető tisztségviselői tisztség gyakorlásától.

A képviselet leggyakoribb fajtája a meghatalmazáson alapuló képviselet.

Az adóhatóság előtti eljárásban bármely adózót a törvényes képviselőn túl meghatalmazott is képviselheti. A meghatalmazás olyan jognyilatkozat (a megbízás: szerződés), amellyel a meghatalmazó feljogosítja a meghatalmazottat a képviseletére, azaz a meghatalmazott képviseleti joga közvetlenül az ügyféltől vagy a törvényes képviselőtől kapott meghatalmazáson alapul. A meghatalmazás szólhat az adott ügy egészére, vagy csak egyes eljárási cselekményekre. A meghatalmazás korlátozásának azonban magából a meghatalmazásból egyértelműen ki kell tűnnie. A meghatalmazás megszűnik a meghatalmazás visszavonásával, felmondással, bármelyik fél halálával, valamint az ügy befejezésével, azaz az alapul szolgáló megbízási szerződés teljesítésével. A meghatalmazás visszavonása, felmondása az adóhatóság irányában akkor érvényes, ha a visszavonást, felmondást az adóhatósághoz bejelentették.

Az adóigazgatási eljárásokban a meghatalmazáson alapuló képviselet állandó vagy eseti képviselet lehet. A korábbi szabályozáshoz képest a törvény az eseti meghatalmazás tekintetében – néhány kötelező szakmai képviselettel járó ügy kivételével – megszünteti a képviselővel szemben támasztott szakmai követelményeket, Ebből következően tehát sem a természetes személyek, sem a jogi személyek, egyéb szervezetek tekintetében nincs előírás, hogy ki lehet eseti meghatalmazott. Ugyanakkor (szigorúbb szabályként) a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani.

Kirendelésen alapuló: a kirendelt ügygondnok képviseleti joga a kirendelő határozaton alapul.

A törvényes képviselő képviseleti joga nem függ a képviselt adózó akaratától, s az nem csak egy-egy konkrét közigazgatási hatósági ügyre vonatkozik, hanem a képviselt személy minden ügyében, az adóhatóság előtti eljárás minden szakaszában eljárhat; általános és tartós képviseletet lát el. A törvényes képviselet tartós jellegét az adja, hogy egy-egy ügy elintézése nem jár együtt a képviseleti jogosultság megszűnésével.

A képviselet egyik speciális fajtája az ügygondnoki képviselet, melyet az adóigazgatási rendtartás is ismer. A természetes személy adózó részére, akinek nincs képviselője, és

– ismeretlen helyen tartózkodik vagy

– nem tud az ügyben eljárni,

az eljáró adóhatóság gondoskodik ügygondnok kirendeléséről.

Az Air. alapján kirendelt ügygondnok – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az eljáró adóhatóság felhatalmazása nélkül pénzt vagy dolgot nem vehet át, vitás jogot nem ismerhet el, illetve arról nem mondhat le, kivéve, ha ezzel az általa képviselt természetes személyt nyilvánvaló károsodástól óvja meg. Az ügygondnok kirendelése az általa képviselt személy cselekvőképességét nem érinti.

Az ügygondnok működése során tevékenységéről félévenként, továbbá, ha a kirendelés célja megvalósult vagy annak oka megszűnt, ezt követően 8 napon belül köteles az eljáró adóhatóságnak jelentést benyújtani. Az eljáró adóhatóság az ügygondnokot felmenti, ha a kirendelés céljának megvalósulását, vagy a kirendelés okának megszűnését követően előterjesztett jelentést elfogadja.

Az ügygondnokot tevékenységéért munkadíj illeti meg. A munkadíj mértékét az eljáró adóhatóság az ügygondnok felmentéséről rendelkező végzésében állapítja meg az ügygondnok munkateljesítményének figyelembevételével. Az ügygondnok munkadíja annak az adóhatósági eljárásnak az eljárási költsége, amelyben az ügygondnok kirendelésére sor került.