Releváns jogszabályok:

– 2000. évi C. törvény a számvitelről
– 2014. évi LXXV. törvény az európai területi társulásról
– 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A beszámoló és az üzleti jelentés elkészítése és aláírása után a vállalkozás következő feladata (kötelező könyvvizsgálat esetén), hogy a beszámolót, az üzleti jelentést átadja könyvvizsgálat céljából a vállalkozás megbízott könyvvizsgálójának. A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.

A könyvvizsgálat nem kötelező azon vállalkozásoknál, amelyeknél a vállalkozás éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg a 300 millió forintot (vagy a vállalkozás által foglalkoztatottak átlagos száma az 50 főt). Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat a számviteli törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozás dönthet úgy, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.

Ha a vállalkozást jogelőd nélkül alapították, akkor a könyvvizsgálati kötelezettség megállapításához – mivel az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre – a tárgyévi várható éves adatokat, és ha van, a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni.

A könyvvizsgálat néhány esetben értékhatártól függetlenül kötelező. Eszerint könyvvizsgálati kötelezettség alá esik:

– az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő (például a köztulajdon védelme érdekében);

– a takarékszövetkezet;

– a konszolidálásba bevont vállalkozás;

– a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe;

– az a vállalkozó, amelyik a 4. § (4) bekezdése szerint – a megbízható és valós kép érdekében – a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól;

– a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó.

Szintén nem mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól a tárgyévet követő üzleti évben az a vállalkozó, akinél a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt – az adózás rendjéről szóló törvény szerinti – köztartozása van.

Bizonyos számviteli értékelési eljárások alkalmazása is magával vonja a könyvvizsgálati kötelezettséget, azonban nem általános jelleggel, a vállalkozás egészére, hanem csak a szóban forgó számviteli értékelési eljárás szabályszerűségének ellenőrzése céljából.

Ezek a következők:

– az Szvt. 57. § (3) bekezdése szerinti értékhelyesbítés,

– az Szvt. 59/A. § (1) bekezdése szerinti valós értéken történő értékelés.

A bizalmi vagyonkezelő mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól a kezelt vagyon éves beszámolójának, illetve egyszerűsített éves beszámolójának könyvvizsgálata tekintetében.

Ha a vállalkozásnál kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozás legfőbb szerve az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzésére köteles bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói céget választani. Ha a vállalkozás könyvvizsgáló céget választott a könyvvizsgálatra, akkor a választáskor ki kell jelölni a könyvvizsgáló cégnél a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgálót. A könyvvizsgáló választásának időpontja az előző üzleti év éves beszámolójának, egyszerűsített éves beszámolójának elfogadásáról döntő közgyűlés, taggyűlés, tagok gyűlése. A jogelőd nélkül alapított vállalkozásnál az üzleti év mérlegfordulónapja előtt kell megválasztani a könyvvizsgálót. Könyvvizsgálatra csak a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói cég választható.

A vállalkozás legfőbb szerve (a vállalkozás tulajdonosai) által megválasztott könyvvizsgáló feladata az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló valódiságának és szabályszerűségének (a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet) felülvizsgálata, a számviteli törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján az éves beszámolóról, az egyszerűsített éves beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a független könyvvizsgálói jelentés elkészítése. A független könyvvizsgáló nem a vállalkozás vezetése, hanem a vállalkozás tulajdonosai érdekében cselekszik. A könyvvizsgáló a beszámoló felülvizsgálata alapján írásbeli könyvvizsgálói jelentést készít, és azt átadja megbízójának (a vállalkozás ügyvezetésének).

A könyvvizsgálati kötelezettség a számviteli törvény, illetve más jogszabályok előírása alapján a vállalkozók egy meghatározott körét terheli. Sok, könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozás különböző megfontolásokból azonban mégis könyvvizsgáló megbízása mellett dönt. Ennek oka lehet többek között a tulajdonos közvetett ellenőrzési igénye, a társaság hullámzó teljesítménye vagy a jogszabályváltozások miatti átmeneti könyvvizsgálatikötelezettség-mentesség ellenére a könyvvizsgálat folyamatosságának fenntartása, a szakmai kontroll fenntartása stb. A jogszabályon alapuló könyvvizsgálati kötelezettségen túli, önkéntesen vállalt könyvvizsgálatra nem vonatkoznak a független könyvvizsgálói jelentés nyilvánosságát, közzétételét szabályozó jogszabályi előírások, azaz e tekintetben az önkéntesen vállalt könyvvizsgálatot nem lehet úgy tekinteni, mintha az jogszabályon alapuló könyvvizsgálati kötelezettség volna. Az önkéntesen választott könyvvizsgáló adatait a cégjegyzék tartalmazza, azonban ezen könyvvizsgálat eredményeképpen kiadott független könyvvizsgálói jelentés nyilvánosságra hozatala, közzététele nem kötelező, azt megkövetelni a gazdasági társaságtól nem lehet. A beszámolók közzétételére rendszeresített felület, az Online Beszámoló és űrlapkitöltő Rendszer (OBR) mindamellett lehetőséget teremt az önkéntesen elkészített könyvvizsgálói jelentések közzétételére is, ezt az OBR-felületen a könyvvizsgálattal kapcsolatos adatok között a „nem kötelezett könyvvizsgálatra, de készült könyvvizsgálói jelentés” opció választásával lehet jelölni. A jog szerint nem kötelező könyvvizsgálati szolgáltatás megrendelése számos célt szolgálhat, ahhoz a társaság tulajdonosainak komoly érdekei fűződhetnek a független könyvvizsgálói jelentés nyilvánosságra hozatala nélkül is. A könyvvizsgáló természetesen az önkéntesen választott könyvvizsgálat során is a nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint jár el, teljeskörűen alkalmazva a könyvvizsgálati módszertant és a könyvvizsgálati szakmai szabályokat akkor is, ha az önkéntesen választott könyvvizsgálatra a számviteli törvény, illetve más jogszabály jog szerinti könyvvizsgálatra vonatkozó előírásai nem vonatkoznak kötelező érvénnyel.

Az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény 9. § (1) bekezdése alapján az európai területi társulás külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezetnek tekintendő, így az európai területi társulás könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettségét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) mellett a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) határozza meg, azzal, hogy a kormányrendelet 3. § (3) és (4) bekezdései alapján az európai területi társulás beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének tekintetében magának a számviteli törvénynek az előírásait rendeli alkalmazni.

A Számv. tv. 155. §-a szabályozza a könyvvizsgálati kötelezettséget. Többek között e paragrafus (2) és (3) bekezdéseinek előírásaiból következik, hogy kötelező a könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál; illetve nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában az európai területi társulás éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és

b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában az európai területi társulás által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

Mindezek alapján a hivatkozott előírások figyelembevételével az európai területi társulásnak kell mérlegelnie, hogy könyvvizsgálati kötelezettség alá tartozik-e.

Anyavállalat

A Számv. tv. 9. § (3) bekezdésének előírása szerint az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódó nagyságrendi értékhatárokat a Számv. tv. 3. § (2) bekezdésének 1. pontja szerinti anyavállalat nem alkalmazhatja. Így az anyavállalatnak a Számv. tv. 9. § (1) bekezdésének az előírásából következően éves beszámolót kell készítenie [megjegyezzük, hogy ez az éves beszámolókészítési kötelezettség független attól, hogy az anyavállalat egyébként összevont (konszolidált) beszámolót készít-e vagy sem].

A Számv. tv. 155. § (5) bekezdésének c) pontja előírása kimondja, hogy a könyvvizsgálati értékhatárhoz kapcsolódó mentesítési lehetőséget nem alkalmazhatja a konszolidálásba bevont vállalkozás. A 3. § (2) bekezdésének 6. pontja tartalmazza a konszolidálásba bevont vállalkozás fogalmát, amely szerint ebbe az anyavállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat és a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás tartozik. Ezen előírásokból következően az anyavállalat minden esetben könyvvizsgálatra kötelezett, függetlenül attól, hogy egyébként összevont (konszolidált) beszámolót készít-e vagy sem. [A hivatkozott előírásból az is következik, hogy a hivatkozott értékhatár alatti leányvállalatnak, illetve közös vezetésű vállalkozásnak csak akkor van könyvvizsgálati kötelezettsége, ha az anyavállalat bevonja őket az összevont (konszolidált) beszámolójába.]

Mikrogazdálkodói beszámoló és a könyvvizsgálat

A mikrogazdálkodói beszámoló választásának egyik feltétele, hogy a vállalkozó ne legyen könyvvizsgálatra kötelezett. Az önkéntesen választott könyvvizsgálat témájába illeszkedő kérdés, hogy készíthet-e mikrogazdálkodói beszámolót az a vállalkozó, amelynél az előbbiek szerint nem kötelező a könyvvizsgálat, azonban megbízást adott a könyvvizsgálatra? A mikrogazdálkodói beszámoló választásából azon vállalkozók vannak kizárva, amelyeknél kötelező a könyvvizsgálat. Az előbbiekben írottak szerint, mivel az önkéntesen választott könyvvizsgálat nem tekinthető azonosnak a jog szerinti kötelező könyvvizsgálattal, így amennyiben a vállalkozó megbízást adott a könyvvizsgálatra, azonban a könyvvizsgálat a jogszabályok szerint nála nem lenne kötelező, és minden további, jogszabályban rögzített választási feltétel adott, akkor a vállalkozó beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez választhatja a mikrogazdálkodói beszámolót is. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót szabályozó előírások szerint, ha a mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozó a számviteli törvényben foglalt, nagyságra vonatkozó feltételeknek két egymást követő üzleti évben nem felel meg, akkor a második üzleti évet követő évtől éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni. Ettől a szabálytól azonban a könyvvizsgálati kötelezettség beálltát szigorúbban kell megítélni, ezért amennyiben a mikrogazdálkodónál a könyvvizsgálat – általában a tárgyévet megelőző két üzleti év árbevételének átlaga alapján – kötelezővé válik a tárgyévben, ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tárgyévre ekkor a vállalkozónak már éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót kell választania, e tekintetben nincs további halasztási lehetőség a jogszabályi előírásokban.

Helyettes könyvvizsgáló

Egy, az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére kötelezett hitelintézet könyvvizsgálata során a kérdés az volt, hogy elegendő-e, ha a helyettes könyvvizsgáló csak pénzügyi intézményi és befektetési vállalkozási minősítéssel rendelkezik, ugyanakkor IFRS minősítéssel nem, mert a minősítő vizsgát még nem tette le, vagy a helyettes könyvvizsgálónak is egy személyben rendelkeznie kell mindhárom minősítéssel?

A 210. témaszámú, „Megegyezés a könyvvizsgálati megbízások feltételeiről” című könyvvizsgálati standard (a továbbiakban: ISA 210) foglalkozik a könyvvizsgálati megbízás elfogadásának feltételeiről, amely magában foglalja annak megállapítását, hogy a könyvvizsgálati megbízásokat csak abban az esetben lehet elfogadni, ha a kamarai tag könyvvizsgáló meggyőződött arról, hogy megfelel-e a releváns etikai követelmények, mint például a függetlenség és a szükséges szakmai kompetencia.

Az ISA 210 3. bekezdése szerint a könyvvizsgáló célja, hogy egy könyvvizsgálati megbízást csak akkor fogadjon el vagy folytasson, amire alapozva a könyvvizsgálatot végre kell hajtani, megállapodtak:

– annak megállapításával, hogy a könyvvizsgálat előfeltételei fennállnak-e és

– annak megerősítésével, hogy a könyvvizsgáló és a vezetés, valamint adott esetben az irányítással megbízott személyek a könyvvizsgálati megbízás feltételeit azonosan értelmezik.

A Számv. tv. 9/A. § (2) bekezdés b) pontja alapján a hitelintézet – kivéve a törvényben tételesen felsorolt intézményeket – köteles a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (a továbbiakban: IFRS-ek) szerint összeállítani az éves beszámolóját.

Az Számv. tv. 10. § (5) bekezdése szerint azon gazdálkodó esetében, amely az IFRS-ek szerint állítja össze éves beszámolóját, összevont (konszolidált) éves beszámolóját, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég részére megbízás, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég rendelkezik IFRS minősítéssel.

A Magyarországon hatályos könyvvizsgálati standardok a helyettes könyvvizsgálót jogai és kötelezettségei szempontjából egyezőnek tekintik az állandó könyvvizsgálóval, ezért külön nem nevesítik a helyettes könyvvizsgáló definícióját, ugyanakkor az állandó könyvvizsgáló helyettesítésére az Sztv. lehetőséget ad, oly módon, hogy megnevezi és definiálja a helyettes könyvvizsgálóra vonatkozó követelményeket.

A Számv. tv. 155/B. § (1), illetve (2) bekezdése szerint, ha a megbízó legfőbb szerve könyvvizsgáló céget választ a könyvvizsgálói tevékenység ellátására, a személyében felelős kamarai tag könyvvizsgáló helyettesítésére – annak tartós távolléte esetére – helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető. Helyettes könyvvizsgáló csak az a kamarai tag könyvvizsgáló lehet, aki megfelel mindazon követelményeknek, amelyeknek a helyettesített könyvvizsgálónak is meg kellett felelnie a feladat ellátásához.

A fent leírtakból következően a hitelintézet által választott helyettes könyvvizsgálónak is meg kell felelnie minden jogszabályi, illetve a könyvvizsgálati standardokban foglalt követelménynek, ennek okán a helyettes könyvvizsgálónak is rendelkeznie kell a megfelelő szakmai minősítéssel a könyvvizsgálati megbízás elfogadásakor.