Aki figyelmesen olvasta a németországi elektronikus számlázásról szóló előző cikket és visszaemlékezett a tavalyi cikksorozatra, amely az Európai Unió digitalizálódó áfa-terveiről szólt, az elcsodálkozhatott, hogy miért datáltam a várható változásokat 2030-ra, amikor a tavalyi sorozat még arról szólt, hogy a változások legkésőbb 2028-ra hatályosak lesznek és teljes spektrumukban kiteljesednek.

A csúszás a szakmai és politikai egyeztetések elhúzódásával magyarázható. A jelenleg ismert menetrend szerint a változások három nagy csoportra oszthatóak.

A változások első csoportja az elektronikus számlázásra, illetve az elektronikus információcserére vonatkozik. Nos ezeknek a változásoknak a bevezetése a korábban tervezett 2028 helyett, 2030, sőt egyes tervek szerint 2032-re csúsznak, ugyanis a fejlesztések több időt igényelnek, mint azt előzetesen tervezték. A változások lényege a kötelezően alkalmazandó, strukturált formátumú elektronikus számlázás bevezetését, illetve gyors adatcserét célozza közösségen belüli ügyletek esetén. A korábbi tervekhez képest ki fog kerülni az adatcsere köréből az IBAN-számla-azonosító, illetve az előzetes tervekhez képest 2 helyett várhatóan tíz napon belül kell majd megtörténnie az adatcserének. Jelen állás szerint mégis megmaradhatnak a gyűjtőszámlák.

A változások második csoportja az elektronikus piacterekre vonatkozik. Ezen a területen még politikai döntés hiányzik, nem csupán időigényes fejlesztések magyarázzák a csúszást. A döntés háttere, hogy az elektronikus piacterek vélelmezett értékesítővé „emelése” mennyire legyen kiterjedt és mennyire legyen kötelező. A konszenzus a kiterjesztés és kötelező alkalmazás mellett tűnik kialakulni, azonban vannak még olyan tagállamok, amelyek csupán lehetővé tennék, de nem köteleznék, hogy az elektronikus piactereket vélelmezett értékesítővé váljanak.

A harmadik pillére a reform-csomagnak az egyablakos rendszer kiterjesztését takarja. Az egyablakos áfa-regisztráció kiterjesztésében egyezségre jutottak a tagállamok, mindezzel együtt egy éves halasztás, 2025-ről 2026-ra ezen a területen is valószínűsíthető. Ennek a pillérnek a bevezetését a távolsági értékesítők 2021-es OSS-be terelésének sikere alapozta meg. A célok között szerepel többek között az OSS-ben jelenthető ügyletek körének kiterjesztése, az elektronikus kereskedelem OSS-be integrálása, valamint a fordított adózás szabályainak harmonizálása, amennyiben azok alkalmazására az Unióban nem letelepedett adóalanyokkal folytatott ügyletek miatt válik szükségessé. Bár az ügyletek köre előbb-utóbb ki fog bővülni, azonban egyelőre a műalkotások és használt áruk kikerültek a bevonni kívánt ügyletek köréből, valamint az EU 2028-ra tervezett vámreformjáig az IOSS kötelező alkalmazása sem fog megvalósulni minden termékimportra.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.