Jogosultsági feltételek és megfelelő munkahely

Álláskeresési járadékra az jogosult, aki az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartásba vételre került, és az álláskeresővé válást megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel (lényegében: keresőtevékenységgel) rendelkezik. További feltétel, hogy az érintett aktívan törekedjen megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedésre, ugyanakkor önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani [a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 25. § (1) bek.].

A megfelelő munkahelynek az minősül, amely munka elvégzésére az álláskereső egészségi állapota alapján alkalmas, legalább a járadék összegét vagy a kötelező legkisebb munkabért biztosítja, valamint tömegközlekedéssel napi legfeljebb három (kisgyermekeseknél és megváltozott munkaképességűeknél két) óra alatt elérhető, és munkaviszonyban történő foglalkoztatást kínál [Flt. 25. § (2) bek.]. Jogosultsági időnek a foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő minősül azzal, hogy nem vehető figyelembe a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve gyermekgondozás, hozzátartozó ápolása vagy tartalékos katonai szolgálat esetén [Flt. 27. § (1) és 25. § (4) bek.].

A járadék mértéke, időtartama és egyösszegű kifizetés

Az álláskeresési járadék mértékét az álláskeresővé válást megelőző négy naptári negyedévben elért, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem havi átlaga alapján határozzák meg. Ha ezen időszak egy részben az álláskeresőnek nem volt járulékkalapot képező jövedelme, akkor a ténylegesen rendelkezésre álló hónapok jövedelmét veszik figyelembe, tekintettel a töredékhónapokra. Amennyiben a jogosultnak egyáltalán nem volt járulékalapot képező jövedelme, a számítás alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130%-a. Az így kapott havi átlag harmincad része adja az egy napra jutó járadékot, amelynek 60%-a fizethető ki. A napi összeg azonban nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér napi mértékét [Flt. 26. §].

A járadék folyósításának időtartama a jogosultsági idővel arányos: tíz nap jogosultsági időszak után egy nap ellátás jár, legfeljebb 90 napig. A folyósítás kezdete a foglalkoztatási szervnél történő személyes jelentkezés vagy az elektronikus adatszolgáltatás beérkezésének napja. Ha az érintett korábban már részesült járadékban, a felhasznált napokat le kell vonni a maximális időtartamból, és a jogosultsági idő is ennek megfelelően csökken [Flt. 27. §].

Az álláskeresési járadék megszűnik, ha a jogosult elhunyt, maga kéri, nappali tagozatos tanulmányokat folytat, keresőtevékenységet végez, vagy kimeríti a 90 napos időtartamot. Az ellátás szünetel csecsemő- vagy gyermekgondozási ellátás, letartóztatás, közfoglalkoztatás, legfeljebb 120 napos munkavégzés vagy önkéntes tartalékos katonai szolgálat idején; a folyósítás a szünetelés okának megszűnésével, változatlan jogosultság esetén automatikusan folytatódik [Flt. 28. §].

Amennyiben az álláskereső határozatlan idejű, legalább napi négyórás részmunkaidőben munkát vállal még az álláskeresési járadékra jogosító időszakban, a még hátralévő időtartamra járó járadék 80%-a egy összegben kifizetendő a részére, feltéve, hogy munkaviszonya a kérelem benyújtásáig fennáll. A munkaviszony fennállását az új munkáltató köteles igazolni. A járadék egyösszegű kifizetésére a munkavállaló nem jogosult, ha új munkaviszonya a korábbi munkáltatójával jön létre [Flt. 27. § (8)-(9) bek.].

A járadék juttatásán felül a foglalkoztatási szerv megtéríti a helyközi utazás költségeit, ha azok az ellátás megállapításával, ügyintézéssel vagy foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzésével kapcsolatosak. Állásinterjúra utazás is elszámolható, ha az álláskereső jelenléti igazolást nyújt be [Flt. 32. §].

A járadék megállapításához szükséges igazolások

Az álláskeresési járadék megállapításához több dokumentum hatóság részére történő benyújtása szükséges. Alapvető irat az ún. „TB kiskönyv”, amely a korábban fennálló biztosítási jogviszonyt és az egészségbiztosítási ellátásokat igazolja, és amelyet a munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódóan a munkáltató ad ki. Továbbá meg kell adni a bankszámlaszámot, amennyiben az álláskereső rendelkezik ilyennel, és a járadékot erre szeretné igényelni.

Foglalkoztatói, illetve egyszerűsített foglalkoztatás esetén munkáltatói igazolás becsatolására is szükség van [Flt. 36/A. §]. A foglalkoztatási igazolást a munkaadó felmondás esetén az utolsó munkában töltött napot, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül kiadja a munkavállaló részére [Mt. 80. § (2) bek.].

Ha az álláskereső bírósági végzéssel megállapított tartási kötelezettségben érintett, szükséges az erről szóló igazolás, amelyet szintén a volt munkáltató állít ki. Az aktuális évben levont és megfizetett nyugdíjjárulékról is csatolni kell az igazolást, valamint a munkáltatótól vagy társas vállalkozástól származó jövedelemről, adó- és adóelőleg-levonásról szóló adatlapot, amely a munkaviszony vagy tagsági viszony megszűnésekor kerül kiállításra.

Ezen túlmenően elengedhetetlenek a szokásos személyes iratok is, így a személyi igazolvány, a lakcímkártya, a TAJ-kártya és az adókártya is. Fontos, hogy ezek mind aktuálisak legyenek, hiszen a hiányos vagy elavult dokumentáció akadályozhatja az eljárást.

Az álláskeresési járadék rendszere szigorú feltételekhez kötött, mégis fontos biztonsági hálót jelent azok számára, akik elveszítették munkájukat. A részletes szabályozás és az ellátási formák differenciálása lehetővé teszi, hogy az egyes élethelyzetekhez igazodva a jogosultak támogatásban részesülhessenek, miközben az állam is fenntartja a foglalkoztatás ösztönzésének lehetőségét. A rendszer működésének sikeressége nagyban múlik azon is, hogy az érintettek, a munkavállalók és a munkáltatók ismerik-e és betartják-e a vonatkozó szabályokat.