1. Kereskedelmi szálláshelyről általában

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szerinti kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás tartalmában igazodik a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) szerint kedvezményezhető szolgáltatások köréhez, így a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás alatt értendő minden olyan alapvetően turisztikai jellegű szolgáltatás, amely során ellenérték fejében az adott szálláshelyre vonatkozó jogszabályok szerinti követelményeknek megfelelő szállás biztosítása történik, így különösen:

– a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szálló által nyújtott szálláshely-szolgáltatás;

– üdülők szálláshely szolgáltatása (függetlenül attól, hogy a szolgáltatást igényjogosultak és azok hozzátartozói, vagy más személy veszi igénybe);

– a kollégiumok, diákotthonoknak azon szálláshely-szolgáltatása, amely az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés i) pontja alapján nem minősül adómentes tevékenységnek; valamint

– a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása.

Az általános forgalmi adózás szempontjából kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak nem az ágazati jogszabályokban ilyenként meghatározott, illetve a Központi Statisztikai Hivatal által ilyen TESZOR szám alá besorolt szolgáltatásokat kell tekinteni, hanem a szolgáltatás jellegadó tartalma alapján kell a minősítést elvégezni. Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásról beszélünk tehát minden olyan esetben, amikor az adóalany idegenforgalmi körben biztosít szállást a vendégének, azaz, ha olyan szálláshely-szolgáltatásról van szó, amely alapvetően turisztikai jellegű. A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás megítélése szempontjából fontos megemlíteni, hogy nem a szálláshelyre érkező vendég látogatásának célját kell vizsgálni, ami egyébként sem elvárható a szálláshely-szolgáltatótól, hanem azt, hogy maga az adott létesítmény által nyújtott szolgáltatás turisztikai jellegű-e (jellemzően rövid távú tartózkodást biztosít többletszolgáltatásokkal, mint például takarítás vagy ágynemű biztosítása).

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás adómértéke 5 százalék, azonban az adóalany alanyi adómentességet is választhat éves 18 millió forintig.

Tekintettel arra, hogy a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás üzletszerű gazdasági tevékenységnek minősül, ezért a tevékenység folytatásához adószám szükséges [magánszemély adózó – egyéb, további feltételek fennállása esetén – kizárólag az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja szerinti adómentes ingatlan-bérbeadási tevékenység esetén mentesül az adószám kiváltása alól, és bár a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás is ingatlan-bérbeadás, viszont maga az Áfa tv. 86. § (2) bekezdése mondja ki, hogy a tárgyi mentesség nem vonatkozik az olyan bérbeadásra, amely tartalma alapján kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül].

Abban az esetben, ha a szállásadó szálláshely-közvetítői tevékenységet vesz igénybe a szolgáltatásnyújtásához, és azt a Közösség más tagállamában letelepedett adóalanytól veszi igénybe, úgy az igénybevett szolgáltatás miatt a szállásadónak közösségi adószámmal is kell rendelkeznie (függetlenül attól, hogy alanyi adómentes adózó vagy az általános szabályok szerint állapítja meg az áfakötelezettségét).

2. Teljesítési időpont

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás teljesítésének időpontját az Áfa tv. 58. §-a határozza meg, tekintettel arra, hogy az ellenértékét a felek meghatározott időszakra állapítják meg, még akkor is, ha ez az időszak esetleg csak egy nap. Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás esetén a gyakorlatban több fizetési konstrukció is ismert: van, hogy a foglalás időpontjában nem történik fizetés, hanem csak ténylegesen, a szállás helyszínén, azonban előfordul az is, hogy a szállás foglalásának időpontjában a szállásdíj egy része (vagy éppen teljes összegben) kifizetésre kerül.

2.1. Foglaláskor nincs fizetés

Az Áfa tv. 58. §-a szerinti időszakos elszámolású ügyletek esetében a teljesítés időpontját főszabály szerint a teljesítési időszak utolsó napja határozza meg az Áfa tv. 58. § (1) bekezdése alapján. Ettől eltérően, ha az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi, a teljesítés a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja. Ha pedig az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik, a teljesítés időpontja az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap.

Amennyiben a foglaláskor nem történik fizetés, hanem a szálláshely elhagyásának napján (vagyis az időszak utolsó napján van a fizetési esedékesség), akkor a szolgáltatás teljesítési időpontja a szálláshely-szolgáltatással érintett időszak utolsó napja. Ezzel szemben, ha ugyan a foglaláskor nem történt fizetés, azonban a szállásadó a szállásdíjat a bejelentkezés napján kéri kifizetni, úgy – mivel a fizetési esedékesség és a számla kiállítása (ami jellemzően egy időpontban történik) is megelőzi az időszak utolsó napját – a teljesítési időpont a számla keltének a napja (szálláshely-szolgáltatás esetén a szállás elhagyása utáni fizetési esedékesség, így a fizetési esedékességhez kapcsolódó teljesítési időpont is életszerűtlen).

2.2. Előleg

Amennyiben a szállás díját a vendég előre kifizeti, úgy alapvetően azt kell megvizsgálni, hogy az előre fizetésre a felek közti megállapodás alapján kerül sor vagy a vendég saját elhatározásából. Utóbbi esetben a fizetés nem értékelhető az Áfa tv. 59. §-a szerinti előlegként, vagyis a fizetési határidőt az előzetes fizetés nem másítja meg.

Abban az esetben, ha a teljesítés időpontját megelőzően történik a felek megállapodása alapján a fizetés, úgy az Áfa tv. 58. § (1) bekezdése szerinti főszabály hatálya alá tartozó ügylet esetében, amikor a teljesítési időpont az időszak utolsó napja, és az ellenértékét részben vagy egészben megfizetik a teljesítési időpontot megelőzően, akkor a részben vagy egészben megfizetett ellenérték az Áfa tv. 59. §-a szerinti előlegnek minősül, amelynek átvétele, jóváírása adókötelezettséget keletkeztet.

2.3. Közvetítőn keresztüli fizetés

Ha a szállás foglalására egy közvetítőn keresztül kerül sor (mely ügylet jellemzői a következő pontban kerülnek ismertetésre), akkor egyrészt nem értelmezhető az előleg fizetése, tekintettel arra, hogy a pénzösszeg megfizetésével egyidejűleg a tényleges szolgáltatásnyújtó (szállásadó) nem rendelkezhet a kifizetett pénzösszeg felett (az utólag, a közvetítővel kötött megállapodás szerinti határidővel és időszakra kerül kifizetésre). Másrészt a szállásadó és a vendég közti fizetési esedékesség sem értelmezhető általában, mivel a fizetési esedékességet rendszerint a közvetítő határozza meg és nem a szállásadó. Tekintettel arra, hogy az ellenérték megtérítésére vonatkozó esedékesség időpontja olyan tényező, mely az időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó kivétel szabályok alkalmazása szempontjából relevanciával bír, így a kivétel szabályok alkalmazásának hiányában az ügyletről a szállásadó részéről a vendég számára kiállított számlán a teljesítés időpontjaként kizárólag az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésében foglalt főszabály szerinti időpont, azaz az időszak utolsó napja vehető figyelembe.

3. Online foglalási rendszeren történő szálláshelyfoglalás

Az online foglalási rendszeren keresztül történő szálláshelyfoglalási konstrukció lényege, hogy egy adóalany (közvetítő) a belföldi illetőségű, és belföldön található szálláshellyel rendelkező szálláshely-szolgáltatók és a szálláshelyeket kibérelni kívánó vendégek részére – ellenérték megfizetése fejében – olyan online felületet biztosít, ahol a felek kapcsolatot teremthetnek egymással (a közvetítő tehát nem saját nevében hirdeti a szállást). Ebben az esetben tehát az online foglalási rendszer nem az Áfa tv. 15. § szerinti közvetített szolgáltatást nyújt, vagyis nem saját nevében és más javára rendeli meg a szálláshely-szolgáltatótól a szolgáltatást, hanem közvetítőként jár el a szállást igénybevevő és a szállás tényleges nyújtója közt. A konstrukció keretében a szálláshely-szolgáltató az általa nyújtott szolgáltatást ellenérték (szállásdíj) megfizetése ellenében valósítja meg a vendégek felé, azonban azt a vendégek nem feltétlenül közvetlenül részére egyenlítik ki (a helyszínen vagy online), hanem annak megtérítésére oly módon kerül sor, hogy a vendég a szálláshely teljes díját vagy a közvetítő felé megfizeti, majd a közvetítő a szállásdíjból az őt megillető ellenérték levonását követően fennmaradó összeget továbbutalja a szálláshely-szolgáltatónak.

3.1. Teljesítési hely meghatározása

Az online foglalási rendszeren keresztüli foglalás esetén két (vagy három) ügylet valósul meg:

– egyrészt a szállásadó és a közvetítő közötti ügylet a szállás közvetítésére,

– másrészt a szállásadó és a vendég közt egy szálláshely-szolgáltatás,

– harmadrészt (nem minden online foglalási rendszer esetében) a közvetítő és a vendég közti szolgáltatás.

Ezen szolgáltatások teljesítési helyét (a megfelelő adómérték és adózási mechanizmus érdekében) az alábbiak szerint kell meghatározni.

3.1.1. Szállásadó és közvetítő, valamint a közvetítő és a vendég közti szolgáltatás

A teljesítési hely meghatározása során felmerülhet kérdésként (leginkább akkor, ha a közvetítő nem magyar adóalany), hogy alkalmazni kell-e az Áfa tv. 39. §-t, mely szerint az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetén – az általánostól eltérő különös szabályt megfogalmazva – a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van, függetlenül attól, hogy a szolgáltatásnyújtása magánszemély vagy adóalany részére történik, tekintettel arra, hogy tulajdonképpen a szolgáltatás során egy ingatlan időleges használata kerül közvetítésre. A Héa irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Héa vhr.) 31a. cikk (1) bekezdése szerint a 2006/112/EK irányelv 47. cikkében említett, ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások csak azokat a szolgáltatásokat foglalhatják magukban, amelyek kellőképpen közvetlen kapcsolatban állnak az adott ingatlannal. A Héa vhr. 31a. cikke értelmében a szolgáltatás az alábbi esetekben tekintendő az ingatlannal kellőképpen közvetlen kapcsolatban állónak:

– a szolgáltatás az ingatlanból ered és az ingatlan a szolgáltatás alkotóeleme, valamint a nyújtott szolgáltatás szempontjából központi és nélkülözhetetlen szerepet tölt be;

– a szolgáltatást az ingatlan érdekében vagy arra irányulva nyújtják, és célja az ingatlan fizikai vagy jogi helyzetének megváltoztatása.

A Héa vhr. meghatározza azon szolgáltatások körét is, melyek nem minősülnek ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnak, e szerint nem minősül az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnak a hirdetési szolgáltatás nyújtása, abban az esetben sem, ha ez ingatlan használatával jár, valamint a szállodaiparban vagy hasonló funkciót betöltő ágazatban, mint például nyári táborhelyeken vagy kemping céljára kialakított területeken történő szállásnyújtás tekintetében végzett közvetítés, amennyiben a közvetítő más nevében és javára jár el (az adóalany a saját nevében jár el, úgy nem közvetítőnek, hanem szolgáltatásnyújtónak minősül, és az ügylet ettől fogva más megítélés alá esik).

A fent leírtakra tekintettel tehát az online foglalási rendszeren keresztül a közvetítő által nyújtott közvetítői szolgáltatás (legyen az tartalmát tekintve csak hirdetési szolgáltatás vagy pénzügyi közvetítést is eredményező szolgáltatás), nem minősül ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnak, így a teljesítési hely meghatározása során azt szükséges vizsgálni, hogy a szolgáltatást igénybevevő vendég (ha opcionálisan a vendég is fizet a közvetítő szolgáltatásáért díjat), valamint a szállasadó adóalany vagy sem, tehát a közvetítő a közvetítői szolgáltatás nyújtása során vizsgálja, hogy a szállásadó (és a vendég) megadta-e közösségi adószámát (rögzítette-e azt a felhasználói fiókjában).

A Héa-vhr. 18. cikke értelmében a megrendelő abban az esetben tekinthető adóalanynak és alkalmazható az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése, ha rendelkezik közösségi adószámmal és azt közölte a szolgáltatásnyújtóval, vagy nem rendelkezik, de tájékoztatta arról, hogy már megigényelte azt. A magyarországi ingatlanban szálláshely-szolgáltatást nyújtónak a magyar szabályok szerint szükségszerűen adószámmal kell, hogy rendelkezzen, és ha közösségi adóalanytól vesz igénybe szolgáltatást, úgy közösségi adószámmal is.

Abban az esetben, ha a szállásadó a jogszabályi kötelezettségének eleget téve megadja a közvetítő részére a közösségi adószámát, úgy a közvetítő áfa felszámítása nélkül állítja ki a számlát a közvetítői szolgáltatásáról a szállásadó részére, mely után a szállásadó a saját tagállamában köteles áfát fizetni. A közösségi adóalanytól igénybevett szolgáltatást, mind az áfabevallásban (’65), mind az ’A60-as összesítő jelentésben szerepeltetni kell (az áfafizetési és bevallási kötelezettség az alanyi adómentes adózókat is terheli, erről a későbbiekben lesz még szó).

Abban az esetben, ha a szállásadó vagy az adóalanynak minősülő vendég nem tesz eleget jogszabályi kötelezettségének, úgy a közvetítő úgy kezeli őt, mintha a szállásadó nem adóalany/magánszemély lenne és ebben az esetben a közvetítő a számlát a magyar általános mértékű, 27 százalékos adómértékkel növelten fogja az általa nyújtott szolgáltatásról számlázni.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a közösségi adószám megléte és a közvetítő részére történő megadása nem lehetőség vagy választás kérdése, hanem kötelező, ha a szolgáltatás igénybevevője adóalany.

3.1.2. Szállásadó és a vendég közti szolgáltatás

A tényleges szálláshely-szolgáltatás a szállásadó és a vendég közt jön létre, melynek teljesítési helyét az Áfa tv. 39. § szerint kell megítélni. Ennek megfelelően a szállásadó állít ki számlát a vendég számára szálláshely-szolgáltatásról, és nem a szállásközvetítő.

A fent leírtak alapján az alábbiakban foglalhatóak össze az egyes szereplők közti ügyletek:

Szálláshely-közvetítő és szállásadó

– közvetítő közvetítői szolgáltatást nyújt a szállásadó felé (közösségi adóalany közvetítő a jutalékról áfa felszámítása nélkül állít ki számlát, ha a szállásadó a jogszabályoknak megfelelően megadta a közösségi adószámát),

– a vendég által a közvetítőnek megfizetett szállás díját nem teljes összegben utalja át a közvetítő a szállásadónak, hanem a szállásadót terhelő közvetítői díj levonását követően a szállás díjából fennmaradó összeg kerül a szállásadónak átutalásra.

Szálláshely-közvetítő és vendég

– a szálláshely-közvetítő közvetítői díjat számít fel a vendéggel szemben, erről számlát állít ki a vendégnek,

– vendég megfizeti a közvetítő felé a szállásadót illető szállás díját és a szálláshely közvetítő közvetítői díját.

Szállásadó és vendég

– a szállásadó szálláshely-szolgáltatást nyújt a vendég felé, számlát a vendég felé állítja ki (a számlán a szolgáltatás ellenértékeként azt az összeget kell feltüntetnie, amit a szállásadó a szálláshely használatáért kér – vagyis amennyiért a szolgáltatását meghirdette –, függetlenül attól, hogy ezt az összeget nem kapja meg, mivel a közvetítő abból közvetítői jutalékot von le).

3.2. Szállásadó adófizetési- és bevallási kötelezettsége

Abban az esetben, ha a közvetítő külföldi adóalany (például AirBnB vagy booking.com), úgy a felvázolt konstrukciónál a magyar szálláshely-szolgáltató adófizetési- és adóbevallási kötelezettsége két ügylethez kapcsolódóan áll fenn:

– egyrészt az Áfa tv. 138. §-a alapján a vendég részére teljesített, az Áfa tv. 39. § (1) bekezdése értelmében belföldi teljesítési hellyel rendelkező ügylettel (szálláshely-szolgáltatás),

– másrészt pedig az Áfa tv. 140. § a) pontja alapján a belföldi letelepedettséggel nem rendelkező közvetítő által részére teljesített, az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése értelmében szintén belföldi teljesítési helyű szolgáltatásnyújtással (közvetítői szolgáltatás)

összefüggésben.

Ha adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt az Áfa tv. 80. § (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amely

– az Áfa. törvény 58. §-a szerinti időszakos elszámolás esetén a számla kibocsátásakor,

– az Áfa tv. 37. § (1) bekezdés szerint belföldön teljesülő szolgáltatás esetén a teljesítés időpontjában

belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyzett vagy annak választása és bejelentése esetén az MNB vagy EKB által közzétett érvényes árfolyama.

Tekintve, hogy alanyi adómentes adóalanynak a vendég számára számlázott szálláshely-szolgáltatással összefüggésben nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, ezért az adóalap forintban történő megállapítása az adómentes értékhatárnak való megfelelés szempontjából lehet lényeges.

3.3. Alanyi adómentes szálláshely-szolgáltatásnyújtó ​

Az alanyi adómentességet választó – ezért főszabályként adófizetésre, adóbevallásra nem kötelezett – szálláshely-szolgáltatónak kizárólag a külföldi illetőségű közvetítőtől igénybe vett szolgáltatással kapcsolatban keletkezik adófizetési, valamint adóbevallási kötelezettsége, tekintettel arra, hogy ezen ügylet során nem járhat el alanyi adómentes minőségében. A szálláshely-szolgáltatónak ugyanis az általa a közvetítőtől igénybevett, belföldön teljesülő szolgáltatás után 27 százalékos adómértékkel kell adót fizetnie az Áfa tv. 140. § (1) bekezdés a) pontjára, valamint 193. § (3) bekezdésére tekintettel. Ez esetben az adó alapját a vendég által megfizetett szállásdíjból a szállásadónak a közvetítő által kifizetett/kifizetendő összeggel csökkentett része képezi.

Megjegyzendő, hogy mivel a Közösség más tagállamában letelepedett adóalanytól történő közvetítői szolgáltatás igénybevétel teljesítési helyének meghatározására az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése alkalmazandó, ezért az alanyi adómentes szálláshely-szolgáltatónak is közösségi adószámmal kell rendelkeznie, és a ’65-ös áfabevalláson (18. sor) túl ’A60-as összesítő nyilatkozatot (04-es lap) is be kell nyújtania. Az alanyi adómentes szálláshely-szolgáltatónak bevallást és összesítő nyilatkozatot is csak azokról a hónapokról kell a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig benyújtania, amelyekben a közvetítő részére szolgáltatást teljesített. A közvetítőt megillető díjat, mint adóalapot terhelő 27 százalékos mértékű adót szintén a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell megfizetnie. Az alanyi adómentes adóalany a közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás miatt felszámított forgalmi adó levonására – figyelemmel arra, hogy az Áfa tv. 195. § (2) bekezdésének felsorolása nem tartalmazza ezt az esetet – nem jogosult, függetlenül attól, hogy a fentiek alapján adófizetési kötelezettsége keletkezett.

A vendég részére kiállított számlán az Áfa tv. 187. § (2) bekezdésére tekintettel az alanyi adómentes adóalany nem hárít át adót, ebből következően a kiállított számlán sem százalékértéket, sem áthárított adót nem szerepeltethet. A számlán jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozást, vagy bármely más, de egyértelmű utalást kell tartalmaznia arra, hogy az mentes az adó alól [Áfa tv. 169. § m) pont]. E kötelezettség teljesítése érdekében a számlában szükséges az adóalany alanyi adómentességére való utalást szerepeltetni.

Farkas Petra cikkében, amely az Áfa kalauz 2025/7-8. számában jelent meg, a fentieken kívül olvashat még a bizonylatolás (pénztárgép vagy számla?) részleteiről, a turizmusfejlesztési hozzájárulásról és a bevallási kötelezettségről is.

Az Áfa kalauz 2025/7-8. számában olvashat még az e-pénztárgépek és az áfa viszonyáról, az SME-rendszer gyakorlati alkalmazásii kérdéseiről, és szakértői válaszokat is talál.