Releváns jogszabály:

– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

A sorozat előző részeit itt olvashatja.

Kriptoeszközökkel folytatott ügyletek áfakezelése (folyt.) 

Kriptoeszközök ingyenes szétosztása

Amint arról a cikksorozat III. részében már volt szó, főszabály szerint nem tartozik az Áfa tv. tárgyi hatálya alá az ügylet, ha nem ellenérték fejében teljesítik. Kivételt képeznek az Áfa tv. 11. és 14. §-ában meghatározott tranzakciók, amelyek ugyan ingyenesek, de a felhasznált termékhez vagy szolgáltatáshoz korábban adólevonási jog kapcsolódott, ezért a jogalkotó ellenértékesként rendeli kezelni az ügyletet. Azokban az esetekben viszont, amikor az adóalany már eleve ingyenesen tervez végezni adott tevékenységet, ahhoz kapcsolódóan a 120. § alapján nem keletkezik levonási joga, következésképpen az ingyenes ügylet sem fog áfakörbe tartozni.

Új kriptoeszköz bevezetésekor népszerű marketingeszköz az ún. airdrop, ami a kriptoeszközök (jellemzően kriptovaluta vagy token) felhasználóknak történő ingyenes szétosztását jelenti. Vannak előre bejelentett airdropok, amelyek során meghatározott feltételek (pl. regisztráció egy adott weboldalon, egyszerű feladatok végrehajtása stb.) teljesítése esetén kap a felhasználó ingyenesen kriptoeszközt. Ilyenkor az ingyenes szétosztás az adott projekt népszerűsítését szolgálja. Léteznek ugyanakkor olyan airdropok is, amelyeknél véletlenszerűen történik a pénztárcacímek kiválasztása és az ajándék eljuttatása azokba. Ennél a kategóriánál a meglepetésként kapott ajándékhoz fűződő pozitív érzések erősíthetik a felhasználó elköteleződését az adott projekt iránt.

Mivel az eleve ingyenes szétosztásra szánt kriptoeszközökhöz a fentiek szerint nem kapcsolódik levonási jog, a felhasználók részére akár airdrop, akár egyéb konstrukció keretében történő ingyenes átadás nem tartozik az Áfa tv. tárgyi hatálya alá.

Az Áfabizottság a kriptovaluták ingyenes rendelkezésre bocsátása kapcsán szintén ezt az álláspontot alakította ki. A kriptoeszközök áfakezelése tárgyában kiadott iránymutatás [GUIDELINES RESULTING FROM THE 120TH MEETING of 28 March 2022 DOCUMENT B – taxud.c.1(2023)3625373 – 1045, VAT treatment of crypto-assets, in: GUIDELINES RESULTING FROM MEETINGS OF THE VAT COMMITTEE] 3. pontja alapján a tagok csaknem egyhangú véleménye szerint a kriptovaluták rendelkezésre bocsátását a héa hatályán kívül esőnek kell tekinteni, amennyiben azokat ingyenesen, például airdrop útján bocsátják rendelkezésre. A kriptovalutának nem minősülő kriptoeszközökre nem tér ki az iránymutatás, azonban a héaszabályok logikájából és az adósemlegesség elvéből egyértelműen következik, hogy azok ingyenes szétosztására ugyanez a megítélés alkalmazandó.

Tokenizált termékek értékesítése

Az áfa rendszerében termékértékesítésről akkor beszélünk, ha birtokba vehető dolog átengedése valósul meg, amely tulajdonosként való rendelkezésre jogosít fel. Minden olyan áfakörbe tartozó tevékenység, amely nem minősül termékértékesítésnek, az áfa rendszerében szolgáltatásnyújtásként sorolandó be.

Digitalizálódó világunkban egyre többször találkozunk olyan digitális tokenekkel, amelyek valós eszközöket (real-world assets, RWA) jelenítenek meg a blokkláncon, lehetővé téve a befektetők számára, hogy az adott eszköznek vagy egy kisebb részének tulajdonjogát megszerezzék.

Tokenizálni nemcsak fizikailag létező eszközöket lehet, hanem digitális jellegűeket is, pl. GIF-eket, zenéket, digitális műalkotásokat, virtuális ingatlanokat stb.

A tokenek megtestesíthetik az adott eszköz tulajdonjogát, de az abból származó jövedelemáramot is, ugyanúgy, ahogy a fizikai eszközök szintjén is választhatunk, hogy ha például ingatlanból származó jövedelemre szeretnénk szert tenni, közvetlen vagy közvetett legyen a befektetés: ingatlant vásárolunk, vagy egy ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegyet veszünk. Mivel az áfakezelés a tokenhez rendelt vagyonelemtől függően eltérő lehet, mindig tisztázni szükséges, hogy az adott token mit testesít meg.

A tokenizáció során egyebek közt meg kell határozni a token típusát, hogy az felcserélhető (fungible) vagy egyedi (non-fungible) legyen. (Az egyedi és nem helyettesíthető kriptoeszközökről – NFT-kről – a cikksorozat korábbi részeiben már volt szó.) NFT-t akkor célszerű választani, ha az adott terméket (pl. ingatlant, műtárgyat, árucikket) önálló egységként kívánjuk tokenizálni, tehát a token a konkrét eszköz teljes egészét képviseli, míg, a felcserélhető tokent az egésznek részekre történő felosztásakor érdemes alkalmazni (pl. egy ingatlanhoz 100 tokent rendelünk hozzá, amelyek mindegyike az ingatlan 1/100-át képviseli). Az NFT-k nem oszthatóak részekre, csak egységet alkotó egészként lehet értékesíteni és megvásárolni azokat. Technikailag azonban lehetőség van úgynevezett „F-NFT”-k, az NFT-hez kapcsolt felcserélhető tokenek létrehozására is, amelyek együttesen képezik az oszthatatlan eredeti NFT-t, és tulajdonosaik az eredeti NFT meghatározott arányú tulajdonrészét szerzik meg.

Az eszközöket képviselő tokenek értékesítése kapcsán a gyakorlatban felmerült a kérdés, hogy az ügylet tartalmilag termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül-e.

Az NFT-k kapcsán az Áfabizottság az 1060. számú munkadokumentumában [taxud.c.1(2023)1930643] foglalta össze a dokumentum keletkezésekor (2023. elején) rendelkezésére álló információk alapján kialakított álláspontját.

A munkadokumentum 3.2. pontjában az Áfabizottság kifejtette: ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy az NFT átruházása áfa szempontjából termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás-e, mindenekelőtt azt kell eldönteni, hogy az ügylet tárgya maga a token vagy a tokenhez kapcsolt vagyon. Ehhez célszerű az NFT-ket a tulajdonszerzési jogcímet tanúsító okiratokkal, valamint az utalványokkal összehasonlítani. Vizsgálandó továbbá az is, hogy az NFT értékesítése összetett ügyletnek, esetleg elektronikus szolgáltatásnak minősül-e.