A gyors, év eleji áremelkedés után 2024 második felében Budapesten ugyan folytatódott, vidéken azonban lassult vagy megállt a lakások további drágulása a KSH-adatok szerint. A 2023. évi csökkenést követően az ország csaknem minden régiójában élénkült a lakáspiaci forgalom, és jelentősen meghaladta az előző évi alacsony bázist. A teljes lakáspiac 2023. évi összesített forgalma ugyanakkor elmaradt az egy évvel korábbitól. 2023-ban kevesebb külföldi állampolgár vásárolt lakást, mint 2022-ben.

A K&H az év harmadik negyedévében kérdezte meg a 30-59 év közöttieket a lakásárakkal kapcsolatos véleményükről. A válaszadók 78,5 százaléka számolt be arról, hogy áremelkedést észlelt az egy évvel korábbihoz képest. Ez szerényebb arány a két évvel ezelőtt készült felmérés adatánál, amikor a megkérdezettek 91 százaléka mondta azt, hogy szerinte nőttek a lakásárak egy év alatt. Most a fiatalabbak 72 százaléka, az idősebbek 84 százaléka szerezte azt a benyomást, hogy drágábbak lettek a lakások 2023 és 2024 közepének összehasonlításában. Az árak csökkenését 2023 július–szeptembere és 2024 július–szeptembere között a felmérés résztvevőinek négy százaléka érzékelte, és 18 százalékuk úgy látta, hogy az ingatlanárak nem változtak érdemben.

Az áremelkedést tapasztalók átlagosan 26 százalékos mértékű drágulást érzékeltek. Az alacsonyabb végzettségűek és a kisebb jövedelemmel rendelkezők úgy látták, hogy ennél jobban, 28 százalékkal, illetve 31 százalékkal mentek feljebb az árak az ingatlanpiacon. Akik árcsökkenésre tippelnek, azok szerint átlagosan 13 százalékkal kellett kevesebbet fizetni az idei év közepén a lakásokért, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

Ami a következő 12 hónapot illeti, a magyarok közel kétharmada, pontosan 62,8 százaléka az ingatlanárak további növekedésére számít – derül ki a K&H felméréséből. Egy évvel ezelőtt nem voltak ilyen pesszimisták a magyarok: akkor „csak” 47 százalékuk vélte úgy, hogy mélyebben kell a zsebébe nyúlniuk azoknak, akik a következő egy évben lakást akarnak vásárolni.

Az árak változatlanságára idén kevesebben számítanak, mint tavaly: arányuk az egy évvel ezelőtti 38 százalékról 30 százalékra csökkent. A visszaesésre tippelők aránya nagyon határozottan csökkent: tavaly 15 százalékon állt ez a mutató, míg idén ennek kevesebb mint fele, csak hét százalék az optimisták aránya. A magasabb jövedelemmel rendelkezők bizakodóbbak: az ehhez a jövedelmi csoporthoz tartozóknak „csupán” 58 százaléka számít az ingatlanárak emelkedésére. A közepes jövedelműek körében 63 százalék, az alacsony jövedelműeknél 71 százalék ez az arány. Azok, akik drágulásra számítanak, átlagosan 19 százalékos pluszköltséget, míg akik a csökkenésre „szavaznak”, nagyon hasonló mértékű – 18 százalékos – visszaesést jósolnak.