Releváns jogszabályok:
1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.)
A magánszemélynek személyi jövedelemadó-kötelezettsége abban az esetben keletkezhet, ha az apport ellenértéke magasabb, mint a megszerzésre fordított kiadás.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint az adó alapja a keletkezett jövedelem, aminek a kiszámítása módját az határozza meg, hogy miből származik a magánszemélynek bevétele, azaz nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) mit bocsátott a gazdasági társaság rendelkezésére. Írásunkban abból indulunk ki, hogy részesedés apportba adásáról van szó, amely az Szja tv. 3. § 34. pontja szerinti fogalom alapján értékpapírnak minősül.
Amennyiben a magánszemély a gazdasági társaságban meglévő részesedését – például egy kft.-ben meglévő üzletrészét – más társaságba apportálja, akkor az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani a jövedelmet.
Az Szja tv. 67. § (1) bekezdése szerint árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet a törvény szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni.
Az Szja tv. 67. § (9) bekezdés ac) pontja alapján az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az értékpapír megszerzésére fordított érték társas vállalkozás alapítása révén megszerzett értékpapír esetében az értékpapír alapján a társas vállalkozás részére az értékpapír átruházásáig igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke – e rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének új értékpapír kibocsátásával történő felemelése révén megszerzett értékpapírra is), feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulás létesítő okiratban meghatározott értékét az értékpapír megszerzésekor a bevétel meghatározásánál figyelembe kell venni.
Utóbbi előírásból következően társas vállalkozás alapítása esetén az értékpapír megszerzésére fordított összeg a tag vagyoni hozzájárulásának a létesítő okiratban meghatározott értéke, még abban az esetben is, ha a vagyoni betét szokásos piaci értéke esetlegesen ettől eltér.
Az apportból származó bevétel a társasági szerződésben meghatározott apportérték lesz, amelyből tehát levonható az értékpapír megszerzésére fordított érték, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek, amelyeket az Szja tv. 67. § (9) bekezdés b) pontja tételesen felsorol.
Ez azt jelenti, hogy ha a magánszemély – például egy kft. tagja – a részesedését, az üzletrészét apportálja egy másik társaságba, akkor az értékpapír értékesítésnek minősül, és árfolyamnyereségből származó jövedelem keletkezhet, ha a megszerzésre fordított összeg kisebb a bevételnél, azaz az új üzletrész apportértékénél.
A személyi jövedelemadó-kötelezettség abban az évben keletkezik, amikor az apportba adás megtörténik.
A kifizető a bevételből a jövedelmet és az adót, adóelőleget a kifizetés időpontjában a rendelkezésére álló vagy általa megállapítható, illetve a magánszemély által igazolt szerzési érték és járulékos költségadatok alapján állapítja meg.
Az Szja tv. a bevallási kötelezettség alól sem a kifizetőt, sem a magánszemélyt nem mentesíti, még akkor sem, ha az ügyletből jövedelem nem keletkezik. Az ügyletet tehát akkor is szerepeltetni kell a személyi jövedelemadó-bevallásban, ha az újonnan szerzett üzletrész apportértéke megegyezik az apportált részesedés szerzési értékével, vagy annál alacsonyabb.
Az árfolyamnyereségből származó jövedelmet 15 százalék személyi jövedelemadó, valamint 13 százalék szociális hozzájárulási adó is terheli, mindaddig, amíg a magánszemély nem éri el az adófizetési felsőhatárt a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho. tv.) 2. § (2) bekezdés alapján. Az említett adókötelezettségeket a magánszemélynek a jövedelem keletkezésének évéről szóló bevallásban is be kell vallania.
Amint említettük, a magánszemély szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségének felső határt szab a Szocho. tv. E szabály értelmében a törvényben meghatározott külön adózó jövedelmek – köztük az árfolyamnyereségből származó jövedelem – után az adót addig kell megfizetni, amíg az összevont adóalapba tartozó jövedelem és a külön adózó jövedelem (jelen esetben az árfolyamnyereségből származó jövedelem) együttes összege az adóévben eléri a minimálbér 24-szeres összegét. A 394/2024. (XII.12.) Kormányrendelet alapján 2025. január 1-jétől a havi minimálbére összege 290.800 forint, tehát a külön adózó jövedelem után a magánszemélynek csak az együttes jövedelem 6.979.200 forint (290.800 x 24) összegéig kell szociális hozzájárulási adót fizetni.
Hagyj üzenetet