Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát. Az Itv. 102. § (1) bekezdés l) pontja szerint lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet vagy olyan földrészlet, amelyen az Itv. 102. § (1) bekezdés f) pontja szerinti szerkezetkész állapotot el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll. A rendelkezés értelmében tehát nem minősül lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak a beépített földrészlet, kivéve, ha azon kizárólag szerkezetkész állapotot el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll.

Az illetékmentességre való jogosultság szempontjából az ingatlan-nyilvántartási adatok szerint megállapítható jogi jelleget, valamint a természetben fennálló állapotot együtt kell vizsgálni. Mivel a földrészlet beépített – és ez független attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a rajta álló lakóházat külön helyrajzi számon tartják nyilván – az adózót a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése utáni, az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség nem illeti meg.

A kérdés és a válasz az Adó szaklap 2025/10-es számában jelent meg.