A sorozat előző részeit itt olvashatja.

Kriptoeszközökkel folytatott ügyletek áfakezelése (folyt.)

Tokenizált szolgáltatások értékesítése (folyt.)

Digitális műalkotások értékesítésének áfakezelése

A digitális műalkotások kapcsán felmerült a kérdés, hogy az értékesítésüket hogyan kell kezelni áfa tekintetében: termékértékesítésként vagy szolgáltatásnyújtásként, illetve vonatkozhatnak-e az ügyletre a műalkotásokhoz kapcsolódó speciális héaszabályok.

Az Áfabizottság a cikksorozat korábbi részeiben hivatkozott 1060. számú munkadokumentumában [taxud.c.1(2023)1930643]azt vizsgálta, hogy hogyan ítélendő meg az áfa rendszerében az, ha egy digitális műalkotást megtestesítő NFT-t értékesítenek, mely tranzakció eredményeként az NFT a vevő digitális pénztárcájába kerül, és a vevő megszerzi a kép online közzétételének jogát.

Az NFT-k értékesítése interneten keresztül történik. Tartalmilag digitális fájlokhoz történő hozzáférés biztosítása valósul meg, az internet útján. Az NFT értékesítése kizárólag elektronikus hálózaton keresztül lehetsége, és a tranzakció minimális emberi közreműködést igényel.

Az Áfabizottság rámutatott, hogy a héairányelv nem ad általános jellegű meghatározást az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások tekintetében, csak egy indikatív felsorolás szerepel a II. mellékletben. A Vhr. 7. cikke szerint ugyanakkor a héairányelvben meghatározott, elektronikus úton nyújtott szolgáltatások magukban foglalják az interneten vagy más elektronikus hálózaton keresztül nyújtott szolgáltatásokat, amelyek jellegüknél fogva jelentős mértékben automatizáltak, minimális emberi közreműködést igényelnek, és amelyek nyújtására információs technológia hiányában nincs lehetőség.

A fentiek alapján az Áfabizottság álláspontja szerint a digitális műalkotást megtestesítő NFT-t értékesítése elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak minősül.

Az Áfabizottság a kriptoműalkotások áfakezelése tárgyában készült 1080. számú munkadokumentumban [taxud.c.1(2024)1916657] részletesebben is foglalkozott a kriptoműalkotások áfabesorolásával.

A munkadokumentum Dánia által az Áfabizottság felé feltett kérdéseket tárgyalt. Dánia kérelme a „kriptoműalkotásokra” vonatkozott, amelyeket az NFT-be „beleütött” digitális képekként határozott meg. Beadványában egy konkrét esetet mutatott be, amelyben egy művész kriptoművészeti platformokon keresztül vagy közvetlenül magánvásárlóknak értékesíti az adott digitális műalkotás tulajdonjogát igazoló tanúsítványt (egy NFT-t). A művész a digitális műalkotásából 1 és 1 000 közötti változatot készít, és minden egyes változat egyedi, mivel a pixelek minden egyes műalkotásnál eltérőek. Felmerült a kérdés, hogy az értékesítéseket hogyan kell kezelni az áfában, vonatkozik-e rájuk mentesség vagy különös szabályozás.

Az Áfabizottság felhívta a figyelmet arra, hogy konkrét ügyek elintézését nem vállalhatja fel. Ugyanakkor a konkrét ügy kapcsán a kriptoműalkotások értékesítésére vonatkozó általános, harmonizált jogértelmezést igénylő kérdések merültek fel, amelyek tárgyalására az Áfabizottság megfelelő fórum.

A munkadokumentum rögzíti, hogy „kriptoművészet” kifejezéssel a digitális művészet azon alfaját jelöli, amely a blokklánc-technológiára támaszkodik a műalkotások létrehozása, értékesítése és hitelesítése során.

Az Áfabizottság vizsgálta, hogy a kriptoműalkotások kereskedelme

adómentes pénzügyi szolgáltatásnak tekinthető-e,
a műalkotások értékesítésére vonatkozó különleges szabályozás alá tartozhat-e, amelyre

árrésadózás vagy
kedvezményes héa

vonatkozik, illetve

a művészek által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó adómentesség alá eshet-e.